Szemészet, 1899 (36. évfolyam, 1-6. szám)

1899-07-16 / 4. szám

1899. 4. sz.

ORVOSI HETILAP — SZEMÉSZET.

67

7. Primulin (Victoriasárga), ez egy amidophenol és a föjelentésben nem foglaltatik. Narancsos jegeczpor, oldatban sárga, fényszürönek használják a színes nyomásban. Itt 1 : 1000 alkoholos oldat1 vétetett, melynek színezései a vázlathoz vannak felírva. Azonkívül egy színkép is van a II. táb. 26. sz. a. 1 : 30.000 oldattól 2'5 mm. rétegben, melynek görbéje ide is át van véve összehasonlításra. 1 2t A görbék elébb állók, azután féldöltek. A narancsszínű 40. számú mint ellenszín (complementaer) érthető, a sárga

1. számú az ibolyás terület leszelt darabjával függ össze. Az elszelésnek előbb említett 3 alakja itt együttesen fordul elő: a függélyes, a haránt és a H alsó sarokjabeli.

8. Quercitrin (214) alkoholban telítve. Narancsos és sárga a rétegek szerint. Az elnyelési görbék mind meredekek és a szín kiegészítő (complementaer), mint a hogy mintának képzelni szoktuk. Színkép is van róla a II. táb. 23. sz. a.,

1 : 500 oldatból 2'5 mm. rétegben, hol látni lehet, hogy H-nál élesen levág csekély toldalékkal.

9. Nitrobenzol (62) purum, zöldessárga folyadék, mely vékony rétegekben sárgazöld lesz. A görbék meredeken vágnak le. A szín az ibolyaterület végének, a H vonalon túl elnyujtózkodó részének, lemaradásából keletkezik. A színgörbék táblázatában (1. ábra) közel harántnak van rajzolva, és itt négy Radde színezetfokot fut át. Tehát az elnyelési görbék függélyesek, a színezeti görbe harántos! azaz ellentétesek. Színkép 1 : 30 alkohol oldatból 2'5 mm. rétegben az I. táb. 4. sz. a. van. Ez ócska anyagból van véve. Friss oldatból 1: 20 kellett. Két év alatt valamit sötétült a barna felé. Ez általános sötétítést a színképben okoz (mint a tannin tárgyalásánál ki fog tűnni). Elnyelő ereje tehát két irányban nőtt: egy helybeli a színkép végén nyilatkozó és egy általános, az egész színképen mutatkozó hatása fokozódott. Ezen finomabb körülmények vizsgálásnak hozzáférhetők és a még homályba burkolt színváltozás (metachromia) kérdésében méltánylandók.

10. Quercetin (215) alkoholban telítve. A vastag réteg narancssárga, azután a vékonyabbak sárga, füzöldsárga, sárgafüzöld, és végül tiszta fűzőid. A görbék állók, csak alsó felük hajlik valamelyest vissza. A szín kiegészítő. Részleteiben ez az anyag érdekes a) makacson színes, úgy hogy még 1 : 5000 is jól sárgái;

1 Az ábra melletti adatokban hibásan áll, hogy 1 : 100.

2 A mellette álló 2500 szám 30000-re igazítandó ki.

b) régibb színképek adatai szerint az akkor friss oldatok elnyelési görbéi szakgatott vonalakkal a vázlatba is fel vannak véve; c) a nagyon híg (l : 10,000 és 1 : 20,000) oldatok görbéi alsó végükkel konokul ragaszkodnak egy V3 74-nál levő helyhez, és így nagyon fekvő helyzetet kapnak az ultra felé, hol messze elnyúlnak ; cT) az elnyelés 2 év alatt nagyot változott, a görbék eleintén meredekebbek voltak, a szín akkor kitartóan narancsos volt, most a szín rétegek szerint ingatagabb; e) az elnyelés nőtt, annyira, hogy most 1 : 20,000 elég arra a színképre, mely a II. táb. 24.

sz. a. nézhető, míg előbb 1:5000 kellett.

11. Kali bichromicum (14) in aqua 1: 50. Sárga narancsos és csak vékony rétegben narancssárga. Az elnyelési görbék főrészükben fennállók és mind az E vonal körül csoportosulnak. A szín a görbék helyéből érthető. Erős hígításoknál ez máskép mutatkozik. Ugyanis 1 : 2500-hoz 2'5 mm. rétegben R. 9. u., azaz sárgás fűzőid, és elnyelési görbéje nagyon dőlt, hosszú, kezdetével még JE-nél tapadt (innen a nagy festő erő), végével messze az ultrába ér. Mikor a vázlat baloldalán a meredek vonalakat láttam, reménykedtem, hogy hígítás által az elnyeletés határával ilyen álló alakban lehet majd a H vonalig eljutni. Azonban hamar láttam, hogy sok hígítás a színen csak lassan változtat. Ez már gyanús lett. És csakugyan a megfelelő görbék mindjobban dűlők lettek. így a remény nem teljesedett. így van ez mind az ásványos sárga anyagokkal, a hígításnál még sárgák és máris ultrát kezdenek átereszteni. Ezt még illustrálni fogják a „színes üvegek“ czímü leendő közlésem adatai és színkép mellékletei. A szemészeti irodalomban pedig széltiben úgy Írnak, mintha sárga üvegek az ultraibolyát okvetetlenül kizárnák !

12. Anthracen (100) benzolban telítve. Narancsos, majd sárga. A görbék hajlongok, közepük valamelyesen rézsútos, alsó végük 1), felső végük H

tájáig elhúzódik. Azonkívül F és G közt majdnem egymásra összerakódnak. A szín könnyen kimagyarázható. Nem egyezik azonban ez az egész eredmény azzal, a mi a föjelentésben előhozva és rajzolva is van. Csakhogy az oldat időközben sok

paranthracen jegeczet lerakott és ezzel gyengült. Azonkívül sokat sötétült, és ezzel jóval túlszárnyalta az előbbi változást, az elnyelő erő növekedésében. Még ezenfelül ha nyílt üvegben exponálunk, az anyag az üveg szélére hamar kivirágzik. Tehát az anyag több irányban megbízhatatlan. A régi saturált oldat 2 év alatt végleges állapotát talán csak elérhette, ezért 2'5 mm. réteggel,

33 e

ao *19 6 J 0

“ i -ií)5wScAAm^iW.lutXwa) '7.15 7 5 7..S7 1-8.1

• ti 7 6-7. t i. l-v.

■ 9 7. JA - •) 1 8-9. ű-o

áta/miMödaía/i. l-oiWs) 7.55 H lV-7 'U TO J-S- SU t n -3 7.) ■»-»- 3 7 7-8, u *4 7. 8,v

1 ovXa.a. üjcWo)

I 7.25 7 1-8,«I Xí>r 9 «.-o j " H 8. \a " 3 “R. ^ AO v i •' ? H 8*9 w * e-00/1/539. (■OtW/5) 7.30 7 5.0'<p 'XS 7 5^-69,- 12 7 S.p-Í^ • 3 7 6,0-t

• n *n 6-?.vi

í? cÁAmawuiYV.(uiW>) Xbű7 7 o-p 7,67 6 i

■ .2 7 5 n. • 31 6!-7.»- 9 7 5-6,^-a - 37 j, le - "w

XXcaA ^\Jin lA^ŰWpABf.A:20^«. 1.-557 ő.p-q, 0.67 7.1-* '-.27 7. V - 5 7 8, w- 9 7 J fi ■ 1 7. •

íSwinvLvum <ü?< v ioo --te. 7L.H0 7 n, o-p xt 7 ■■ '17 5,p “ 3 -1

■ 9 7 ''3 7 7,1-vi

t^vteuAXo. atüc saX ■oe.'Cwa Xlo H. 7,». X. í 7 6, \- 12 7 5.» " 5 7. 5,7 „- 9 7 &.p *97 7,7-w

TWcaoO cvvuA

'%,25 H ‘7... 6

- Ü 11 w ’ 3 "K ii.w-o

• 9 H AO.W " ) ^ 14, V

(£w.í,TX4.\ w aÜC. £aX víXmú 7.J5H 7- G ^ 8, X

”*n u • 'b H CJ X-W

" 9 ^ 7-8 A " ) to.-w

OfcxS/v wvacpA v'tW)

"’A* 10 H 8, 0-77 ”X«GH

• a*2. \ S,o-p 11 3 í

■ °) \ ^ G.f'O

CWflviaG.

7..3Í7. 6,p ~1.6 7. 6,«*- .4 7 5,7 -5 7 !>-l w

‘ 7 S,7-w * ) 71, v

vyvolk.ücOC 04Í.

7.5« 7.'3,m **.6 7. I,f

• .2 7. 5,0 • J 7. 8.5- 9 7. 6,p ‘ H. 9.M.

2. ábra.