Szemészet, 1899 (36. évfolyam, 1-6. szám)

1899-07-16 / 4. szám

1899. 4. sz.

OßVOSI HETILAP-SZEMÉSZET

69

carminból le czinobernarancssárgáig (R. 29., 30. 1—5); b) és barnából lefokozódóan (R. 33. e—u!) a sötéttől a majdnem színtelenig. Áz elnyelési görbék abban érdekesek, bogy felső felük meredeken áll, alsó felük elgörbül visszafelé, bár nem könyökös hirtelenséggel. Elszórtak J)-től 2/5lí-ig. Azonkívül még egy friss gyengébb oldatból vett spectrographos ábra nyomán van külön görbe berajzolva. A színt a görbék két részéből kell kimagyarázni : a szín élénk alkotó részét a görbék meredek, a komor barnás componenst a görbék fekvő darabjából.

21. Gélsemin (147)

alkoholban 1 : 20 avult ol- •3"3 6 ‘® £ ^ 5 * *

dat; színe lehágólag carmin, czinober, narancssárga, nagyobb ugrással a 3 mm. és 1 mm. rétegek között. A görbék hasonlók a tanninéihez, csak a vékony rétegekéi nagyon széteső helyüek; az alsó vég messze visszanyúlik, vé- Az

bár meglepő, hogy a :ább

görbéknek

kony rétegekéi int utóbbi része a egészen alul simul tova és oly kicsi fénygyengiilést fejez ki, hogy az összes színezésben a barnaság fel sem tűnt. Tehát a spectroskoppal kellett a sommás színérzést az öntudatban kiigazítani. A vázlatban még egy külön görbe van, mely színképes felvétel szerint készült.

22. Fraxin (217) aqua 4 és alkohol 1-ben telítve. A szín minden rétegben csak barna R. 33.

6. i 6, ö

G-7.X 7-8, X -v-tooc

7.1,

1.0

1.X

7- 8 X

8- 9, A

4 •• i\d,00 0

(2wa/3í>vn. 7~. 5o te io.cj ■■ UH A,te

■ 9 H. s, í.

M.dk l 10 vet. '~L6\ 5. te - 5 te. 4.TM

" 5te.' 5, 6

/

.

'ta&tef

5 >X

y / ------ /

i—v-ig ! A

görbék

felső

fele meredezö, alsó fele messze visszahajló; a két fél találkozó helye a görbék sorúban elein térdes, azután csak íves. A színezést, tekintettel a tisztán barna színre, kell kimagyarázni. Ha a görbék felső és alsó felét külön vesszük, ezt a színezést nem értelmezhetjük. Az látszik nekem az egész leletből kiderülni, hogy a barna színezet létrejövéséhez egy igen nagy darab színképi területen a fény részleges fogyottságának kell lenni, azonfelül, hogy még a H vonaltól visszaterjedöleg egy bizonyos területen minden , fénynek egészen hiányozni is kell. Ha az ibolyás hiányzik, tehát sárgaszín keletkeznék, — ha ibolya narancsszín állana elő, — vörösszín származnék,

1

1J

~i---—i

20.,

y/ . v

'>

i

sri

6

3 0

i

i

£4

T~T

6 r

3S

9 6

i

>í.

n.

///

'y-i!-c

i

i

1

i

i

3 0

46

9»

x$

23

i

i

i

i

i

il 9

« 9.

1

iS-a - _g -3

Zk.

kékkel

együtt hiányzik, tehát zöld is hiányzik, s így esetekhez még a színkép

a

ha még a és ha mindezen

alsó részének egy nagy darabjában részleges fényhiány is hozzájárul : akkor, legalább ezen vizsgálat eredményei szerint, barna színezés támadhat. Hogy a fényhiánylatnak nem kell egészen C vagy B-ig terjedni, azt a vázlat 1. számú görbéje mutatja. Ha ez a magyarázata a barna színezésnek helyes, akkor az ilyen színű átlátszó anyagoknak a barnát erős átvilágításban el kell veszteniük. Ez tényleg így is van, a mennyire kipróbálhattam. A

barna borokról ez különben köztudomású. A színteltség tényezőjét ki kell zárni, mert ez gátolja a barna elenyészését, mit a következő elvi fejtegetések számbavételével lehet indokolni. A vázlatba még 3 más vizsgálatból vannak alkalmi görbék berajzolva. Színkép is látható a II. táb. 25. sz. a. A készítmény gyantás volta a színmagyarázatban természetesen közönyös, bár nem az absorptio fökérdésében.

23. Kreosot purissinum (75). Színtelen volt 2 év előtt. Minden rétegben tisztán narancsos, csak a fényintensitás változik.

A szingörbe az 1. sz. ábrán 2 v x ö nézhető: a jobboldali csoportban egyenesen áll. Meglepő az anyagnak ez a színhűsége (statochromia) a sok színváltoztató között. Az elnyelési görbék nagyon hosszúak, és középrészükkel emelkedve, azontúl megint csak elnyúltan folytatódnak, részben az ultraibolyába. A görbék összeges képén sajátságos egyensúlyozás uralkodik. Ennek daczára nehéz magyarázni, hogy a szín miért narancsos minden rétegben. Igaz, hogy mindegyik görbe közel az egész szines spectrumon végig változtat valamit. Hanem a színképnek az elnyelés által eleső területe a 45 mm. rétegnél két akkora mint az 1 mm. rétegnél, holott mind a kettő mégis csak narancsszínű. A balsó görbe szeiűnt ibolya, kék és egy darab a zöldből elmaradt, és ez narancsos színt adott. A jobboldali görbe szerint az ibolya

Sanvimwi^ i-t,-ne. nem egészen és a kékből

T js i. ív »»«.e vetsiuifl ..

csak kévés hiányzik, es ez

is narancsszínt szolgáltat. Azt hiszem, hogy ezen esetben a hegyesen kifutó keskeny területeket a metszőtengelyen, balról lent és jobbról fent, nagyon számon tartani kell, mert a színliiíség ezek segedelmével válik csak érthetővé. Ekkor t. i. latba vetjük, hogy a balsó görbe sem egészen zárja ki a kéket, és a jobboldali görbe sem egészen fogja be a sárgát. A mindegyik görbe által meghagyott terület a hullámhosszaknak minden faj- 3. ábra. tájából bir valamit, habár

más, sőt ellenkező arányerős világítás a megzavart,

1 ÖTAibvn. vy\ aÜí. A'-50VtW>

7- is te. so á-c '1.6 te. s, te ■ 11 H. 1 tf - 5 te. 4, i

• 9 l t J-te - 1 te. 5>w.

WicX o||.v.SoeX.

7«.ssÚt. íi.ii 'Z6t l,s ,* UlH.t -Jte. *-st.

•• 9 te. 50. te •• VH H. X

A&wvXvyv \ouút>6. UtXwa I "X„50 H. %6H.l'S,te

AZ te. 30,i-te

9 te. 1. i-te

Jte. S,1 - 6,v\.

'Z2-.-R 6 v

• 9 \ \<b ” A H. S-bÄS.w

OUpp tonmv.

^ cwwvc vv. alte. V. 40, utXw,

j'Í.SoH, Sít-)} 7..6H. 4,1

«.te í.te 9 te. S.te

51. S.<V

^ 1\. 0, d/V

í 10XXÁ/YV Ím acpA.S atK. H VioXa. ! O-SSt. 55,4 ’T.SH, 55,0 te. SS.t •' 8 te. 55,b • 9 te 58,m " 4 te 55,MV

i 71.45 7 4,^- 7...Ö te. 4, vi.

■ AZ te. 4, X - 5 te. 4.VI--J

■ 9 H. 4. Xv. " 8 te. H, aj

—jr-T-___-r ©t cwtewsallíStvitiÁ.váCw-.

! 7„S5 te. S4, <^-rt ‘LGte. 54,«.

1 - Ate te. 34, o - 8te.S4.w-v í " 9 te. 54. X - f\X 5413

különbözően

ban. Ehhez járul, hogy vagyis jobban mondva a csak nehézkessé vált színösszhangot még inkább egyensúlyba hozhatja. Legalább annyi előretudható, hogy gyenge fény a vázlatból látható helyzetet a bal oldalon, erős fény a jobb oldalon fogja nagyobb szerepelésre juttatni. Az eset megérdemelné a bővebb tanulmányozást.

24. Ol. animale Dippelii (149). A színezés minden rétegen R. 34 narancsszürke, ezért a színgörbék táblázatán (1. ábra) a középhelyen külön kellett berajzolni. Az elnyelési görbék harántosan elnyújtózkodók, mindegyik már B-tői indul és egész az ultra-