Szemészet, 1899 (36. évfolyam, 1-6. szám)
1899-05-28 / 3. szám
50 ORVOSI HETILAP — SZEMÉSZET 1899. 3. sz. A mint a trigeminus bénulása, sérülése vagy átmetszése következtében keletkező keratoiritis suppurativát a valódi keratitis neuroparalyticát el kell választani, a keratomalacia névvel jelölt kórkép ellenkezőleg ahhoz csatolandó. Mint ismeretes, ezen betegség rosszul táplált vagy súlyos betegséget kiállott gyermekeken fordul elő, hemeralopiával conjunctiva-xerosissal, alászállott érzékenységgel s a cornea elbornlásával jár, később pedig annak elmállására vezet. Úgy látszik első ízben Fischer Nepomuk János08 09 irta le s Arltm tanúsága szerint már Fischer utalt azon hasonlóságra, mely ezen bántalom s a között van, a mely állatokon a Sympathikus felső nyaki dúczának vagy a trigeminusnak átmetszése után keletkezik! Graefe70 azonban, ki a kórképet pontosan leírta, nyilván megtévesztve az agyban talált s helytelenül értelmezett lelet által (Encephalitis chronica Klebs) ezt tagadta s az agybántalommal hozta összefüggésbe. Ezen Virchow által felállított encephalitis körfolyamatot azonban Jastrowitz megdöntötte s igy természetesen a felvett összefüggés is megingott. E közben a klinikai észlelések is szaporodtak s bizonyos, hogy a Gama Lobo71 és fíouvéa72 által leirt ophthalmia braziliana, mely rosszul táplált néger rabszolganők gyermekein fordul elő, valamint a Thalberg13 * * * * által többnyire böjtölő orosz anyák szoptatós gyermekein észlelt bántalom a Fischer körfolyamatával azonos. A bántalmat állatokon kísérleti úton Magendienak és Nettleshipnek (Holmes Spicer)u sikerült előidézni. Végül ugyanezen csoportba sorozható a cornea azon necrosisa, mely rendesen hemeralopia cornealis hyp- vagy anaesthesia kíséretében pellagrás75 betegeken jelentkezik. Mindezekből eléggé kitűnik, hogy kórkép tekintetéből a most vázolt betegség elválasztása jól megokolt. De még inkább szükséges ezen elválasztás az aetiologia szempontjából. Hangsúlyoztam, hogy a trigeminus bénulás kíséretében keletkező keratitis magyarázására idegbefolyás felvételére nincs szükség, de annál inkább jogosult e szerep elismerése a most vázolt alak értelmezésére. Kötés a külső ártalmak távoltartása által nem befolyásolhatjuk a bántalmat, s az előző, valamint a kísérő tünetek ugyancsak az idegműködés megzavarását bizonyítják. Azt, hogy a herpes zoster keletkezésére az idegeknek befolyásuk van, senki sem tagadhatja, s azon esetek is halmozódnak, melyekben a keratitis neuroparalytica herpes zoster kapcsán, vagy utána keletkezik. Ilyen eseteket Hippel,13 Hirschberg11 Panas,18 Kroll10 * * Goldzieher80 és Koster81 írtak le. Az idegbefolyást támogatja az is, hogy rendesen a cornea érzéketlensége is egyidejűleg jelen van. Most már az a kérdés, hogy melyik ideg az, a melylyel e bántalom összefüggésbe hozható. Hogy a Gasser-dúcz s a trigeminus-mag nem tekinthető trophicus központnak, az a mondottakból kétségtelen, igy a legközelebbi felvétel az lehet, hogy a sympathicus rendszert vádoljuk. Külön trophikus idegek jelenlétét semmiféle physiologikus 08 Lehrbuch der gesammten Entzündungen und organischen Krankheiten des menschlichen Auges, seiner Schutz- und Hilfsorgane. Prag. 1846. 275. 09 Die Krankheiten des Auges. I. 211. 1851. 70 Hornhautverschwärung bei infantiler Encephalitis. Archiv für Ophthalm. XII. 2. 250. 1866. 71 Brazilianische Augenentzündung. Klinische Monatsbl. für Augenh. IV. 65. 1866. 73 Beiträge zur Kenntniss der Hemeralopie und Xerophthalmie aus Ernährungsstörungen. Archiv für Ophth. XXIX. 1. 167. 73 Zur Casuistik der durch Inanitionszustände bedingten Hornhautgangraen. Arch, für Augenh. XII. 315. 1883. 74 Keratomalacia in young children Transactions of the ophthalmological. Society of the Űnited Kingdom. XHI. 45. 1893. 75 Orvosi Hetilap. 1898. 307. 70 A 35-ik szám alatt idézett munkájában. 77 Herpes zoster frontalis mit neuroparalytischer Hornhautzerstörung. Archiv für Augenheilk. VIII. 166. 1879. 78 Kératite neuroparalytique. Recueil d’ophthalmologie. 1893. 47. 79 Ein Beitrag zur Lehre von der Keratitis neuroparalytica. Centralblatt für Augenh. 1882. 72. 80 Trophoneurosis oculi herpes zoster után. Bemutatás a budapesti kir. orvos-egyesület 1896 nov. 28-án tartott ülésén. Orvosi Hetilap 1896. 603. 81 Un cas de zóna ophthalmique avec kératite interstitielle sans lesions epitheliales. Annalcs d’oculistique. CXXI. 96. 1899. kísérlettel sem sikerült bebizonyítani, viszont az kétségtelen, hogy az idegsejt tápláló befolyását nemcsak a vele összefüggő idegrostra (Waller 1852), hanem az általa ellátott szövetekre is kiterjeszti. Az izmokra ezen befolyást a motorikus idegek közvetítik, a corneára — minden jel oda mutat — a sympathicus. Az a körülmény, hogy a trophikus zavarok a vasomotorikusokkal rendesen lépést tartanak, e feltevést csak erősíti. A herpes zosterre is valószínűnek tartják, hogy a trophikus szerep a trigeminust kisérő Sympathikus elemeké (Strzeminski).8-Számos kísérletező tényleg azt hitte, hogy a cornea trophicus központja a nyaki sympathicusban van. Láttuk, hogy Claude Bemard, Sinitzin, Angelucci és Spallita a nyaki sympathicus átmetszése után táplálkozási változást láttak, Durdufft83 pedig azt állítja, hogy fiatal állatokon a sympathicus átmetszése a cornea elborulására vezetett. Bogon84 egy nyulat mutatott volt be, a melyen a nyaki sympathicus átmetszése után trophikus zavarok voltak láthatók. Gaule83 is hangsúlyozza, hogy a sympathicus ganglion sértése a szövetekben jelentékeny elváltozásokat okoz. Láttuk, hogy ezen állatkísérletek egy része nem kifogástalan, de az eredmények nem is vihetők át közvetlenül az emberre. Az emberre különben a kérdést Jonnesco86 végleg eldöntötte, a mennyiben a nyaki sympathicus mindkét oldali resectioja után sem látott a szemen a legkisebb trophicus zavart sem. Ilyen eredményre jutott Donath Gyula86il is azon esetekben, a melyekben a nyaki sympathicus átmetszését végeztette. Ezen kísérlet értékű észlelések meggyőztek, hogy a nyaki sympathicus nem vádolható, ezért figyelmem a ganglion ciliare felé fordult. A ganglion ciliare természete a legutóbbi időkig vitás volt. Retzius ugyan Schwalbeval szemben már 1880-ban Sympathikus jellegűnek tartotta s ugyanezt bizonyította Ónodi81 is, de véglegesen csak a Golgi methodusával döntötték el, a melynek segítségével Michel, Retzius, D’Erchia kiderítették, hogy a ganglion ciliare nagy multipolaris sejtekből áll, melyeknek sok dendritjük s egy idegnyúlványuk van. Ezen állaspontra helyezkedett Kölliker88 és Jenclrássik 89 is. Ezzel megfejtést nyert, azon különben a természetben páratlan tény, hogy sima izomsejteket cerebrospinalis motoricus ideg lásson el, t. i. az oculomotorius a pupilla izmait. Kiderült ugyanis, hogy ezen izmokat valójában a Sympathikus jellegű ganglion ciliare látja el, a mely az ocnlomotoriustól csak az ingerületet nyeri. Hogy tényleg ezen dúczban egy neuron végződik, azt Apólant99 Marcid methodusával be is bizonyította, ö t. i. azt találta, hogy az oculomotorius átmetszése után az idegek csak a ganglión ciliareig sorvadnak el. Ilyen módon Langendorf91 kísérlete is érthetővé válik, a mely szerint az állat leölése után az oculomotorius törzsét izgatva, a külső izmok összehúzódnak, de a pupilla nem, minek oka abban lehet, hogy a ganglion ciliare közbeiktatott sejtjei felmondják a szolgálatot. Mindezen következtetéseknél azonban nem szabad feleduünk, hogy a különböző 82 Complications oculaires du zona ophthalmique. Rec. d’ophth. 1898. mars. 83 Experimentelle Untersuchungen zur Lehre von den trophischen Nerven. Centralbl. für allgem. Pathologie und path. Anatomie. XLVHI. 509. 1894. 84 Troubles trophiques de l’oeil aprés section du grand sympatliique au cou. Bullet, med. Juli. Zeitschrift für Augenh. I. 1. 77. 1899. La clinique ophthalmol. 1897. 186. 83 Die trophischen Eigenschaften der Nerven. Centralblatt für Nervenheilkunde. 1893. 550. 86 La resection totale et bilatérale du symp. cervicat. Annales d’oculist. CXVII. 161. 1897. 803 A nyaki sympathicus resectiójának értéke genuin epilepsiánál néhány asympathikus hüdésre vonatkozó észlelet és physiologiai kísérlet kapcsán. Budapest közkórházainak évkönyve. 1898. 87 Neurologische Untersuchungen an Selachiern. 1. Das Ganglion ciliare. Archiv für Anat. und Physiol. 1887. 179. 88 Handbuch der Gewebelehre des Menschen. VI. Auflage. II. 850. 1896. 89 A zsigerek beidegzéséről. Magyar Orvosi Archivum. V. 65. 1896. 90 Über die Beziehungen des Nervus Oculomotorius zum Ganglion ciliare. Archiv für mikrosk. Anatomie und Entwickelungsgeschichte. Bonn. XLVII. 655. 1896. 91 Ciliarganglion und oculomotorius. Archiv für die ges. Physiologie. LVI. 522. 1894.
