Szemészet, 1899 (36. évfolyam, 1-6. szám)

1899-07-16 / 4. szám

76

ORVOSI HETILAP — SZEMÉSZET.

ben be is fejezhetjük a vizsgálati eljárást. Ila az egyenes és fordított képben való vizsgálattal, mint azt fenn leírtam, kiderítettük, hogy a vizsgálandó szem astigmatismusos, az árnyékpróba segélyével könnyen tájékozódhatunk a meglevő asymmetriának alakja és fődéllöinek iránya felöl is; azután egyenes képben meghatározzuk a refracciót és végül a talált eredményhez képest kikeressük a megfelelő cylindrikus (respective torus-lencsét) üveget.

A szemtükör kezelésében járatos katonaorvos a leirt értelemben könnyen fog boldogulni s az astigmatismusos szemben elhúzódottnak látszó és elmosódott határokkal biró papillát ép oly kevéssé fogja a gyuladásos eredetűnek (papillitis) tartani, mint a hogy a physiologikus szemfenéki táblázottságnak semmi köze nincs a degeneratio retinae (retinitis pigmentosa) körképéhez.

Irodalom : Astigmatismus und cylindrische Gläser“ F. C. Donders. — „Regulations as to Defects of vision“ etc. by J. Fayrer. — „Optique phisiologique“ Tcherning. — „Refraction et Accomodation“ Landolt. — „La vision et ses anomalies“ Giraud-Teulon. — „Der Sitz des Astigmatismus“ Donders. — „Előadások a szemtükrözésröl“ Grósz Emil. — „A szem fénytörése“ Hoor. — „Útmutató a szemészetben“ Csapodi István. — „De l’astigmatisme“ Imbert. — „Refraction of the Eye“ G. T. Helm. — „Vorlesungen über den Gebrauch des Augenspiegels“ Schweigger. — Több kisebb dissertatio az astigmatismusról. „L’examon de la vision devant les conseils de rivision et de reforme dans la marine et dans l’armée“. A. J. Barthelemy.

A közellátóság osztályozása.

Irta: Csapodi István prof.

A myopiának kis fokúra, közepesre és nagy fokúra való felosztása nem elégséges, az excessiv jelzővel való megtoldása pedig bizonytalan. Előadásaimon én praktikusabbnak látszó osztályozást szoktam tenni. Mivel pedig, azt hiszem, a szemüveg-rendelés dolgában ez az osztályozás teljes útbaigazítást ád, e helyütt is ismertetem felosztásomat.

I. Csekély fokú közellátóság 0'25—0'75 D.

Ezen a fokon nem okvetetlenül szükséges a szemüveg, a szem összehunyorítása annyira csökkentheti a szóródásos köröket, hogy teljes látás is lehetséges. A kiknek azonban kiváló szükségük, hogy messzire tisztán, finoman lássanak, orrcsiptetöt rendelünk. Közeire nem engedünk üveget viselni.

II. Kis fokú közellátóság 1—3'5 D.

Messzire nézéskor okvetetlenül szükséges a szemüveg, tehát könnyen föltehető és levehető orrcsiptetöt adunk. íráshoz, olvasáshoz nem engedjük meg az üveg viselését. Bizonyos foglalkozásokhoz azonban szükséges lehet a szemüveg. Zongorázáshoz, üzleti könyvek Írásához mintegy félmeternyi távolságig kell tisztán látni; tehát erre a czélra javítjuk a 2 dioptrián felül eső részt pl. 2'5 ü-ból 0'5 D-t, 3 D-ból 1 D-t, 3'5 D-ból 1'5 D-t. Vonós hangszerekhez már az 1 D-án fölül levő részt javítjuk.

III. Közepes közellátóság 4—8 D.

A myopia ezen fokaira nézve szabály, hogy messzire nézéskor az egészet javítjuk, de olvasáshoz is okvetetlenül adunk szemüveget, még pedig 3 dioptria javítatlanul hagyásával az ezen fölül levő részt pótoljuk üveggel. PL 4 D-ból 1 D-t, 5 D-ból 2 D-t, 6 D-ból 3 D-t. Az előbbeni pontban említett czélokra szintén a 2 illetőleg 1 D-án fölül levő részt pótoljuk. Azonban megjegyzem, hogy nem szívesen rendelünk 6 dioptriásnál erősebb üveget, a 7 és 8 D. rendelése kivételes.

IV7. Nagy fokú közellátóság 9—13 D.

Az ilyen fokban közellátóknak is rendszerint csak 6—8 dioptriás szemüveget rendelünk a messzire nézéshez. A közeire nézéshez nem egyforma a rendelésünk, az összetérítés állapota határoz. Ha az összetérítés elég jó, úgy hogy a két szem együtt szokott működni, a szemüveg állandó viselését, tehát olvasáshoz, íráshoz használását is, nemcsak megengedjük, hanem meg is követeljük. A 8 dioptriást természetesen csak 11 D-tól kezdve engedjük meg olvasáshoz is. Ellenben, ha az összetérítés rossz, tetemes az insufficientia, akkor a közeire nézést szemüveg nélkül végeztetjük, fél szemmel. Ez sokkal kíméletesebb szemhasználat, mint ha szemüveggel összetérítésre kényszerítjük a két szemet.

V. Igen nagy fokú közellátóság 14 D-ától fogva.

Ezt az osztályt a Fukala-féle műtét javalata választja el az

1899. 4. sz.

előbbeni csoporttól. A mint Grósz Emil az egyetemi szemklinika részéről a lencse-kieresztés javalatát megállapította, a 14 D. a határ, melytől kezdve tetemes haszna lehet a myopiás embernek az operálásból. Operálás nélkül az ilyen ember sohasem juthat látása élességének teljes kifejtéséhez, sőt még csak meg sem közelíti a rendelhető 6—8, sőt esetleg 10 dioptriás szemüvegével az egész látó tehetségét. Ellenben lencsehias állapotban 14 D. myopia után csupán 3 D hypermetropia várható, 15 D után 2'5 D, 16 D után 2D, 18 D után HÍD, 20 D után emmetropiás lehet a szem fénytörése. Természetesen az alkalmazkodást még 3 dioptriás convex üveggel kell pótolni az E-ra nézve, 3 D-t kell hozzáadni a II föntebbi fokait pótló convex üveghez, tehát 6, 5'5, 5, 4 dioptriás lesz az olvasó szemüveg.

*

Összefoglalás.

I

—

0-25

0-50

0-75

D

II

1

.

1-25

1-50

1-75

D

2

2-25

2-50

2-75

3

3-50

_

III

4

4-50

5

5-50

D

6

—

7

8

IV

9

10

:

11 12

:

D

13

:

V

14

15

16 18

........... I .........

D

20

—- i -i

Iritis papulosa esete.

Irta: Csapodi István prof.

A bujakórság második időszakának korai nyilvánulása szokott lenni a szivárványhártya gyuladása. Ennek sajátlagos göbös alakját eddig általában iritis gummosa néven szokás nevezni' Mivel azonban ebben az időszakban nem fejlődnek gummák, hanem azok a harmadik időszak termékei, okszerű dolog volna, ha Widder tanácsa szerint a második időszak göbös szivárványhártya-gyuladását iritis syphilitica papulosa névvel jelölnénk.

Tehát az iritis syphilitica papidosa egy érdekes esetét akarom ismertetni, mely gyógyítása során gondolkodóba ejtett, s mint ilyen tanulságossá vált.

P. V. 32 éves könyvelőt 1898. október 21-dikén láttam először. Jobb szemén élénk sugártáji belöveltsége volt, de szivárványhártyája épnek látszott. Egyelőre enyhe ólomvizes borogatást rendeltem neki. Mivel azonban az izgalom nem szűnt, fölvétettem a kereskedelmi kórházba. Atropinra a szembogár kitágult, szélének tágulás közben láthatóvá vált letapadásai megszakadtak. Ekkor tudtam meg, hogy közvetetlen e szembaja előtt bujakórság miatt gyógyították. A kórházból gyógyulófélben bocsátottuk el, de még januárius havában is folyton küzdöttem nemcsak a jobb, hanem az időközben szintén megfájdult bal szem gyuladásával is. Mihelyt az atropin becsöpögtetését abbanhagytam, a két szem újra megvörösödött, sőt apró letapadások is támadtak. Általános orvoslásul Kerpel-féle szürke pilulákat szedettem vele, majd bedörzsölő kúrát, azután jodkaliomot rendeltem neki.

1899. januárius 13-dikáról jegyeztem föl, hogy a különben igen tág szembogár nem egész kerek, hanem a bal szemben kívül-