Szemészet, 1899 (36. évfolyam, 1-6. szám)
1899-05-28 / 3. szám
1899. 3. sz. ORVOSI HETILAP S ZEM ESZET 61 a látásélességnek üveggel való javítása nincs megengedve; a szabály alól kivételt képeznek azonban az orvosi kar tisztjei (corps de santé), az élelmezési csapatok (comissariat), valamint a tengeri utászok (génié maritime) tisztjei. A katonáknál megkívánt látásélesség azonos a többi csapatnemekével. A segédszolgálatra beosztottaknál (service auxiliaire) a látásélességnek — az esetleges myopia javításával — az egyik szemen a rendes V2—A-ének kell jelen lenni, a másik szemen pedig legalább a rendes Vio-ének. A myopia 6 D.-nál nagyobb is lehet, a követelés azonban az, hogy üveggel a fent említett látásélesség elérhető legyen, továbbá a myopia haladó jelleget ne mutasson. Angolországban1 a jelölt akkor alkalmas, ha a Snellen-féle tábla D=6 betűjét 6 m.-ről képes olvasni (20 Englisch feet), továbbá, ha D=0'6 betűt tetszésszerinti távolságból bármelyik szemével javító üveg nélkül tudja olvasni. Ha ez utóbbi követelménynek megfelel, ellenben, ha 6 m.-ről mindkét szemével s correctio nélkül a Snellen-féle I) A)6 betűt olvasni nem tudja, az illető katonai szolgálatra alkalmatlan. Ha az illető szabad szemmel mindkét szemén a látásélességnek csak Ve-ával rendelkezik, javító üveggel azonban az egyik szemen teljes látás, a másikon pedig a rendesnek legalább V-’-e elérhető, e mellett az illető mindkét szemével tetszésszerinti távolból a D=0’8 betűt olvasni tudja, ez esetben is besorozható. A tengerészeinél emmetropia és mindkét szemen teljes látásélesség kívántatik meg. A katonai szolgálat alól felmentő körülményeket összevetve, azon nézetemnek kell kifejezést adnom, hogy Angolország kivételével a myopiásokkal szemben támasztott követelések túlságosan nagyok. A mi a hypermetropiát és az astigmatismust illeti, sem a franczia, sem a mi szabályzatunk nincs tekintettel annak foka iránt, csupán a javítás nélkül meglévő látásélesség mérvadó. Máskép állnak a viszonyok e tekintetben Német- és Angolországban. Az előbbi államban beválik a sorozott, ha látásélessége üvegekkel (convex) való javítás után a rendes 1/2-ére javítható; az utóbbi pedig megköveteli, hogy correctio nélkül mindkét szem ktilönkiilön a rendes látásélességnek legalább '/o-ával bírjon, de bevehető a jelölt akkor is, ha a látásélesség csak binocularisan haladja meg a rendes x/e-át, ez esetben azonban az egyik szemen üveggel e/e, a másikon legalább e/12 látás kívántatik meg. A hypermetropiának a szolgálatképességre való befolyását, illetőleg a különböző szabályzatokban található eltérések csak látszólagosak. Fiatalkorú hypermetropiások ugyanis rendszerint úgy a távolba, mint a közeibe jól látnak, s javító üvegre nem szorulnak; a hypermetropia nagyobb fokainál pedig a javító üvegek nem sokat lendítenek a látásélességen. Bármelyik szabályzat szerint is Ítéljük meg a hypermetropiást, azt találjuk, hogy a szolgálatra való képessége csak a legritkább esetben múlik az Uvegviselésen. Az astigmatismus alacsonyabb fokainál is már annyira gyöngült a látásélesség, hogy az illető ennek következtében szolgálatképtelen. A fentebb mondottak után üveg viselésére nem is gondolhatunk. A myopiát illetőleg máskép állanak a viszonyok. A felsorolt szabályzatok közül csak az angol tesz annyiban kivételt, a menynyiben az a hadkötelestől megköveteli, hogy szabad szemmel olvassa D=36-ot, miáltal már a kisebbfokú myopiások is kirekesztetnek a tényleges katonai szolgálatból. Engedékenység tekintetében következik a mi szabályzatunk. Nálunk négy dioptr. myopiával meg alkalmas az illető. A rövidlátók általában csak a tüzérség és lovasság kötelékéből vannak kizárva. Franczia- és Németországban a határt 6 D. képezi, mely mellett a vizsgált, még katonai szolgálatra alkalmas az esetben, ha látásélessége üveggel a rendes A're javítható. Nem tagadható, hogy ha a rövidlátókat nem soroznák be, úgy a művelt osztály nagy része elveszne a hadsereg számára; a veszteség különösen érezhető volna Németországban, de még nálunk és egyéb államokban is. Viszont ebből azt következtetni, hogy a rövidlátók, ha polgári foglalkozásuknak emmetropiájuk javításával megfeleltek, úgy katonai kötelezettségüknek is eleget tehetnek, helytelennek tartom. 1 Regulations for candidates for commissions in the army. Army Circular dated war Office. London 1887 September. Santi1 értekezéseinek egyikében a többek között azzal indokolja az 1890-ből származó ministeri rendelet czélszerüségét, melynek értelmében Francziaország a myopia határát 4-ről 6 D.-ra emelte, hogy a nevezett időig számos közellátó, ki mint mérnök, rajzoló, vadász stb. kifogástalan munkásságot fejtett ki, ezen ministeri rendelet kibocsátása előtt elesett a katonai szolgálattól. Véleményem szerint azonban más megítélés alá esik az, hogy valaki irodai dolgát elvégezheti-e, avagy a vadászaton biztos helyen, nyugodtan kivárja, míg a vad megjelenik, s igy tetszésszerinti távolból czéloz, mint az, hogy az illető a katonai szolgálat fáradalmait elviselje, s e mellett még rossz látásával küzködjék. A katona sokszor órák hosszat gyalogol porban és hőségben, a küzdelemben nem egyszer árkon-bokron, hegyen-völgyön át kell haladnia, mig megfelelő lötávolba jut, s ha a küzdelem hevében szemüvegét el nem veszti, aligha fogja azt a portól megtisztíthatni, s így kénytelen vele úgy nézni és czélozni, a mint éppen tud. Képzelhető, hogy ily üveggel nem sokat lát. Érthető tehát, hogy a háborúban a szemüveg különben üdvös czéljának nem felelhet meg; szemüveg nélkül azonban a 2 D. felüli közellátó, nevezetesen a gyalogos és a vadász csak a létszámot emeli a nélkül, hogy katonai hivatásának megfelelhetne, miután lőfegyverét a megkívánt eredménynyel kezelni képtelen. A katonára is, de meg sok tekintetben az államra nézve is hasznosnak és czélszerűnek tartom, hogy azon 2 D. felüli rövidlátók, kik már sorozásuk előtt is az üveg viseléséhez hozzá nem szoktak, a lőfegyverekkel dolgozó csapatnemekböl kirekesztessenek. Klinikai közlések. Idegen testek a szemfenéken. Közli Scholtz Kornél dr., szemklinikái tanársegéd. Ismert dolog, hogy a szemteke belsejébe hatoló idegen testek (többnyire fémdarabok) rendszerint vagy súlyos genyes gyuladásokat támasztanak fertőzés útján, a melyek következtében a szemek többnyire elpusztulnak, vagy különböző oly elváltozásokat hoznak létre a szem elülső felében és a fénytörö közegekben, a melyek miatt a szem belsejébe belátni nem lehet. Csak igen kivételesen esik meg, hogy egy apró fémszilánk, a mely vagy izzó állapotban csapódott a szembe, vagy véletlen folytán nem hordott magán fertőző csirokat, a szarúhártyán vagy a sclerán áthatolva, a behatolás helyén olyan csekély elváltozást hoz létre, hogy az első izgalmi tünetek lecsillapultával szemtükörrel az üvegtestben vagy a szemfenéken látható lesz. Érdekkel bir az ilyen esetek huzamosabb észlelése különösen nálunk, a hol az ipari sérülések az összes szembetegségeknek jóval kisebb százalékát teszik ki, mint pl. egy német gyár városban. I. eset. H. István, 21 éves lakatos 1897. május 18-án vétetett fel a klinikára. Egy hét előtt munkaközben egy kis hideg aczéldarab pattant bal szemébe; szeme a sérülés óta rosszul lát és fájdalmas. A sérült szem kötöhártyája halvány, gyenge ciliaris belöveltség. A cornea orri oldalán felül a limbus mellett egy lVa mm. hosszú, szabálytalan alakú, a cornea egész vastagságára kiterjedő vonalas heg van. A csarnok rendes mélységű. Az irisben a corneaheggel szemközt a sphincter és ciliaris szél között egy kerek, gombostűfejnyi lyuk látszik. A lencsén ugyancsak felül - beliil egy rézsutosan, a lencse egész vastagságán át haladó vonalszerű homály van. Az üvegtestben kevés, szabálytalan alakú czafatos homály (vér). A papilla n. opt. vörös, elmosódott határú, alsó széle mellett egy IV2 papillanagyságú kiemelkedő gömbszerű sárgásfehér tömeg, tőle lefelé a retinán egy A papillányi vérömleny látható. A szemfenék különben épnek látszó. Látás az ép jobb szemen 5/5, a bal szemen 2A m.-ről ujjolvasás. Az üvegtesti homályok felszívatására V2— l cgm.-os pilocarpin-befecskendezéseket kapott. 10 befecskendés után a homályok megkevesbedtek, a szemfenék képe nem változott, a látásélesség 5/3°-ra javult. 1898. február 7-dikén újból felvettük. A szem elülső részén 1 Santi. De l’examen rapide de la vision devant les conseil de revision. Annales d’oculistique. Juillet 1896.
