Szemészet, 1899 (36. évfolyam, 1-6. szám)
1899-09-03 / 5. szám
L899. 5. sz. ORVOSI HETILAP — SZEMESZET 85 a színjátszásban bámulatos makacssággal birt szemközt az alkoholban való oldattal, mely a mintegy 1 :12 millióhoz aránynál már észrevehetetlenné vált. Vájjon milyenek lehetnek ilyen nagyon elhigított oldatoknak a fény elnyelési görbéi?1 Valószínű, hogy nagyon dőltek, és az F vonalhoz közel levő elnyelési fészek helyén valami különöset felmutatók. Mert ezeknek a roppantul hígított oldatoknak a színe még mindig sárgás és a színjátszás mégis hamarább múlik ki, mint a színezésnek utolsó látható nyoma. 2. Triphenylmethan 4:10 xylolban volt a kiindulási oldat egy másik vizsgálási sorozatnál. A fluorescens szín R. 22 ibolyás volt, n—s sötétségi fokozatokban, az oldat és a réteg szerint (az utóbbit már az előző, a főjelentésbeli, vizsgálatoknál jegyeztem volt fel). 14: 10 “ 2: legerősebben színjátszó. 4 1: 20 5 1: 40 , , „ g . 80 la8SU logyas. 7 1: 160 8 1: 320 9 1: 640 1 gyorsan apad. 10 1: 1,280 1 1 11 1 : 2,560 alig színjátszó. 12 1: 5,120 13 1:10,240 semmitsem színjátszó. 14 1:20,480 A legerősebb színjátszás ezek szerint az oldatnak 1: 7—8 arányánál van. Az oldat azon erősségénél, mely anaktinos kamarás pápaszemekhez való (1 :3), a színjátszás kevesebb. 3. Chininbisulfat vízben hamar sárgás színezést kapott.2 3 A kiindulás 1:10 arányú oldat volt (11—12°/0 a telítés). A fluorescentia színe az ismert szende kék. 11: 10 a 2 1: 20 / \ egyenletesen növekvő. 3 1: 40 / \ 4 1: 80 erős színjátszás. 5 1: 160 ^ legerősebb, 6 1 : 320 közel ugyanolyan. 7 1: 640 valamivel gyengébb. 8 1: 1,280 ugyanúgy. 9 1: 2,560 sokat apadt. 10 1: 5,120 gyenge. 11 1:10,240 semmi. 12 1:20,480 A színjátszás legerősebb az 1 :200—240 oldatnál. Kamarás pápaszemekhez az 1 :14 (friss) vagy 1:30 (régi) oldat jöhetett szóba. Ezek sokkal kevesebbet színjátszók mint jóval gyengébb oldatok. 4. Aesculin alkoholban. Ez az anyag hires, vízkék és a hígításoknak konokul ellenálló színjátszásáról. Ócska 1:200 alkoholos oldat, mely a palaczkban R. 6. t sárga volt, szolgált a hígítások kiindulására. R. 8. s. 1 1: 200 égszínkék zöldes árnyalattal. 2 1: 400 3 1: 800 4 1: 1,600 nagyon színjátszó. 5 1: 3,200 legszínjátszóbb 1 ... , R. 13. u. 6 1: 6,400 határozottan fogyó / Vlla?0s cyankek. 7 1: 12,800 valamicskét ibolyás. R. 13. v. 8 1: 25,600 9 1: 51,200 10 1: 102,400 még jól láthatólagszinjátszóüttlegibolyásabb 11 1 : 204,800 12 1: 409,600 13 1: 819,200 gyengén színjátszó. 14 1: 1.638,400 még valamicskét ibolyás, a sor végéig. 15 1: 3.276,800 . 16 1: 6.553,600 17 1:13.117,200 már alig színjátszó. 18 1: 26.234,400 semmitsem színjátszó. 19 1: 52.468,800 1 A színképeket kvarczos készülékkel rövid kitevésnél és egyidejűleg a puszta égfény színképével együtt kellene felvenni. Erős fény a gyenge különbségeket elölné. Égy van ez is, mint a por a levegőben, melyet nem napsütéskor, hanem alkonyaiban látunk meg legjobban. 3 Két évig állott oldatok mintegy R. 8—9. t színűek lesznek és a színjátszást nagyjában elvesztik. Magának a folyadéknak színe az előhaladó hígításkor mind zöldesebb lett. A színjátszás színezése is változott, a kékből az ibolyásba. Némi különbség ezen színezést illetőleg abban is volt, hogy felülről egyszerűen belenézve és majd a belenézés közben gyűjtő üveggel a folyadék alsó részébe bele is világítva, az utóbbi esetben némi zöldes árnyalat is járult a kék színhez, de csak az első négy hígításnál. Ha minden üvegbe a folyadékhoz egy csepp ammoniakot adtam, a színjátszás élénkült. A maximum ilyen körülmények közt azonban a 7-ik hígításnál volt, a 10-iknél már nem látszott meg, sőt a 17-iknél talán fogyás volt a fenti sorozathoz mérten, melynél ammóniák nem volt hozzáadva; de ez nem volt biztosan állítható. Ha ammóniák helyett egy csepp sósavat eresztettem bele, a színjátszás átalában eltűnt, bár nem egyenlően hamar az egyes üvegek szerint. A nappali világítás és a magnesiumfény mellett megnézés feltűnő különbséget adott az utóbbi előnyére. A színjátszó fénynek az oldatok töménysége szerint való intensitását más anyagokon is vizsgálni nem voltam felszólítva. A „következtetések“ czímű részben 2—6 pontok alatt felsorolt anyagokból a pápaszemes czélokra használhatók közül egy sem üuoreskált az épen említetteken kívül, hacsak a petróleum nem jönne még kérdésbe. De az utóbbi nem jönne hígításokban szóba és színjátszása nem is erős. Épen nem vagy legalább az ajánlott oldásokban nem fluoreskálnak a nitrobenzol, oleum citri és cinnamomi, chinidin sulfuricum savanyított vízben, a világos gyanták alkoholban, quercitrin, quercetin, gelsemin és phloridzin alkoholban, anthracen benzolban és fraxin a tisztátalan alakban, a hogy azt nekem szállították. Hogy anyagok oldatainál a növekedő hígításkor a színjátszás eleintén fokozódik, azután fogy, és pedig egész a semmire, azt úgy lehet értelmezni, hogy a physikalis molekula nagyobb concentratiónál összetettebb mint hígabb oldatban. Ugyanazon anyag pedig annyival könnyebben fluoreskál, minél kisebbek a physikalis molekulái.1 Oldatok színjátszásos világosságáról (Fluorescenzhelligkeit) O. Knoblauch végezett kutatásokat.2 A színjátszó fényesség szerinte függ az oldott anyagtól, az oldat töménységétől és az oldószertől. K. 13 anyagot (köztük az itt érdeklő fluoresceint, chrysanilint, phenantrent, anthracent, petróleumot) egyenként 15 oldószerben (dielectriás állandóik fogyó rendjében) megvizsgált, az eredményeket összevetette és táblázatba foglalta. Legkevésbé színjátszó az aesculin acetonban, a fluorescein és a chrysanilin methylalkoholban, a phenantren aethylalkoholban, az anthracen chloroformban. K. ezen finoman kidolgozott észlelési anyagból messze menő következtetéseket von és az oldatoknak színjáték-világosságáról egyenletet állít föl. Az oldószernek összes befolyása valamely oldott anyag lluorescens világosságára (fénylő energiatartalom) a nem electrolyteknél négy, az electrolyteknél öt részből tevődik össze (az oldószer törési kitevője két irányban, az utóbbinak dielectriás polározhatósága is, a töménység és az oldott részeknek az oldószeren belül való mozgékonysága és a dissociatio foka). A fiuorescensfény és az ingerkeltő fény intensitása közt tehát arányosság van még akkor is, ha az utóbbinak intensitását 1: 6400 viszonyban (tehát nagyon sötét üvegekkel) változtatjuk. Ebből azon tanulság folyik czéljainkra, hogy szürke anaktinos védő szemüvegeken az oldalról bejutott (nem kívánatos) fény által okozott színjátszás kevésbé lesz bántó, mint színtelen védő szemüvegeken, bár egészen megszűnni nem fog. Ezt az egyenes megkísérlés útján is ilyen kétféle kamarás pápaszemekkel kipróbálni biztosan tudtam. Hogy az alkalmatlanság érzésének, melyet ez a refiectáló színjátékfény körülmények szerint előidéz, elejét venni lehessen, meg kellett próbálni, hogy a kiválasztott anyagoknál egyenként a fluorescens tulajdonságot nem lehet-e általában és egészen elnyomni. Többféle irodalmi adat van reá, hogy az 1 Stetiger, über die Gesetzmässigkeiten im Abs. Spectrum eines Körpers: Wied. Ann. 1888, 33. k. 577. 1. 2 Wied. Ann. 1895, 54. k. 193. I.