Szemészet, 1899 (36. évfolyam, 1-6. szám)

1899-07-16 / 4. szám

74

1899. 4. sz.

ORVOSI HETILAP — SZEMÉSZET

J.

B.

5/50

I 5/20 + l'O I). V

— 5/30 ii. n. j.

I 5/l5?+ l-ö D. V

—b/2o ti. n. j.

5/io

5/7 ’

T I i 5/iő M. — 0'5 D. v = ö/jo? j 5/ —5/15 Hm. + 2-5 D. v = 5/7

J/3° I 5/15? M. - 0-75 D. V = .5/7?

* —5/15 Hm. + 2'0 D. 5,7?

J. = jobb szem ; B. = bal szem; | = függélyes rés; — = vízszintes rés; ü. n. j. = üveg' nem javít; M. = myopia; Hm. = hypermetropia.

b) Az Airy-féle módszernél, melyet az összetett myopiás astigmatismus magasabb fokainak meghatározásánál vehetünk igénybe, úgy járunk el, hogy sötét ernyő közepén levő kerek nyílást tartunk a vizsgálandó szeme elé, s miközben az égre vagy valamely fényforrás felé nézetjük, a nyílást a szemtől oly messzire tolatjuk el, illetőleg közelíthetjük, míg az elhúzódás az egyik s másik fődéllöben a legtisztább lesz ; a léptéken leolvasott távolságok fejezik ki a két födéllö myopiájának a fokát. 11a e módszert a nem myopiásoknál is akarjuk alkalmazni, a szemet egy megfelelő positiv üveggel előzőleg myopiássá kell tenni. A módosított Airy-féle eljárásnál az alkalmazkodást mydriatikummal szüntetjük meg.

c) Stokes módszere. A Stokes-féle 4'0 D.-ás astigmatismusos lencse áll egy convex és egy concav cylindrikus üvegből, melyek egymás felett forgathatók. A vizsgálandóval ezen a lencsén keresztül nézetünk s az üvegeket addig forgatjuk egymás felett, míg a legtisztább látást értük el. Az eszközön alkalmazott mutatóval beállítjuk a talált déllöt s a beosztáson leolvassuk az astigmatismus fokát. A gyakorlatban azonban ezen módszer nem válik be, mert az astigmatismus javításánál az ametropiának egy csekély része még mindig korrigálatlan marad, a mennyiben az As. myopiára vagy hypermetropiára kiegyenlíthető ugyan, de emmetropiára csak sphaerikus üvegekkel lesz lehetséges, a végleges javítást eszközölni.

d) Becker a födéllöket félkörben álló, sugárszerüen elhelyezett, kinyitott legyezőhöz hasonló, fekete vonalas ábra segítségével határozta meg. A vonalak 10°-nyi távolban vannak egymástól s a 0n-kal jelölt középső vonaltól balra esők minus (—), a jobb oldalon állók plus (+) jelüek. Ha az astigmatismusos ezeket a vonalakat 5 méternyiről szemügyre veszi, az egyik födélkörben állókat tisztán, a vele kereszteződőket csak homályosan fogja kivehetni. A födéllök ilyetén meghatározása után, a fénytörést cylindrikus üvegekkel fogjuk megállapíthatni.

e) A Becker-féle vonalas ábra helyett Pray és Heymann a födéllök meghatározása czéljából, a mondott ábrához hasonló alakban felrajzolt csíkolt betűket nézettek a vizsgálandóval, kinek azt a betűt kellett bemondania, a mélynek csíkjait legtisztábban kivette.

f) Az astigmatismus födéllőinek és egyúttal ezek refractiójának meghatározására, valamint magának a cornealis asymmetriának kijavítására, illetve a távolpontnak a véghetetlen távolba való kitolására szolgálnak a cylindrikus üvegek. Ezek háromfélék: egyszerű cylindrikus, bicylindrikus (D és sphaero-cylindrikus (O) üvegek. Az egyszerű cylindrikusak a sphaerikus üvegek mintájára, gyüjtötávoluk szerint, positiv és negativ csoportra oszlanak. Positivek; a biconvex, planconvex és concavconvex (positiv Meniskus) ; negativek: a biconcav, planconcav és convexconcav (negativ Meniskus) üvegek. Mindezen elősorolt üvegeknek az a fösajátsága, hogy a tengelymentén a fénysugarakat szabadon áteresztik, míg a görbüléssel keresztezett irányban hatásukat vagy mint gyűjtő-, vagy mint szórólencsék fejtik ki.

Cylindrikus üvegekkel a vizsgálatot akkép ejtjük meg, hogy a próbaszemüveg forgatható gyűrűjébe, a szükséghez képest convex vagy concav cylindrikus üvegeket teszünk s a vizsgálandóval a látáspróba betűit olvastatva, az üvegeket addig váltogatjuk és forgatjuk a szem előtt, míg megtaláltuk azon legerősebb convex vagy leggyöngébb concav üveget, melylyel adott esetben a fennálló astigmatismusnak kielégítő vagy megközelítőleg tökéletes kijavítását létrehozhattuk.

A cornealis asymmetriát azonban, mint az a mondottakból is kitetszik, cylindrikus üvegekkel csak kielégítöleg, csak megközelítő pontossággal korrigálhatjuk, s a mint az a tapasztalatból ismeretes, csupán azokban a kedvező esetekben, mikor a cornea fődélkörei a cylindrikus üveg főtengelyével összeesnek. A pápaszem foglalatának elhajlása, a szemek oldalmozgásai, avagy a szemüveg oldalrészein való keresztiilnézés elégséges okot szolgáltatnak arra, hogy a cornea fődéllői és a használt cylindrikus üveg között létesített dioptrikus összhang meg legyen zavarva és a tárgyak természetes alakjukból kiforgatottaknak, eltorzultaknak láttassanak. „Az ilyen cylindrikus szemüvegeket használó egyéneknek általános panasza abban áll, hogy látóterük szűk és csak akkor látnak élesen, ha a cylinderlencse közepén néznek át. A torus-lencsék használata által a felsorolt nehézségek el vannak hárítva, mivel a nézövonal minden állásánál a cornea fömeridiánjai a viszonyoknak jobban megfelelő Uveggörbületekkel állanak szemben.“

Vannak egyszerű (convex, concav) és kombinált torusok, azaz olyanok, melyeknek egyik felülete torikus s a másik sphaerikus görbiiletű. Vannak azután bitorikus és periskopikus-torikus (kagylóalakú) lencsék.

A torus-lencsék úgy a szóban forgó cornealis, mint az összetett astigmatismus javítására vannak hivatva és minthogy a cylindrikus üvegeknek összes előnyeit, azok hátrányai nélkül egyesítik, velők a kívánt czél ideálisán elérhető. (L. Goldziehernek „A torus-lencsék“-röl 1893-ban tartott előadását.)

II. Objeetiv módszerek, illetve vizsgálati eszközök : a Placidoféle keratoskop, a Wecker-Masselon és Javal-Schiötz-féle astigmometerek, Schmidt Rimpler refraktometere, a skiaskopia és végre a szemtükör.

g) A Placido által feltalált karatoskop bádogból készült s középpontján átfúrt korong, mely a patiens felé fordított és fehérre festett oldalán, egyenlő szélességű, koncentrikusan elrendezett fekete köröket tüntet fel. A vizsgálandó astigmatismusos szemet, a korong közepén levő és convex lencsével ellátott nyíláson át szemléljük. A normalis szem corneáján a közök felrajzolt szabályos távolságban körkörösen tükröződnek vissza, míg cornealis astigmatismus jelenlétében, elliptikus elhúzódást észlelünk. Az ellipsis hossztengelye a csekélyebb görbültségű hossztengelyben fekszik, a mely jelenségből nemcsak a fennálló astigmatismusra, hanem a délkörök főirányára nézve is tájékozva leszünk. Pontos adatok azonban ez eszközzel nem nyerhetők. A sorozásoknál való használása annyiban ajánlatos volna, a mennyiben az astigmatismus jelenvoltának konstatálásával, a katonakórházakban eszközlendö, további vizsgálatokra nézve, némi támpont lenne nyújtva.

A Wecker-Masselon, Javal-Schiötz-féle astigmometerek, valamint a Schmidt-Rimpler-féle refraktometer is az astigmatismus födéllőinek és fokának meghatározására szolgálnak, de ezek körülményes leírását mellőzöm és rövidség okáért, az említett eszközökhöz csatolt pontos leírások és ábrákra utalok.

h) Skiaskopia. A Cuignet által ajánlott s Parent, Cliibrét és Monoyer által vizsgálati módszerré emelt skiaskopia (árnyékpróba) lényegében a következő: ha a pupilla területére 1 méternyi távolról síktükörrel fényt vetítünk és a tükröt függélyes tengelye körül jobbra elfordítjuk úgy, hogy a pupillaterület egy része még megvilágítva maradjon, akkor a másik felére árnyék fog borulni, mely a tükör teljes elfordításánál balról jobbra suhan át.

Ha tehát a vizsgálandó szeme olyan fokban myopiás, hogy távolpontja (punctum remotum) a vizsgáló és vizsgált szem között van, az árnyék a pupilla területén a tükör elfordításával ellenkező irányban fog átsuhanni. Ha a vizsgálatot concav tükörrel végezzük, az árnyék haladása könnyen érthető physikai okokból megfordított irányban fog végbemenni. Az árnyék haladási iránya, alakja és sebessége ujjmutató lehet az ametropia megítélésében. Mennél lassúbb az árnyék haladása és íveltebb határa, annál nagyobb fokú az ametropia és megfordítva.

Bármely szemet- myopiássá lehet tenni, ha eléje erősebb concav üveget tartunk, a mikor egyszersmind az árnyék átcsapását is alkalmunk lesz észlelni. Ép úgy lehet myopiás szemet concav üveggel emmetropiássá tenni vagy a rövidlátás bizonyos alacsonyabb értékre redukálni (pl. 1 D.-ra).

A kifejtett elvek alapján konstruáltalak a különböző skiaskopok (Schweigger-, Hess-, Roth-, Wolff-, Hori- és Rindfleisch-