Szemészet, 1899 (36. évfolyam, 1-6. szám)

1899-05-28 / 3. szám

64

ORVOSI HETILAP — SZEMÉSZET

1899. 3. sz.

a corneában s a szem belsejében Levő idegen, kóros anyagoknak felszívódási képességét jelentékenyen előmozdíthatjuk, s e szempontból ítélve, valamennyi eddig ily czélra használt anyagnak ugyanily hatása van. Míg azonban a konyhasó-oldat mint tisztán csak a nyirokkeringést elősegítő szer működik, addig a sublimatnak az a kellemetlen mellékhatása van meg, hogy fájdalmas, izgat, s a subconjunctivalis nyirokűrt obliterálásra bírja.

A kérdés még az irányban egyáltalán nincs tisztázva, vájjon a befecskendett anyag bejut-e a szem belsejébe, s a míg e részben döntő bizonyítékunk nincs, a hatás módját csak a nyirokkeringés előmozdításából kell magyaráznunk. (Zeitschrift für Augenlik. 1899, 3. II.) Leitner Vilmos dr.

A cataracta operatiók után fellépő intraocularis vérzésekről. Dr. SS. Golowin. Az intraocularis vérzések legtöbbször idősebb egyéneken végzett cataracta operatiók után hosszabbrövidebb idő múlva lépnek fel, és pedig úgy az iridectomiás, s itt a legtöbbször, valamint a linearis simplex extraetiók után is. Befolyással a vérzés felléptére, a legtöbb szerző a véredények kóros elváltozását tartja, egyesek a cocainozásban keresik az okot. A szerző szerint a vérzések kóroka a véredények senilis ús glaucomas elváltozásában rejlik, míg a külső körülmények, mint az operatio stb. csak alkalmi okul szolgálnak. Ha a vérzés az arteriae ciliares posticae longaeból indul ki, a mikroskopicus vizsgálatnál a chorioideának semmi elváltozását nem találjuk, míg ha a kisebb chorioidealis erek kórosak, úgy ezek székhelyei a vérzésnek, s ekkor mikroskoppal feltaláljuk a vérzés helyét. Az intraocularis vérzések után a látás legtöbbször elvész teljesen, néha azonban valami csekély látás visszamarad. Előzetes intézkedést természetesen nem tehetünk; kezelése kötés, jeges borogatás, az arteria carotis lekötésében, ergotin injectiokban és hasonlókból állhat. (Die ophthalmol. Klinik. 1899. 111. Jahrgang, 1—2.)

Gabler Lajos dr.

VEGYESEK.

— Schiilek Vilmos tanárnak fényhatástani tanulmánya az ibolyántúli fényről, a szemvédés czéljaira, a következő fejezetekre oszlik: A hyperibolyás fény elleni védekezés ügye; 225 anyag viselkedése az

ibolyántúli fény irányában: következtetések az ibolyántúli fény elnyelésére tett vizsgálásokból; átlátszó sárga any agok fény- áteresztése; keverékek fény áteresztése; az ibolyántúli fényt elnyelő anyagok szilárd oldatokba foglalása; a színjátszás fényének csökkentése; színes szemüvegek fény áteresztése; az emberi szemközegek fényáteresztése; a látható színkép vége élőn; kamarás pápaszemek. A közlés a jövő esztendőbe is belé fog nyúlni, 19 szövegközti ábrát és 60 színkép másolatot mutató három mellékletet fog tartalmazni. Az egész munka a szemvédés ügyének kiván szolgálni.

— A hódmezővásárhelyi városi szemkórház, mely Imre József dr. vezetése alatt 1891 óta áll fenn, múlt évi szeptember végén költözött be egy saját czéljaira épült, egyemeletes új épületbe, melyben 40 betegágy befogadására 13 szoba, ezenkívül pedig egy váróterem, egy vizsgáló-, egy kezelő-szoba, egy laboratórium, operáló szoba és segédorvosi szoba van. (Konyha, mosókonyha stb. egy melléképületben vannak elhelyezve.) Az ágyak közül 6 I. osztályú, napi 1 frt 50 kr. díjat fizető módosabb betegeknek s 34 II. osztályú, közönséges betegeknek. Az épület tervezésében fő igyekezet volt, úgy az ambulánsokat a benlakó betegektől, mint ezek közt a fertőzött szemííeket a nem fertőzöttektől teljesen elkülöníteni, a mi a lehetőségig sikerült is. Az épület mintegy 25 ezer, a felszerelés (csak részben új) mintegy 5000 írtba került s ezen összeg kamatját a szemkórház bevételeiből fizetik, meg azon évi 1000 írtból, melyet a belügyministerium ad segítségül. Múlt ősz óta az intézet személyzete egy igazgató főorvosból, egy benlakó segéd-orvosból, két ápolónőből s egy szolgából áll. Legközelebb részletes kimutatás fog az intézet utóbbi öt évi működéséről megjelenni.

— A pozsonyi m. le. állami kórház 1898. évi kimutatása Pantocsek József dr. igazgató szerkesztésében megjelent. A szemészeti osztályon, melynek elsődorvosa Lippay Sándor dr. a budapesti egyetemi szemklinika volt tanársegédje, 406 beteget ápoltak s 143 szemoperálást végeztek, utóbbiak között 79 hályogműtétet, 30 iridectomiát, 5 enucleálást stb.

— A pesti izr. hitközség kórházának szembeteg-osztályán (főorvos : Szili Adolf egyetemi tanár) az elmúlt 1898. évben 229 beteget ápoltak, kiken 173 operálást végeztek (köztük 68 hályog, 43 iridectomia, 16 enucleatio); 7529 új járó betegnek rendeltek, kiken 1685 kisebb műtétet végeztek (köztük 1370 idegen test eltávolítást).

— Az angol szemésztársaság 1896-ban bizottságot választott, melynek feladatául tűzte ki, hogy a szem egyszerű eltávolitásának (enucleatio) értékéről, szemben az ezt helyettesítő műtétekével jelentést tegyen. A levél útján tett kérdésekre 48 tagtól érkezett válasz. A

kérdés tárgyai a következő műtétek voltak: 1. a Ferrál és tőle függetlenül Bonnet által javaslatba hozott enucleatio bulbi; 2. az evisceratio;

3. excisio, golyónak a Xenon-tokba helyezésével; 4. abseissio, a szemteke elülső részének eltávolítása; 5. a Graefe-féle optico-ciliaris neurotomia; s végül 6. Schweigger által gyakorolt optico-ciliaris neurectomia.

Az első kérdés az volt, hogy mekkora a meningitis veszélye ? Az összeállítás azt mutatja, hogy 35 éven át 10,734 esetben végzett enucleatio után hétszer keletkezett meningitis; kiemeli azonban a jelentés, hogy az enucleatiótól egészen független okból is észleltek meningitist. Miután a mfitett eseteknek kb. a felében volt jelen a szem genyes gyuladása, következtethető, hogy ez utóbbi körülmény nem emeli az utólagos meningitis átlagos veszélyét.

A mi a második kérdést, a sympathiás gyuladás veszélyét illeti, kiemeli a bizottsági jelentés, hogy az evisceratio 5 esetében, a műtét után bekövetkezett sympath. gyuladás oly szemeket illetett, melyeknél a gyuladás kitörése a sérülés természetéből következtetve, várható volt.

A többi kérdés kisebb jelentőségű, nevezetesen, hogy miben állanak a meningitis és sympath. gyuladástól eltekintve a szem eltávolításával járó hátrányok: a műszem viselés okozta deformitás, a műszem tökéletlen mozgékonysága, fiatal korban történt enucleatio után az orbita fejlődésének visszamaradása stb. ; a műtét technikáját illetőleg, mely- szempontok veendők figyelembe, s az utolsó kérdés, hogy mennyúben kell az egyes esethez képest a műtéti módot megválasztani.

— A bécsi egyetemen ünnepélyesen leleplezték Mauthner elhalt szemész tanár szobrát. Az emlékbeszédet utódja Schnabel tartotta, s lendületes beszédben méltatta az elhunyt érdemeit. Érdekes a Jaegerhez volt viszonyba. Mauthner segédorvosa volt Jaegernek, de azért véleményének szabad nyilvánításában, a mely pedig Jaegerével a legtöbb-szőr ellenkező volt, egyáltalán nem korlátoztatta magát. Jaeger azonban, bár nyúltan beismerte, hogy a Mauthner fellépését nem helyesli, mégis

úgymond — a szemészetnek tartozik azzal, hogy Mauthnernek teljes szabadságot adjon a klinikáján.

— A vasúti alkalmazottak szemeinek vizsgálásáról Hoor Károly' kolozsvári egyetemi tanár egy bécsi lapban (Wiener med. Wochenschrift 1899 Nr. 3) czikket közöl, melyében az erdélyi Szamosvölgyi vasút számára készített szabályzatát ismerteti.

— Albren-Fialho dr.-t a Rio de Janeiroi egyetemen a szemészet rk. tanárává nevezték ki.

— Künn K. dr.-t a bécsi, Fumagalli dr.-t a pisai egyletemen a szemészet magántanárává habilitálták.

— Rothmund a müncheni egyetem szemésztanára nyugalomba

vonult.

— Wood C. A. dr.-t a chicagói College of Physicians and Surgeons szemész tanárává nevezték ki.

— Samelsohn J. dr. titkos egészségügyi tanácsos, k ölni szemorvos 58 éves korában meghalt. Hírnevét mint szemorvos a retrobulbaris neuritisröl irt dolgozatának köszönheti. Életpályája tanulságos ; mint fiatal orvos Graefe gyakornoka volt, ki az assistensi állást helyezte számára kilátásba, de az 1866-diki hadjáratban részt kellett vennie s mikorára visszatért, az állás be volt töltve. Kölnben telepedett le, hol magasabb kiképzését a maga erejéből érte el, valóságos „self made man“ volt. 1870-ben a háború újból megszakitotta működését, de mikor visszatért, az általa kezdeményezett kölni szemkórház vezetője lett s ez idő óta fáradhatatlan munkásságának gyümölcseit is élvezhette. Bár a sors nem engedte meg, hogy valamely tudományos központban fejthesse ki működését, nem csak a humanismus szolgálatában, hanem a tudomány elöbbrevitelén és az orvosképzés ügyében is tevékeny részt vett. Példája szolgáljon a magyar szemorvosi iskola azon tagjainak lelkesítésére, a kik vidéki városainkban letelepedve a tudománynak önerejükből teremtettek otthont s kik máris nagy sikerrel működnek.

— Snellen utrechti szemésztanár nyugalomba vonult, utódjául fiát Snellen H. dr.-t hívták meg.

— Graefe Alfred a hallei egyetem nyugalmazott szemésztanára folyó évi április hó 12-dikén Weimarban 69 éves korában meghalt. Carriérejét rokona, Graefe Albrecht klinikáján kezdte, hol 1855-ben mint assistens nyert alkalmazást. 1858-ban Haliéban magánklinikát alapított, 1873-ban pedig az ottani egyetemen rendszeresített tanszékre nevezték ki. 1874—1880-ig Sae/mscásel egyetemben a „Handbuch der gesammten Augenheilkunde“ czimű nagy' kézikönyvet adta ki, nevezetesebb irodalmi dolgozatai a szemizmokról, a cysticercus intraocularis operálásáról szólnak.

— A boroszlói új egyetemi szemklinikát folyó évi április hó 1-jén nyitották meg. A boroszlói egyetem nagyérdemű tanára Förster már az 50-os években magánklinikát alapított, melyet az állam 1869-ben átvett; 1876-ban nyúlt meg az egyetemi szemklinika, melyet a most felépült modern új intézet vált fel. Az épület földszintjén van a váróterem, rendelő szoba, szemtükrözö, tanterem, vizsgáló szoba, az assistensi lakások, két laboratórium, sötét szoba, könyvtár, igazgató helyiségei. Az I. emeleten délen a női, északon a férfi osztály van, mindegyik egy'-egy termet, 8, 6, 4 ágygyal és 3 kétágyas szobát tartalmaz. A két osztály' között van az operáló terem. A II. emeleten tartalékosztály'ok, a föápolónő lakása, s az ebédlő terem van elhelyezve. A klinika 75 beteget vehet fel. Az építkezés berendezéssel s parkírozással együtt 258,000 márkába került és évi budgetje 40,030 márkára vau elöirányozva.

Budapest, 1899. Pesti Lloyd-társulat könyvnyomdája. (Felelős vezető Müller Ágoston.) Dorottya-utcza 14. sz.