Szemészet, 1900 (37. évfolyam, 1-6. szám)
1900-03-25 / 2. szám
26 ORVOSI HETILAP — SZEMÉSZET. 1900. 2. sz. talán paraffin szolgálhatna, kaucsuk és collodium nem, xylolhoz pedig Schellack. Mindezzel azonban maradó pápaszem mégsem állítható ki. A tartósság hiánya és magas ár pedig nagy hátrányok. Üvegfajtának az a legjobb, mely minél több ultraibolyát elnyel. Triphenylmethanból egy kamarába 2'4 kcm. oldat kell, melyben a triphenylmethan maga */4 tesz. A kamara teriméjét és mélységét az elhasznált anyagból lehet kiszámítani. A köbtér ЛГ = r2 ?t. M - hol M a henger magasságát, itt a kamara mélységét jelenti, és r az üveg félátmérője = 3-5 2 ; a most ajánlott triphenylmethanos pápaszemen tehát: к * r 2400 , „ , , M = —„ - ; 2'5 mm. = - , azaz kereken = 2'4 kcm. гг n 960 A szürke színezést az oldatban is lehetne létrehozni. Ez irányban megkíséreltem Merőktől: nigrosint in aqua, alkohol, benzol; indulint in aqua, alkohol; resorcinfeketét in alkohol; brillantfeketét és mélyfeketét alkoholban; magfeketítőt vízben ; lámpafeketét vízben. Csak az utóbbi volt hígításban mellékszín nélküli valódi fekete. Jobbnak tartom a megszínezést most még az üveg anyagjában megtétetni. A súlyt illetőleg közönséges olvasó pápaszem szarúfoglalványban 13 gr., utczai szemüveg aranykerettel 12*/3 gr., hályogszemüveg aczélkeretben 20—25 gr., a kamarás pápaszem 25 — 30 gr. nyomott. A kamarával, mely a fényelnyelő anyagot tartalmazza, | minden nehézség nélkül látásos correctiót is lehet egybekötni. | Fritsch úr ilyen szemüvegeket szolgáltatott -j- 10 D-val kályogoperáltnak, + 1'5 D-val az utczára és + 3 D-val az olvasáshoz nekem, — 2-75 D-val egy rövidlátó barátomnak, és j egyet kettős kamarával. Az utóbbiból az egyiket anaktinos, I a másikat antithermás oldattal töltöttem meg, hogy egyszerre az ibolyántúli és a vörös alatti sugarakat kizárjam. Ebből kivehető, hogy a meleg sugárzás ellen is lehet védőpápaszemet szerkeszteni. Legalkalmasabb ezen czélra nem ; az érdemetlenül hírre jutott timsó, hanem a sokkal erélyesebben ható vaschlorür és a vassulfat.1 Az elnevezést, illetőleg az itt tárgyalt védőszemüvegfajtát legjobban az „anaktinos“ jelzővel lehetne a mai kor miveit közönségének megértésére hozni, mert még az a téves felfogás ; az uralkodó, hogy a chemiai hatás a színkép egy részének, | a felső végnek, a tulajdonsága. Minthogy azonban ez a nézet már teljesen tarthatatlannak van a tudomány mai színvonalával bizonyítva,2 jobb azt a jelzőt egészen elejteni és inkább ' védőszemüvegekről az „ibolyántúli fény ellen“ beszélni. A kérdés, hogy valamelyike ezen szemüvegeknek a színképet valóban a H vonalnál elvágja-e, következőképen dönthető el. Hogy' a színkép elszelése nem a H vonalon alul, | tehát a színkép látható részében történik, már a megnézés | által nagyjából el van döntve. A színezésnek hiánya vagy a sárga- vagy barnaszínezés legfeljebb egy nyomának jelenlétele nyilváuságosan mutatja, hogy a színes spectrumból semmi lényeges sem hiányozhatik. Nehezebb az el enkező kérdés meg- | felelése. Valamicske sárga színezés épen nem bizonyítja, hogy az ultraibolya el van vágva. (Általában semmi fajtája vagy erőssége a színezésnek nem bizonyítja azt, mint összes eddigi közleményeim adataiból sokszorosan és kétségbevonhatlanul kiderül). Határozott módon az a félvetett kérdés csak az el- | nyelési színképnek speetrograpkon előállítása által oldható ! meg. Ha erre alkalom nincs, a pápaszemet fényérzékeny papírra lehet tenni, és mintegy 1;2 óra múlva az eredmény után nézni. Az üveg alatt a bámulásnak sokkal gyengébbnek | kell lenni, mint köröskörül. Egészen ki nem maradhat a bar- I nulás, mert hiszen a kék és ibolyás is áteresztődik és pliotochemiásan hat. Még jobb ellenőrzés az volna, hogy a pápaszemen át j \ • 1 V. ö. Zsigmondy Richard: Wiedemann Annalen 1893. 49 к. 531. 1. és 1896. 57. к. 637. lap. 2 V. ö. Ostwald, Allgem. Chemie II. 1027. 1. — Nernst, Theoret. J Chemie 1898. 678 1. és köv. — Roloff, Zeitsehr. f. physik. Chemie 1898. ! 26. k. 3. f. — Továbbá Eder és Vogel, kézikönyvek a phot.-ról. fényt egy színjátszó de színtelen oldatra, pl. chininbisulfatra, aesculinra, vagy más vele egyező anyaggal töltött pápaszemre eresztünk. Ä másodlagosan világított anyag színjátszása így félbeszakad. A jelenség oka világos: ha az ibolyántúli fény valóban kirekesztve van, 1 színjátszást sem idézhet elő, és a nevezett színtelen anyagokon majdnem egyedül az ultrafény kelti fel a színjátszást.1 Az ultraibolya ellen védőszemüvegek használatára vonatkozó javalatokat egyelőre csak elméletileg állapíthatnám meg, de felsorolom. 1. Munkálás erős villamos fénynél, magnesium-lámpával, és hasonlók. 2. Buvárlások rikító világítás mellett, a naptányéron ; mikroskopálás mesterséges fény mellett, ha az nem szabályozható ; turisták jégmezőkön, festők szabad ég alatt; hivatásszerűen hajózók. • 3. Munkálás fénysugárzó tűznél, hámorokban, kohókban, melyeknek káros hatását eddig csupán a sugárzó melegnek tulajdonították. 4. Minden lobos megbetegedés a szemgolyó elülső részében, kivált minden hevesebb szempillalob és kötőhártyagyuladás, azután a keratitis, iritis, scleritis, chemosis stb., Widmark kísérleti leleteinek értelmében. 5. Talán röphártyák általában és haladók mindenekelőtt,2 ha ingerléses állapotban vannak és egyelőre enyhe szerek által megbékítendők. 6. Chorioiditis és retinitis acutánál. 7. Mint védés a megkáprázás ellen minden szembetegségekre hajló személyi!él.а 8. Cataracta incipiensnél; olyanoknál, kiknek egyik szemükön már hályog van ; kik hályogos szülőktől származnak ; kiknek színképük már nem terjed a H vonalon túl. 9. Minden aphakiásnál, domború üveggel kapcsolatban. Az ilyenek számára sárga ií. 7. u. felszínréteggel (Überfang) biró domború üveg vétessék a kamara elülső falául, sőt az operálást követő első időkben Fieuzal pápaszem viseltessék. 10. Talán némely iridectomiáltak. 11. Erythropsiával bírók.4' 12. Neurastheniások és photophobiások. Kamarás pápaszemeket mindenféle töltéssel, végül azonban csak az előbb ajánlott triphenylmethannal töltötteket magam is sokat viseltem. Az első kisérlésre kiváncsi, de 1 L. „Szemészet“ 189Э. 1 sz. 3. lapon a Hagenbach megrajzolt adatait, melyek az itt érintett tényállást még épenséggel kedvezőtlenebbnek tüntetik fel, mert ott vastag rétegek működtek. 2 Krienes, mint már egyszer említém, azt imputálja nekem („Einfluss des Lichtes . . .“ 1897. Halle. Sammlung von Vossius II. 2/з, 41. lap), hogy az ibolyántúli fénynek gyülekezését a szarúhártyán levő idegen testek mögött tételezem fel. Én azt állítom, hogy az idegen testek oldalairól rézsutosan a szarúhártyára vetődik a fény és így hathat be a szövetbe. Ezt félreérteni alig lehet, kísérletileg ki is mutattam, utánvizsgálni egyszerűen lehet. V. ö. „Ungarische Beiträge“ 1895.1. köt. 64.1. 3 V. ö. Hermann Cohn : Hygiene d. Auges. 1892. 625—648. és az irodalmi hivatkozásokat 811—813. 1. 4 Fuchs Ernő kijelenti (Gr. A. f. O. 1896. 42. k. 205. és k.) meggyőződését, hogy az én kísérleteim (Ung. Beitr. 1895. 1. k. 101. 1.) „általában nem alkalmasak az erythropsia előidézésére“ (223. 1.). Bajos valakire egy érzéki benyomást, mely neki nem volt, reábizonyítani. Eltekintve, hogy ez esetben rajtam kivül sok más személynek is tévedésben kellett volna lenni, F. nem adja elő meggyőződésének okait, hogy miért nem jöhetne létre kísérleteimben az erythropsia tüneménye. Sőt az ö részletezései az ibolyántúli sugaraknak vonatkozásáról az erythropsia származásához (288. 1.) inkább a kétségbevont lehetőség mellett szólanak. Elvben talán egyet fog velem érteni Fuchs Ernő tisztelt tanártársam abban, hogy ha az ibolyántúli fény erythropsiát okoz és a többi színkép az ultraibolya nélkül erythropsiát nem okoz, az erythropsia az ultraibolyás ingerlésnek következménye. De meg világosan körülirt kísérleti tényezőkkel nyert felismerés mindenesetre magasabb logikai érdemben áll, mint a különben nagyon megbecsülendő és minden további kutatásnak nélkülözhetetlen alapját tevő statistikai összeszámlálás, nemkülönben mint a leiró semiotika, melynek érdemiiltségét ezen esetben azért kétségbe vonni sehogysem kívánnám. Hogy az erythropsia pótlási folyamattal áll kapcsolatban, tehát önmagában nem kóros folyamat, szintúgy hogy hómezők megtekintése által a jelenséget felidézni lehet, azt én E. Fuchs előtt elmondtam, bár erről munkálatában nem tesz említést, pedig nála lényeges pontként szerepel.
