Szemészet, 1899 (36. évfolyam, 1-6. szám)
1899-09-03 / 5. szám
1899. 5. sz ORVOSI HETILAP—SZEMESZET 83 9. Fluorescein 1: 1000 alkohol-aetheres celloidin-oldatban töménysárga folyadékot adott. Ez serlegpohárban apránként beszáradt 1/2 mm.-es rétegre, 1 hónap múlva az üvegről levált, majdnem semmit sem fluoreskált, számos, nagyon finom és egyenletesen elosztott jegeczekkel tele, de emellett tiszta és ahhoz, hogy Xr. 1 olvasni lehessen, elég átlátszó volt. Szine R. 6. q—r narancsossárga vala. 1V2 év után színjátszása nincs, a többiben a lelet ugyanolyan. 10. Triphenylmethan nem volt gelatineban oldható. Ellenben alkohol-aetheres celloidin folyadékban 10°/0 jól oldódott. Serlegpohárban hosszan állani hagytam; 4 hét alatt az 1 cm.-nyi réteg mintegy 1 mm. vékony lemezzé összeszáradt, melyen elébb a szélen, azután mindinkább a közepe felé is jegeczek bukkantak elő. Három hónap múlva a lemez magától levált, elgörbült, és azóta összehalmozott nagy és a két felületen tömeges púpokat, dudorokat okozó, gyenge ibolyásan színjátszó jegecz gyülemletekkel megrakva van annyira, hogy megítélni sem lehet az alapanyagnak a jegeczek leszámításával való mivoltát. Most L/g év után az állapot ugyanaz. 11. Triphenylmethant canadabalzsamban is megkisérlettem, reményivé, hogy a beszáradásnál szétáradt állapotban megmaradni fog. E végből 0'25 gr. anyagot 30 mm. széles és csak 5 mm. magas edénykébe tettem, hogy utóbb mikroskop alatt is megnézhessem. Összeelegyített 2 gr. xylolt és 2 gr. canadabalzsamot reá öntöttem és melegítés közben megkavartam, míg az egész egyenletes, tiszta, folyós és emellett élénken ibolyaszínt játszó tömeget tett. Ez nagyon lassan változott halmazállapotában, 5 hét múlva még sűrűfolyós, de akkor valamennyire zavaros és már kevésbbé színjátszó volt. s/4 év után a réteg alakját az edény felborításánál már nem változtatta meg, de az ujjnyomást még befogadta. Most lx/a év múltán a tömeg végre egészen merev, nagyon gyengén sárgás, egészen átlátszó, fluorescentia nélküli, az edényen makacson tapadó. A réteg középrészén jegeczek nem találkoznak, a szélen azonban bőven vannak. Spectrographos elnyelési színképét a II. táb. 28. sz. a. ábra mutatja. Ez, mint látható, az M vonalon túlér. Tehát a triphenylmethan nem maradt „szilárdan oldva“. 12. Nitrobenzollal 1 gr., 5 gr. celloidin-oldatban, tett kísérlet szintén csak nemleges eredménynyel végződött. A nitrobenzol elszállott és a megmerevedett réteg úgy ereszti át a fényt mint az egyszerű celloidinből való lemez. Mindezen kísérletekből az derül ki, hogy megmerevedő oldószerek az oldott anyagnak egy részét a kijegeczesedésben ugyan gátolják, de az idők folyamán fogyó mértékben, úgy hogy lassanként a szabaddá váló jegeczek mégis felszaporodnak. Úgy mutatkozik tehát, hogy fényelnyelő anyagokkal elég bőven telített lemezek celloidinből, gelatineból, balzsamból stb. oly módon, hogy átlátszók maradjanak és az ultraibolyát mégis elszűrjék, nem állíthatók elő. Meglehet azonban, hogy ez az ítéletem mégis elhamarkodott. A chemiai évi jelentésekből kivehető, hogy avatott buvárkodók az ide bevágó finomabb vegytermészetű folyamatoknak utána járni igyekeznek. Ezen dolgokba való növekedő belátás mellett talán az itt kitűzött feladat mégis megoldható lesz. Már akadnak tudományos adatok, melyeket szakavatottabbak mint én talán a fenforgó czélra kiaknázni tudnának. Hogy a tényállás megítélhető legyen, némelyeket hadd idézzek. Sajátságos jelenségre Stenger1 hívta fel a figyelmet. Míg, a hogy H. W. Vogel találta, a szerves festékek üveglapokon elpárologtatott oldatai többnyire más színképet mutatnak mint az oldatok : az oldatok spectruma nem változik, ha gelatine, enyvkeményítő, mézgával keverjük és megmerevedni hagyjuk. Stenger szerint a gelatinerétegben a moleculahalmozás olyan mint az oldatban és ezért elnyelési színképeik jelleme is egyező. A festékanyag a közönséges szilárd alakban viszont bonyolultabb halmozatokból épült fel, ennélfogva más elnyelési színképet ad. A gelatine és a celloidin (szintúgy a folyós üveg, a vas-1 Landauer, Spectralanalyse 60 1. (Wiedemann’s Annalen 1888, 33. k. 583. 1.) oxydul stbi) mint kolloidok, vízben duzzadnak. Ez a térfogatnövekedés teliát a szerfelett nagy molekulák1 közzé történő hajszálas felszívódásnak a következése. Melegben ezek a molekula complexumok kisebbekre és egyszerűebbekre bomlanak szét.2 Idegen anyagok az oldatot összeállásra bírják. Ekkor tehát szövezetszerűen kiválasztott szilárdult anyaggal van dolgunk, melynek közei vízzel vannak kitöltve, és a víz itt hajcsövesen van letartóztatva. A haj csöves vonzás által megkötött ezen víznek legnagyobb része elpárolgás útján eltávolítható. Ott azonban, hol a sző vezet közei nagyon kicsinyek, a víznek leeresztése csak nagyon erélyes szárításkor történik meg. A gelatinös oldat tehát közepese a szilárdnak és folyósnak: belső súrlódásának nagysága szerint inkább a szilárd anyagokhoz sorakozik, rugalmassága szerint a péptől különbözik. Megvan mégis az a tulajdonsága, hogy mint a folyadékok, a jegeczedő testeket oldja és nekik szabad áramlást enged. Ezen tulajdonság egyebek közt az, mely a photographos gelatinös lemezek előnyét teszi, tehát nagyon jelentős hasznavételt szolgáltat.3 Ha mindezeknek a hegyébe elgondoljuk, hogy az anyagok physikalis tulajdonságai szerkezetükkel mint függnek össze,4 hogy t. i. az additív tulajdonságok (térfogat, fénytörés stbi) az atomoktól, a constitutiv tulajdonságok (fényelnyelés, fénytani tevékenység, olvadó pont stb.) a molekuláktól és a kolligativ tulajdonságok (jegeczedés, színjátszás) a molekulák halmozásától (a chemiainak alapján összegeződött physikalis molekültől) függenek : akkor körülbelül azon benyomást nyerjük, hogy Stengernek fent idézett felállítása már önmagában is csak mulékony jelenséget illethet. Az összeállóit gelatineban a hajcsövesen vonzott folyadékon belül van lehetőség adva, hogy idegen anyag addig elszállásoltassék, a míg ez a hajcsövesség elpárolgatás útján tevékenynek lenni meg nem szűnik. A jegeczeknek a celloidinből és a gelatineból kivirágzása ilyen módon magától érthető. Megerősít e felfogásban 6. Bodlünder, a ki a szilárd oldatok mai tanának beható bírálatát adja5 és többek közt azt mondja: Die Theorie der festen Lösungen hat bisher eine Bestättigung nur bei gewissen anomalen Mischungen gefunden, die mehr durch Adsorption als durch moleculare Durchdringung entstanden zu sein scheinen. Van Bemmelen pedig az absorptioról írván,0 többek közt így nyilatkozik: ln einer amorphen colloidalen Substanz herrscht keine Ruhe, sondern es findet eine fortwährende Änderung im physikalischen Molecularzustande und demzufolge auch in der Zusammensetzung statt. Diese Änderung ist eine langsame, wird aber mit Zunahme der Temperatur beschleunigt. Ezek szerint ezen az úton czéljaink elérésére nem nyílnak kilátások. És mégis az átnézés kedvéért még az irodalomból a legújabbat referálnom kell, mert ez az előzőkkel szemben újra valamicske reményt nyújt. Liesegang nagyszámú észleletet ír le7 oldatoknak gelatine kocsonyában szétterjedéséről, két oldatnak, melyek kocsonyában a diffusio alkalmával találkoznak, egymásközti reactiójárói és sóknak, melyek a kocsonyában foglaltatnak, elektrolysiséről. Számos érdekes jelenség áll elő, névleg az előbb alkatnélküli tömegben bizonyos szerkezeteknek képződése, szintúgy csapadékoknak nem összefüggő tömegekben, hanem egyes élesen egymástól elválasztott vonalakban (melyek közt csapadék nincs) 1 A tanninéi 1000, gummiéi 1800, kovasavéi legalább 49,000. Az albumin nem is tud diffundálni tömeges molekíiljei miatt. 2 Erwin Fraas, Elasticität von Gelatinelösungen: Wied. Ann. 1894, 1074. 1. 8 Nernst, tkeoret. Chemie 167., 333., 383. és köv. 1. Lásd még: E. Wiedemann és G. C. Schmidt über Luminescenz von festen Körpern und festen Lösungen in Wied. Ann. 1895, 56. k. 201. 1. 4 W. Herz (Breslau) über die wichtigsten Beziehungen zwischen der chemischen Zusammensetzung von Verbindungen und ihrem physikalischen Verhalten. In Ahrendt’s Sammlung chemischer und chemischtechnischer Vorträge III. Bd. 7—8 Heft 1898. Orvosoknak is nagyon anulságos egybefoglalása az újabb nézeteknek. 5 Ueberfeste Lösungen: Neues Jahrbuch für Min., Geol. u. Palaont. 1898 Beilagebd. 12, p. 52—114 (ref. Beibl. Wied. Ann. 1898. 745 1.) 6 Z. f. anorg. Chemie 1898, 20 k. 4. közlemény. 7 Naturwiss. Wochenschrift 11. k. 353. (ref. Chem. Centralbl. 1896, II. 524).
