Szemészet, 1899 (36. évfolyam, 1-6. szám)

1899-07-16 / 4. szám

1899. 4. sz,

ORVOSI HETILAP — SZEMÉSZET.

75

féle skiaskopok). Valamennyinek az a ez élj a, hogy az árnyékpróba segélyével a szem refraktióját meg lehessen határozni.

A budapesti szemészeti klinikán a Roth-féle skiaskopot több ízben használtam a fénytörés és az astigmatismus fokának meghatározására és kielégítő eredményeket értem el vele. E készülék alkatrészei: síktükör nyéllel, korong 6 üveggel (convex = 4, 8, 13 ; concav = 6 és 12) különböző színű lapokkal felismerhetökké téve és mérőszalag az üvegeket jelző színes sávokkal, mely a két alkatrészt egymással kapcsolatba hozza.

Az astigmatismus alakjainak és fénytörési viszonyainak meghatározásánál ezen eszközzel megállapítjuk először a szem refraktióját a vízszintes délkörben úgy, hogy a korongba foglalt üvegek valamelyikét közvetlen a vizsgálandó szem elé tartjuk és bizonyos távolról a tükör által a pupilla területére vetített fényt, a tükörnek merőleges tengelye körül való elfordítana által jobbról balra és viszont átvezetjük és a függélyes délkörben úgy, hogy a fényt felülről lefelé és megfordítva reábocsátjuk. Azután a vizsgálandó szemhez mindaddig közeledünk, míg az árnyék haladása bizonytalanná válik és most a szem elé tartott üveg jelző színét a mérőszalagon felkeresve a refraktiót direkte leolvassuk. Ha már most a vízszintes délkörben pl. 3 D. myopiát és a függélyesben 5 D.-t találtunk, az astigmatismus foka egyenlő a két fődéllö fénytörési különbségével, tehát jelen esetben 2 D.-val. Ennek a vizsgálati eszköznek az a nagy előnye, hogy a födéllök refraktióját megközelítő pontossággal meg lehet határozni és így az összetes astigmatismust is, de hátránya, hogy a födéllök irányát nem lehet veié pontosan beállítani, melyek mint tudjuk, nem fekiisznek mindig pontosan sem a vízszintes, sem a függélyes délkörben, hanem igen sokszor jelentékeny eltéréseket tüntetnek fel. A vizsgálatot bármely szemtükörrel és sphaerikus üvegek igénybevételével hasonló módon meg lehet ejteni.

i) Szemtükör. Knapp dr. volt az első, ki 1861-ben reámutatott arra, hogy astigmatismusnál a látóidegfő (papilla) egyenes képben vizsgálva, alakváltozást mutat, azaz, hogy az erősebben törő, illetve rövidebb gyútávú délkör irányában el van húzódva.

Ha szemtükörrel egyszerű myopiás astigmatismust vizsgálunk, azt fogjuk észrevenni, hogy a papilla hosszirányban tojásdad alakban el van húzódva, felső és alsó szélei elmosódottak, míg a külső és belső szélek élesen határoltak ; megközelítőleg függélyesen kiinduló véredényei tisztán kivehetők, a többé-kevésbbé vízszintesen haladók azonban fátyolozottak. A kép megfordított sorrendben ugyanazon viszonyokat fogja feltüntetni, ha az erősebb fénytörést!, illetve rövidebb gyútávú fődéllö, a vízszintesben van. Ha a födélkörök ferdén állanak, mint a hogy ez elég gyakran előfordul, a papilla is ferde állású ovalis alakot fog mutatni. Fordított képben vizsgálva a papillát, arra a tapasztalatra fogunk jönni, hogy a míg egyenes képben a függélyesen álló fődéllö irányában hosszúkásán ovalis alakja volt, addig fordított képben alakja harántul ovális vagy kerekded. Ezt az astigmatismus lényegében rejlő alakváltoztatást — a papilla anatomikus konfigurátlójától teljesen eltekintve — az egyenes és fordított képben való vizsgálásnál mindig szemünk előtt leéli tartani, ha a tévedést kikerülni akarjuk. A papilla elhúzódási iránya tehát, a fődéllök fekvésére nézve is tájékozást nyújt.

A födéllök refraktióját egyenes képben úgy határozzuk meg, hogy a födéllök irányában a papillából derékszög alatt széthajló és függélyesen felfelé törekvő, respective vízszintesen haladó edényeket, a papilla széléhez közel szemügyre veszsziik és kikeressük azon leggyöngébb concav vagy legerősebb convex üveget, melylyel azokat legtisztábban tudjuk megkülönböztetni. Azon üveg, melylyel a függélyesen haladó véredényeket vehetjük ki legtisztábban: a vízszintes délkör fénytörési állapotát jelzi, s- melylyel a macula lutea felé vízszintesen haladók látszanak legjobban: a függélyesben fennálló refraktiót árulja el. Az üvegek közötti különbözet adja az astigmatismus fokát.

Ha az itt felsorolt eljárásokon és vizsgálati módszereken végig tekintünk, önként felvetődnek a következő kérdések. 4. Gyakran fordul-e elő az astigmatismus? 2. Van-e olyan alakja és foka, mely a megfelelő üveggel való javítás után, katonai szolgálatra fegyverrel vagy a nélkül, tehát csak bizonyos csapatnemekre nézve nyújt a besorozást és szolgálatképességet illetőleg, kecsegtető kilátásokat és ha igen, elérliető-e olyan magas számérték, a látásélesség javítása által, mely a kiválasztással járó fáradságos, sok

türelmet és időt igénylő hosszadalmas utánjárást indokolja? 3. Melyik azon vizsgálati eljárás, illetve eszköz, mely a katonaorvos részéről a legtöbb figyelemre érdemes ?

ad 1. Donders „Astigmatismus und cylindrische Gläser“ czímű munkájának előszavában azt írja: „nem vonakodom kijelenteni, hogy 100 beteg közül, a kik a szemorvoshoz fordulnak, átlag legalább kettő van olyan, kinek látása a szem törőközegeinek asymmetriája miatt rossz és a kinél cylindrikus üvegekkel javítás várható“. Később ismét azt mondja, hogy 40—50 szem közül legalább egy astigmatismusos van. Én 8 hónap leforgása alatt, a budapesti szemészeti klinikán 2317 egyént vizsgáltam meg szemtükörrel (töröközegi zavarok rendellenességek és szemfenéki eseteket összevetve) s ezek között találtam: 1018 liypermetropiás, 316 myopiás és 61 astigmatismusos szemet.

ad 2. Pfalz (Düsseldorf) szerint az astigmatismusos szemek alig javíthatók s a javítás csak specialista által eszközölhető, — mert teljesen jól illő szemüvegek mellett is, olyan látásélesség nem érhető el, mely a tüzérségnél, gyalogság- vagy lovasságnál megfelelne. A jó látás, szerinte, akadályozva lesz már egyszerűen az által, hogy a szemüveg foglalata esetleg elhajlik, valamint azon körülmény miatt is, hogy czélzásnál a szemüveg oldalrészein kell átnézni és végre minthogy a katona szemüvegét csakis lövéskor használja, nem tanulja meg az alak és távolság helyes megítélését. Az As. csekélyebb fokainál (1'5 D.-ig) 596 esetben mégis jó katonai látélességet kapott, mig a magasabb fokoknál, még ha a tengelyek egyenesen állottak is, tetemes apadás volt észlelhető; az összetett astigmatismussal még kedvezőtlenebbül állott a dolog. A mondottakból a végén oda concludált, hogy az astigmatismus 2'0 D. értéknél több nem lehet, mert ilyen látás a fent említett csapatoknál a szolgálatképességet az érintett okokból kizárja.

Norden son „Recherches ophthalmometrique sur FastigmatismC etc.“ czimíí munkájában viszont kiemeli, hogy 1'5 D. cornealis astigmatismus mellett fiatal egyének látélessége nem hagy kívánnivalót (. . . . les jeunes gens d’avoir une acuité visuelle superieure á °/6). Mások még tovább mennek és észleleteikre támaszkodva odanyilatkoznak, hogy ez nemcsak a fiatalság kiváltsága és hogy még 3'0 D. As. mellett sem fog a jó látás a legkevésbbé is szenvedni.

Az általam megvizsgált astigmatismusos szemek csekély száma nem jogosít fel arra, hogy merész kijelentéseket tegyek, de támaszkodva a mások vizsgálataira és minthogy 61 eset közül, egyszerű hypermetropiás és myopiás As.-nál a megfelelő cylindrikus üvegekkel (1'5—2-0 D.) 14 egyénnél 5/7 (Csapodi-féle „Látáspróbák“) és 3-nál 5/5 visust értem el, hiszem, hogy ezek az egyének jól construált és toruslencsékkel — melyeknek egyetlen hibája, hogy nagyon drágák — felszerelt pápaszemmel, gyalogcsapatoknál, a látás élességükkel szemben támasztott követeléseknek ép iigy meg fognának felelni, mint a-4'ÖD. pápaszemet viselő myopiások; különösen, ha figyelembe veszszük, hogy a torusiivegek szerencsés constructiójánál, illetve köszörülésénél fogva: „a látvonal a szemmozgásainál mindig körülbelül merőlegesen az üveg felületére és ilyenképen a láttérben oldalt fekvő tárgyak széthúzása és eltorzulása elesik“. (L. Goldzieher „Torus-üvegek“.)

Az astigmatismusos szemű egyén pápaszemét kénytelen hordani, ha a tárgyakat természetes alakjukban akarja látni, s ez esetben meg fogja szokni az alak és távolságra nézve is a helyes Ítéletalkotást. És ha azt elfogadnék is, hogy 2'0 D.-nál magasabb értékek, a tüzérségnél és lovasságnál való szolgálást megnehezítik, sőt lehetetlenné is teszik, marad még elég olyan csapat- és fegyvernem, hol különbeni alkalmasság mellett 3'0 D. értékű egyszerű hypermetropiás vagy myopiás As. a besorozás és az illető csapatnál vagy katonai intézetnél való szolgálatteljesítés elé semmiféle akadályt nem fog gördíteni. Ezzel kapcsolatosan a bevezetésben feltüntetett és a látélesség csökkenése czímén (ebben az astigmatismusos egyének is benne foglaltatnak) elbocsátottak száma is tetemesen meg lesz apasztható.

ad 3. A szemtükör az az eszköz, melylyel a szemész-katonaorvosnak úgy kell bánni tudni, mint a legjobb vadász vagy gyalogos katonának a Mannlicher-puskával. Katonás rövidség okáért, de a lényeg megcsorbítása nélkül, ezzel kezdhetjük a törőközegek rendellenességére való puhatolózást és nagyobb gyakorlatnál, azt mondhatnám minden esetben, ezzel az eszközzel, a kívánt értelem-