Szemészet, 1899 (36. évfolyam, 1-6. szám)
1899-05-28 / 3. szám
63 1899. 3. sz. ORVOSI HETILAP — SZEMÉSZET. ezek ritka kivételek. Hirschberg szerint több veszély fenyegeti azon szemeket, a melyek ilyen „aseptikus“ vasdarabot rejtenek magukban. Előfordul, hogy a betokolt vasdarab kiesik a tokjából az üvegtestbe s mozgásai által heves gyuladást kelt. Megvakulhat a szem retinaleválás folytán. Előfordul, hogy kötőszövet újképzödések fejlődnek s ezek miatt romlik a látás és végül ki van téve j a szem a siderosis veszélyének. A siderosis, a szem szöveteinek vasvegyületekkel való beivódása már 1 mgr. súlyú vasdarab következtében is beállhat s a mint Hippel2 jun. kimutatta, teljesen épnek látszó szemfenéki kép mellett a retina elfajulása következtében vakságra vezet. Néha a szemfenéken degeneratio pigmentosa retinaehez hasonló elváltozások mutatkoznak. Ugyancsak Hippel kimutatta, hogy a siderosis főképen azon esetekben következik be már korán, a melyekben az idegen test körül kötőszövetes burok nem képződött. Ha már most a közölt két esetet kellene ezen szempontokból megbírálnunk, nem tarthatjuk valószínűnek, hogy egyikben is a vasdarab fix helyzetét elhagyja és az üvegtestbe kerüljön. Az 1. esetben egy még folyton vastagodó burok veszi körül, a 2-dikban úgy látszik szorosan be van ékelve — talán még a sclera belső lemezei közé is. A siderosistól, ha Hippel állítása igaz, szintén nem kell túlságosan tartanunk. Ennél sokkal közvetlenebb veszély az, hogy mindkét betegnél határozottan előhaladó jellegű kötöszövetes új képződések mutatkoznak az idegen testek környékén; az 1. esetben az üvegtestben, a 2-dikban a retinán. Bizonyos, hogy ezek nagyobb kiterjedést nyerve, a látást igen megronthatják s könnyen elképzelhető, hogy az olyan messze kifutó szálas kötegeli, mint a milyenek a 2-dik esetben képződtek, utólagos zsugorodásuk által retinaleválást okozhatnak. A kötőszöveti túlsarjadzásnak oka minden esetre azon inger, a melyet az idegen test jelenléte gyakorol. Hippel szövettani vizsgálatok alapján azt állítja, hogy egy aseptikus vasdarab körül csak rendkívül vékony, gyenge kötöszövetes hártya képződik s hogy egy vaskos tömött burok csak a vasdarabbal bejutott baktériumok okozta gyuladás folytán fejlődhetik ki; ő felteszi, hogy csökkent virnlentiájú baktériumok egy ilyen localis gyuladást okoznak, a mely nem válik általánossá. Biztos adatok hiányában erről nyilatkozni még nem lehet. Ha a sérült szemeknek látása nagyobb mértékben romlik, vagy ha a kötöszövetképzödés idővel meg nem állapodik, a vasdarabok mágnessel való eltávolítását kell megkísértenünk, bármily kevés eredménynyel is biztat ezen eljárás épen az adott esetekben. KÖNYVISMERTETÉS. A szem egészségtana. Irta: Burger Péter dr. szemorvos. Kiadja a Debreczeni Orvos-Gyógyszerész-Egyesület. 12 ív. Ára 4 kor. Nehéz helyzetben van, a ki a szem egészségtanát akarja megírni, mert tudományosan is kell a tárgyat feldolgoznia, hogy orvosoknak adhassa kezükbe a könyvét, azután meg népszerű nyelven kell megszólalnia, a müveit laikus közönség gondolkozása körét nem szabad nagyon átlépnie, ha az a czélja, hogy művével használjon is. Azért szerzőnknek sem rójuk fel műve valami nagy fogyatkozásául, hogy a kettős czélt nem mindenben sikerült kiegyeztetnie. A munka népies czélzata ellen lépten-nyomon vét a szerző a görög-latin mesterszavak halmozásával, meg azzal, hogy az ismertetései során igen sok orvosi ismeretet föltételez az olvasóban. Azonkívül a tősgyökeres magyarságé Debreczenben Íródott és megjelent könyvben magyarosabb nyelvet keresne az olvasó, holott szerzőnk magyarossága abban a két mondatban merül ki, hogy „ezt nálunk magyarán ótvarnak nevezik“, meg „hogy ismét amúgy magyarosan fejezzem ki magamat — támadásokat (phlyctaena)“. Hogy a szerzőnek nincs nagy érzéke a jó magyar stilus és a magyar orvosi nyelv iránt, annak az is lehet oka, hogy egészen bécsi nevelés, úgy hogy szinte bántó a folytonos Bécsre hivatkozása. Érthető tehát, hogy a szemészetben megállapodásra jutó mesterszavainkat sem igen ismeri. Másrészt az orvosok közül kerülő olvasót bántja a görög. 2 Hippel: Arch. f. Ophth. XLI1. 4. 151. latin mesterszavak gondatlan írása s a legismertebb szerzők nevének elferditése. Pl. amblyopia ex abusu spirituosum et nicotiana; pannus cressus vagy earosus; medici oculori; punctum optime visionis; annomalia; mondja, hogy a görvélyesség latin neve a sus scrofa nevétől származik, de azért ophthalmia scrophuloticának Írja. Azután mi lehet az a solasticus? Bizonyára scholasticus avagy skolasztikus. Azt sem tudtuk, hogy a vak folt = mariotte. Az alexandriai iskolát megtette alexandrini iskolának, sőt Alexandrinus előtti időről is beszél. Elferdített nevek : Hyporates, Gräfe, Gritschet, Hermann Kolm, Börhowe, Descart, Hutchinsohn. Igaz, ezek csak formai hibák, de a nagyobb művelt közönségnek szánt könyvnek éppen formai tekintben lehetőleg kifogástalannak kell lennie. Azt úgy is fel kell tennünk, hogy ha szak- I ember az ö szakszerű tudásával a közönségnek akar hasznára lenni, tudásának javát adja, nem vét a szaktudománya ellen. E tekintetben csakugyan megbízhatónak mondhatjuk is a könyvet, néhány kifogásunk nem ront a megbízhatóságán. így a Snellen-féle látásélesség mértékét a szerző 1. percznyi szögre szabja, holott 5 percznyi szög a mérték, csak a betűalakok vonalai 1 percznyiek. Az újszülöttek szemgyuladásáról írván, azt állítja, hogy a szarúhártya veszedelmét (egyebek közt) a sűrű váladék nyomása is okozná. Azután kissé nagyon is ijesztösen hangzik, hogy a mely szemen ez a baj a szarúhártyára is kiterjedt, többé ép szem nem lehet, sőt a legkiválóbb szemorvos is nehezen bírja a teljes pusztulástól megóvni. Inkább azt emelné ki, hogy éppen az újszülöttek szemgyuladását azért is kell oly korán gyógyíttatni, mert ha idejében hozzálátnak, majdnem biztos a gyógyulása, holott ha hagyják, elpusztul a szem. A felnőttek kankós szemgyuladására kellene azt vonatkoztatni. Ezzel a még veszedelmesebb szembajjal azonban igen mostohán bánik szerzőnk. Azt sem hagyhatjuk említetlenül, hogy a szerző egészen bebizonyítottnak veszi azt a föltevést, hogy a trachoma húgycsövi kalikóból is származhat. Inkább megtagadja a trachomától az egyiptomi eredetet; mert hát kankó ős idők óta mindig volt, tehát trachomának is kellett volna lenni. E bírálatunk azonban nem akarja a könyv becsét rontani. A szerző kétségkívül hasznos munkát végzett, hogy megírta, s benne olyan okos tanácsokat ád, hogy érdemeket szerez a hazai közegészségügy terén, valamint érdemeket szerez a „Debreczeni Orvos-Gyógyszerész-Egyesület“ is, hogy a könyvet kiadta, s a szerző jó tanácsait szélesebb körbe eljuttatta. Olvassák mentői többen, hogy okulást merítsenek belőle. Gsapodi. ÍROD ALOM-SZEMLE. A subconjunctivalis injectiókról közöl összefoglaló adatokat Mellinger. Rothmund volt az első, ki 1866-ban konyhasó-oldatot fecskendezett a kötőhártya alá a cornealis homályok feltisztítása czéljából, s ez eljárást a Pagenstecher-kenőcsnél hatásosabbnak állította. Kevés követője volt. Később Reymond és Secondi a sublimattal tettek kísérletet, s fekélyes szarúhártyabántalmaknál jó eredményeket láttak. A conjunctiva alá fecskendezett sublimat hatását élettani kiséletek alapján (Waldeyer, Schwalbe) a subconjunctivalis és perichorioidealis űrök közlekedéséből magyarázták; Flüger is úgy találta, hogy a kötőhártya alá vitt fluorescein-oldat belekerül a szem belsejébe, s a corneát, csarnokvizet, lencsét és iivegtestet gyengén zöldre festi. E theoriának főleg a francziák között, élükön Darier-vel akadt sok szószólója. Darier már nemcsak cornealis, hanem a szem majdnem mindennemű megbetegedése ellen ajánlatta a sublimat-injectiót. Élénk vita indult meg ezen gyógykezelés felett, s csakhamar akadtak olyanok is, kik az eljárást hatástalannak, sőt károsnak nyilvánították. Az 1897-iki moszkvai congressuson Reymond újból ajánlotta a snblimat-injectiókat, s tüzetes ismertetést nyújtott e tárgyra vonatkozólag. A vélemény általában e kezelési mód mellett tört pálczát, bár a befecskendezendő anyag megválasztása, indicatiója és sikere felöl a legkülönbözőbb nézetek hangzottak fel. A sok ellentmondó felfogás mellett azonban a kísérleti és klinikai megfigyelések alapján, annyi bizonyosnak látszik, hogy subconjunctivalis befecskendésekkel
