Szemészet, 1899 (36. évfolyam, 1-6. szám)
1899-07-16 / 4. szám
0ßVO SI H ETILAP — SZEMÉSZE T 1899. 4. sz. 68 mely most R. 7. u., az I. tab. 12. sz. a. elnyelési színképet belőle készítettem. 13. Jodoform (20) alkoholban telítve. Czinobernarancsszínű, majd fogyó réteg szerint sárganarancs, sárga, sárgafüzöld. Az elnyelési görbék közepükön elébb fennállók, majd mindjobban dűlök. A végek legörbültek és pedig a sorozat elején inkább az alsó, a sorozat végén inkább a felső vég. A színt könnyű értelmezni. A színváltozás a görbéknek szétszórtságából érthető és Radde 3-tól 9-ig terjed. Az első és a második görbe között a hézag kicsi, a szín pedig sokat változik. Csakhogy ezek az E vonal előtt, illetve után vannak elhelyezve, úgy hogy a zöld az egyiknél hiányzik, a másiknál már szerepel. Még egy görbe van pontozottan berajzolva, mely 1 : 500 oldatból 2'5 mm. réteg mellett spectrographosan készült. . 14. Ferrum sesquichloratum (14) in aqua 1 : 1 (pharm, Hung.). Vastag rétegben carminczinober, közepesben czinober 3 mm.-ben czinobernarancs, és innen gyorsan leszáll a szín a narancssárgára. A palaczkban a széli felemelkedő adhaesiós réteg szintén a színekben tarka, sőt a felső éle1 egészen színtelen. Az éküvegsejt hegyes vége szintén ezt mutatja. A vastagabb rétegek színe még azonkívül hogy vörös, egyszersmind mellékszínnel is bir, melyet nem lehet a Radde-skálában megtalálni: combinálni kell a barna és czinober rovatokat. A 6 mm. rétegtől lejebb már minden jól egyezik. Minden orvos ismeri a szert, mely az üvegben barna, használatkor hígítva szép sáfrány szinti. Az elnyelési görbék is érdekesek. Egészben meredekek ugyan, de alsó végük (a gyenge absorptio) messze visszanyúlik a vörösbe, talán az infraterületbe. Nem minden görbén van ez így. A 6. számútól kezdve a vékonyabb rétegek már ezen nyulványnyal nem bírnak. Ha ezt a tényt a fent említett színváltozás felől és az alsó nyúlvány hiánya felöl összevetjük, azt a jelentős összefüggést találjuk, hogy a mely réteg barna, az az említett nyulványnyal bir, és ellenkezőleg, a mely réteg' nem bir többé nyulványnyal, az nem is barna. E szerint a nyúlvány és a barna szín összetartoznak! így ha az összes jelenségeket összevetjük, azon következtetésre jutunk: hogy vékony rétegek narancsos szintiek, mert a színkép jobboldali része, mintegy az F vonaltól, hiányzik; vastag rétegek vörösek, a mi azon alapul, hogy az elnyelesi határ D-nél van, és az egyidejű barna onnan jön, hogy a balról megmaradt színképrészben partialis absorptio uralkodik. Még egy részlet figyelemre méltó. Gyenge, azaz 1 : 250 oldat 2'5 mm. rétegben R. .8. u. zöldes sárga. Elnyelési görbéje a vázlatban látható. Nagyon fekvő irányú és mintegy a fél ibolyásban kezdődik, úgy, hogy itt egy lapos területet levág. A zöldessárga szín ebből érthetővé válik. Ha már most mindazt, mi a tömény oldatokról fönnebb és a hígabbról most mondatott, együvé fogjuk, további következtetéseket tehetünk. A színezések Radde 10 osztályzatát fogják be: carmintól vörösön, narancson, sárgán át a fűzőidig. A görbéket illetőleg belőlük a legmeredekebb közel E vonalnál van. Innen jobbra a görbék mindinkább ledőlnek, de elég egyenesek. A balra .jutó görbék kampószerüen visszatörnek, és belőlük egy rész meredek mint az előbbiek, másik rész harántosan toldalékos. Vájjon mi megy a molekulákban végbe? valami általános és mellette valami viszonylagosan járulékos ? Minthogy a kétféle jelenség ezen az ásványos (!) anyagon a molekulalengés kifejezése vagyis molekulás szerkezetének funktiója kell hogy legyen, ezért valószinti, hogy a jelenségeknek gondos és apróra szedett tanulmányozása által a molekulás szerkezetre valamilyen visszakövetkeztetés fog lehetővé válni. 45. Fluoresceinkaíium (90) in aqua: a) oldat 1:50, sötét carminvörös, a széli emelkedő csík vagy felrázás után az üveg üres falazata sárga. Vékonyabb réteg sárga, az 1 réteg czinober - narancsos. A görbék meredekek és D-nél vannak. A színezés egyszerűen mint kiegészítő magyarázandó, b) oldat 1:1000, tiszta sárga, majd zöldes, ha a réteg vékonyodik. 1 2 A görbék meredekek és nagyon szorosan vannak jB-hez kötve, sűrűbben mint az előbbi oldatéi. Ennek oka az F előtti elnyelési sáv, mint mindjárt kö1 Csak nem kell felrázni, mert ekkor a lesikló folyadék mást mutat. 2 A gyönyörű zöld színjátszástól itt még el kell tekintenünk. Most csak az áteresztett színről, a tulajdonszinröl, van szó. vetkezni fog. A szín és a görbék jól egyeztethetők, c) oldat 1:10,000, bonyodalmas elnyelése van. A színezést illetőleg a rétegek ismert rendjében előbb sárga színezet uralkodik és az intensitás nő; azután az intensitás marad egy fokon és a színezet megy a zöldesbe. A görbék fekvése ennek megfelel. Ugyanis a szinkép E mögött hirtelen elvágódik, a görbék az előbbi csoport helyére is nyúlnak (és ezért csak középrészük van rajzolva). Azután a vizsgálatnál új jelenség támadt, a mennyiben G és H közt derülni kezdett; sőt vékony és még hígabb . réteg már csak F vonalnál hagyott egy külön sötét helyet. Ez a sötét sáv konokul megmarad és csak nagyon híg oldatoknál enyészik apránként. Az ultraibolya régen kibújt az elnyeletés alól mielőtt még a kék és az ibolyás megjelenése teljessé válik. Az 1 : 100,000 oldat még mindig sárgazöld, holott az ultraibolya már hatalmasan jelentkezik. Összegezzük az adatokat olyan sorban, mint a hogy az elnyelés apad. A szín úgy a réteggel mint a hígítással fogy. A görbék F előtt úgy torlódnak, mintha a O'öOO u hullámhosszúságnál különös akadály volna. Elnyelési görbék visszahajlóan F felé jelennek meg, míg végre az egész F H vidék és az ultraibolyaterület szabaddá válnak. Csak épen F előtt nem tud teljes fény kibontakozni. Tehát a O'öOO « fényhullámokat a molekulák selectiv módon fogyasztják még akkor is, midőn már igen kevés számban vannak jelen. 16. Quassiin (221) alkoholban 1:10. Carminról a narancsosig egyenlő lépésekben változik a szín. A görbék kicsit rézsútosról erősen rézsútosra változnak. Van visszahajlásuk az alsó, elörenyúlásuk a felső végen. Elszórtan vannak 11-től (7-ig. A színezés jól érthető. Három régibb meghatározású görbe is be van jegyezve, melyek szerint az absorptio akkor kisebb volt és azóta nőtt, de a szín is sötétült. 17. Iridin (207) alkoholban 1:50; a szín carmin, kevés barna hozzáadással, fogyó rétegekben R. 1—5. A görbék elsői kampós alakúak, azután S-formájúak, azután rézsútosabbak és széjelebb, t. i. í’-töl GO/s-ig helyezettek. A szín a görbék helyéből érthető, csak a visszahajló darab, mely a 35—12 mm. réteggel jár, követeli külön íigyelmiinket, mert a barnás színt kell vele kimagyarázni, annyival inkább, mivel a vékony rétegeken a barna színtoldalék is, a kampós alak is hiányzik. 18. Guajak (197) alkoholban 1:5; a szili rétegek szerint biborcarmin, carminczinober, narancsos, de nem biztosan határozható meg, mert hozzá sok barna vegyül. A görbék álló és fekvő részszel bírnak, a mi a balsóknak könyökösen merev szögöt ad ; a további görbéken az álló rész elhajló és szendén 5-alakú, míg a haránt rész mindig messze az A felé visszanyúlik. A görbék elhelyezése C-től H-ig széthányt. A színezés ügyében az elmondottakból értjük, hogy az miért olyan sokfélés, hogy R . 27—30 és l—■4-re, tehát 8 színezetosztályra kiterjed; szintúgy értjük, hogy "a nagyon makacs barna szinvegyülék a görbék alsó visszahajló részének folyton az A felé el nyújtózkodásától függ. Erős világításban pl. napfényen szép bíboros, gyenge fényen komor sötétbarna lenne ez az anyag, olyan mint a malaga és a ruszti asszú borok.1 Az I. táb. 20. sz. a. a mellékleten színkép látható, mely 1: 25-töl 2'5 mm. rétegben származik és R . 5. >-t szinti. 19. Anilin (63). Színtelen volt 2 év előtt. Most carmintól sárgáig vannak a színei. A görbék karcsú ^-alakúak, de végeik elül és hátul messze elnyúlnak. A színváltozást értjük, mert a görbék AJ-ttil VaHöig rendezvék. Az elnyúló végek magyarázása fennakadást okoz. Mi befolyásuk van a színre ? Az eddig észleltek szerint barna színt várnánk, de az nincs. Meg kell emlékezni, hogy az elnyelésben a gyenge kezdetet és a késlekedő teljességet jelentik. Úgy látszik, hogy ez a kettő itt egyensúlyt tart és hogy ezért nem érvényesül bennünk nézőkben a barna érzése. Ha igy, akkor a barna színérzés keltéséhez valami egyensúlyháborítás is szükséges. Kérjük a hozzászólást. 20. Tannin (83) in aqua 1:2; barna folyadék kevés vörössel, a réteg fogyásával lassan világosodik és csak a 6 mm.nyinél alábbiakban gyorsul a változás. A színt nehéz megállapítani. Az főként kettőből áll össze a vékonyodó rétegek szerint a) 1 Szakértők is borpinczékben az ilyen borokat kétféle világításban nézegetik.
