Szemészet, 1900 (37. évfolyam, 1-6. szám)
1900-01-28 / 1. szám
1900. 1. sz. 0 R VO S I HETIL A P — SZÍ] M ESZE T 3 Az esetek száma kicsi ugyan, de különleges vizsgálás nem is volt szándékolva, és csak most a fogalmazásnál ötlik fel a gondolat, hogy szorosabb kisérlés a lencse kérdés más részleteihez vonatkozásokat deríthetne fel. Mindemellett ki lehet emelni, hogy itt a 20 és 35 évesekre vonatkozó színezés a különben álló szabályt az ellenkezőbe fordítva mutatja; hogy a tömeg fellágyulása és a mag legbelsőbb részének ellenállása az újszülöttnél és a 60 évesnél nem olyan különböző volt, mint a hogy a tapasztalásból különben tudjuk, sőt voltaképen alig is volt különböző; hogy még csak a sárga szín1 és a fellazulás sem járnak egészen párirányosan; hogy a kor is a jelenségek menetelét csak vaskos vonásaikban előre látni engedi, mint a hogy azt a nagy és kicsi, a világos és sötét hályogmagokról különben úgyis régóta tudjuk. Hályogok önkéntes felszívódásáról nemrégen Natanson közölt1 2 eseteket és számított össze 50 esetet az irodalomból. Az e tárgyban történt egyes közléseket 1896-ig A. Steinhoff inauguralis dissertatiojában 3 egybeállítva találjuk. Legtöbbnyire azonban csupán a kéreg felszívódásáról és a mag siilyedéséről úgy mint kisebbedéséről van szó, még pedig a sértetlen tokban. Továbbat Juhász Lajos két esete említendő fel, melyeknél öregkori hályogokban mag nem volt.4 Egy 48 éves asszonynak egyik szemén 10 évig nem zsugorodott hályogja volt, mely a mütevésnél mag nélkülinek bizonyult; 60 éves férfinak mindkét szemén önkéntes hályogja volt, az egyik 10 év óta, a másik 2 év előtt megindulva és épen éretté válva, és az operálásnál az avult hályogban semmi mag, az újabbikban közepes nagyságú sárga mag találtatott. A Juhász eseteiben föltették, hogy a magok eredetileg megvoltak, hanem azután elhigultak. Ezzel szemközt Yig Mihály 58 éves férfinak 2 hét előtt tompa ütéssel sérült szemén megduzzadt zavaros lencséje volt, mély a kieresztésnél mag nélkülinek tűnt elő. Az e napokban operált 45 éves Bánffy Ede éppen megérőbe jött hályogjában sem volt mag. Nagyon érdekes Szili Adolf esete is,5 melyben egy 65 éves orvos önkéntes hályogja megpufifadt, másodlagos glaucomát okozott, azután a tok megrepedt, a hályog felszívódott, a glaucoma eltűnt, és a látás minden beavatkozás nélkül meglehetős jó lett. Egészben azt lehet mondani, hogy az egyes úp lencsékről a fenti táblázatban közölt és egymásnak látszólagosan ellenmondó tulajdonságokat (mint további idézések nélkül is könnyen megengedni lehet) ezek a hályogokon tapasztalt jelenségek még sokban túlszárnyalják. Hályogok vagy sérült lencsék kéregjének felszívódása is sokféle meglepőt és szeszélyesnek látszót enged tapasztalni. A rövidlátási műtevések által különösen feltűnő lett, hogy a felszívódásnál a lencsekérgek is mennyire különbözően és sokszor az egyén korának meg nem felelőleg viselkednek. 32 éves asztalosnál, kinek 18 D. myopiája volt, többszörös operálások daczára is csak bajosan lehetett 8 hónap alatt tiszta pupilláig fejleszteni az ügyet,B minthogy kivált a hátulsó kéreg nem akart lazulni és szétbomlani. A lencsemagok színe, mint sokfélés, a figyelmet különösen leköti. És ez vizsgálódásaimba itt be is vág. Minthogy ép öregkori lencsék, mint hullaanyag, nem elég bőven és kényelmesen voltak kaphatók, helyettesítőkül a vizsgálásokhoz 1 Ez a szinmeghatározás egyébként a szabatosságot még nagyon nélkülözi. A színskála a vegyes színekben nem elég finom. Azonkívül az általános megvilágítás mint színteltségi tényező (v. ö. Helmholtz phys. Optik 321. 1. 20. §.) és a színellentótek (contrast) ezen meghatározásokba belevegyülnek. Az utóbbit kevesbíteni lehetne, ha a lencsét fekete csőnek végébe illesztenök és az égfény irányában szemlélnék. Spectrographálni még többet érne. 2 Kiin. Monbl. f. A. 1898. 107. 1. 3 Beiträge zur Kenntniss der Spontanresorption des Altersstares. Breslau 1896. 4 Az esetek a külföldi irodalomba nem mentek át, az akkori referensek csak a maguk dolgait vélték jelentőseknek. Egyébként 1. Szemészet 1877. 33. 1. 5 Centralbl. f. A. 1884. január. 0 Azóta jobban vagyunk az ilyenekkel, mert Sattler tanácsára az első beavatkozáskor már a lencsét lehetőleg kitoljuk. 1—3 hét alatti gyógyulások teszik most a többséget. operált hályogok magjait vettem, ámbátor nem spectrographálás, hanem csak a színezések statistikai tanulmányozása végett. A hályogmagok színét meghatározni nem könnyű, mert a rétegek a középpont felé mindinkább keményednek és sárgulnak. A kéreg és a mag között nem lehet teljesen éles határt megállapítani. A szín is a zavaros szürkésség által, melyet a felsőbb colloidrétegek hozzávegyitenek, elfátyolosodik. Hogy a sokfélés sárgaszínezésnek különben annyira érdekes jelenségét1 mégis valamennyire közelebb hozhassam a rendszeres megfigyeléshez, egyöntetű eljárást kellett követni. A magokról a vért, ha rajta tapadt, leöblítettem, azután kissé kiszáradni (1—2 óráig) hagytam. Ekkor puha ruhával a laza felszínes anyagot letörültem és a maradékot következőleg néztem. Kis vattapamagra helyezve, rá eső fényben a Rodde színskálával egybevetettem. Azután a magot tűvel felszúrva az ablak felé tartottam és lehetőleg átvilágítva, a színt újra meghatároztam. 1—2 nap múlva a némileg beszáradt tömeget még egyszer színére vizsgáltam, most persze csak rá eső fényben, csakhogy megelőzőleg a felszínes már lernezedő rétegeket gyönge dörzsöléssel lesúroltam. Életkor Átnézően Ránézöen Beszáritva 1 23 10, < v 10, v 10, u 2 40 4—5, u 3 s—41 2—3, i 3 42 9, < v 9,v 9, u 4 43 5^ u 5, t—u 5, t 5 45 5, u 5, t 4, t e 46 5, u 4-5, t 4, m 7 47 4—5, r 4, m 3, к 8 50 5, t 4, s 3, r 9 50 5, t 4, s 4, 1 lö 52 5, r 5, p 4, к—1 11 53 4, u 4, t 4, m 12 53 5, s 4, r 4, q 13 53 4, r 4, к 4, к 14 53 4-5, q 3, n 3, i—к 15 54 5, < v 5, v 5, u—t 16 54 5, s 5, r 5, m 17 54 5, r 5, m 4, к 18 55 5, s 4, q 3, к 19 55 4, s 3, r 3, q 20 56 5, t 5, s 4, 1 21 56 5, r 5, n 3, i 22 56 4, 8 3, к 2, h 23 57 5, t 4, s—t 4, P 24 57 4, t—u 4, r—s 4, к 25 58 5, t 5, s 4, q 26 58 5, t 4, s 3, i 27 58 5, r 5, m 3, i 28 59 5, s 5, q 5, n 29 59 5, u 4, t 4, q 30 59 5, n 4, 1 2, h 31 60 5, s—t 5, q 4, к 32 60 5, s 4, r 4, 1 33 60 5, r 4, o—p 3, к 34 61 4, t—u 3, t 4, lü 35 62 5, u 5, t 5, r—s 36 63 5, t 5, s 4, r 37 63 5, t—u 4, s 3, q 38 63 5, r 5, 1 4, i 39 63 5, r 4, q 3, h 40 63 5, n 5, m 4, 1 41 63 4—5, t 4, r—s 4, r—s 1 Arit különböző húrokhoz, borokhoz is, szokta volt hasonlítani a hályogmagok színét. Viasznak is hasonló színfokozatai vannak. Orvosoknak a ferrum sesquichloratum tömény és hig oldataihoz való hasonlítás adna találó képet; csak a közepes fokok narancsos színe volna benne hiányosan képviselve.
