Szemészet, 1899 (36. évfolyam, 1-6. szám)

1899-05-28 / 3. szám

1899. 3. sz. ORVOSI HETILAP — SZEMÉSZET 49 mindenben hasonló képet ad, de hasonló a lelet azokhoz is, a melyeket más eredetű keratoiritis suppurativában szenvedett szemek anatómiai vizsgálatából mások (Uthoff és Axenfeld,5B ElschnigM) s magam is nyertünk. Nevezetesen a glaucoma degenerativ stá­diumában, facialis bénulás alkalmából s könytömlő genyedés jelenlétében keletkező keratoiritis suppurativák is hasonló képet mutatnak. Azonos a kórkép, azonos az anatómiai lelet, de azonos a kórlefolyás és a gyógykezeléssel szemben való viselkedés is. A kezelés számára az ilyen keratitis épen úgy hozzáférhető, mint az érzékeny corneáé (atropin, meleg borogatás, cautherizálás), ha pedig műtét válik szükségessé (iridectomia, punctio, enucleatio), a seb épen úgy gyógyul, mint érzékeny szemeken (Grae/e,53 54 55 56 SaemischTM), miről magam is meggyőződhettem, mert az egyetemi szemklinikán 11 évi szolgálatom alatt Schulek Vilmos tanár ér­zéketlen szemeken 7 iridectomiát, 2 sphincterolysist, 1 kore­­morphosist és 2 enucleálást végezett és végeztetett, a nélkül, hogy a lefolyásban a legkisebb zavart is láttuk volna. Az is kétségtelen, hogy a trophikus idegek, ha azok egy­általán vannak, a Gasser-dúczban nem gyökerezhetnek, mert különben ennek kiirtása után a cornea nem maradhatna olyan sok esetben épen s így valóban érthetetlen, hogy egy Dejerine fel­ügyelete alatt készült munkában57 újból Schiff álláspontját vitatják, annak jeléül, hogy itt is szerepel „the deep slumber of a decided opinion“ : az elhatározott vélemény mély álma. Mindezek alapján egész határozottsággal állíthatjuk, hogy a trigeminus bénulása, sérülése vagy Gasser-dúczának resec­­tiója után keletkező genyes keratitis azonos azon keratitissel, mely állatokon a trigeminus átmetszése után fejlődik. Úgy­szintén azonos e folyamat azzal, a mely facialis bénulásban szenvedők s glaucomában megvakultak szemén keletkezik. Ennek oka is tehát ektogen infectio, melyet a cornea érzé­ketlensége floytán keletkező hámfosztások s esetleg a ki­száradás elősegítenek. Utóbbi tényező embernél kevésbbé szerepel, mint állatokon, mivel a másik ép szemmel való synergikus pislogás azt megakadályozza, de azonnal érvényesül, ha egyidejűleg lagophthalmus paralytikus is van jelen. A kera­titis ezen alakja más magyarázatra nem szorul. III. Az ember valódi keratitis neuroparalyticája. Az előbbiektől teljesen különbözik azon betegség, mely emberen rendesen a corneára szorítkozó érzéketlenség kíséretében keletkezik. Már Claude Bemard58 59 is mondja, hogy az ember keratitis neuroparalyticája nem egészen azonos az állatéval, de azt, hogy van egy azonos és egy különböző, azt lígy látszik ö sem tudta. Ezen nagyon is szükséges megkülönböztetést, illetve elválasztást a későbbi közleményekben sem találjuk. Saemisch60 * * leírásában nem nehéz felismerni, hogy ö mindkét alakot látta, de mégis együttesen tárgyalja. így tesz Bánás00 és Schmidt-SimplerBl is, míg Wecker02 csak felemlíti a torpid alakot, melyről azt mondja, hogy olyat nem is látott. Fuchs63 már egy lépéssel tovább megy, a mennyiben az 53 Beiträge zur pathologischen Anatomie und Bacteriologie der eitrigen Keratitis des Menschen. Archiv für Ophthalm. XLII. 1. és XLIV. 1. 172. 54 Zur pathologischen Anatomie der Keratitis suppurativa des menschlichen Auges. Archiv für Ophth. XLV. 400. 56 A 4-dik sz. alatt idézett munkájában. Arch, für Ophth. III. 2. 428. 50 Die Krankheiten der Cornea. Handbuch der ges. Augenheilkunde. IV. 283. 57 Long és Egger 34-dik sz. a. idézett dolgozata. 58 A 2. sz. a. idézett munkájában. 59 Az 56. sz. a. idézett munkájában. 00 28 b) sz. alatt idézett munkájában. 01 a) Augenheilkunde und Ophthalmoscopic. VI. Auflage. 1894. b) Die Erkrankungen des Auges im Zusammenhang mit anderen Krankheiten. Wien. 1898. 02 28. a) sz. a. idézett munkájában. 03 Lehrbuch der Augenheilkunde. VII. Auflage 1898. ember valódi keratitis neuroparalyticája hű képét adja, azt külön is tárgyalja, de az aetiologiát illetőleg azon tévedésben van, hogy okául a trigeminus trophicus idegeit tekinti. Abban is téved, hogy a keratitis e lagophthalmot elválasztja a trigeminus an­­aesthesiájaútján keletkező keratoiritis suppurativától, holott helyesebb a genyes keratitis tárgyalásakor azt mondani, hogy annak min­denkori okát: az infectiót a lagophthalmus kiszáradás, az érzé­ketlenség pedig: hámhorzsolások útján elősegíti. Ha most azon kérdésre kell felelnünk, hogy milyen az ember keratitis neuroparalyticájának kórképe, azt a következőkben fog­lalhatjuk össze: Izgalmi tünetek, azaz könyezés, fénykerülés és fájdalom nélkül a cornea közepének felszíne egyenetlenné, bágyadttá lesz, szövetében elborul, az alapszövet maga csak később szenved, a mikor az egész cornea is átfúródhatik, az iris előesik s rendesen tömött leucoma adhaerens keletkezik. Néha erre nem kerül a sor, hanem a hegedés még előbb bekövetkezik. A cornea rendesen érzéketlen, de ez időleges is lehet. A lefolyás igen kevéssé befolyásolható, a kötés is csak alig segíti elő a reparálódást. Rendesen lesoványodott, súlyos betegséget ki­állott, rosszul táplált egyéneken fordul elő. Ilyet ir le Sachsalber64 alopecia areata és otitis médiával, ilyenek lehettek Wheelock05 esetei is, de a bajt mindketten a trigeminus trophikus befolyása megszűnésének tulajdonítják. Ezen csoportba tartoznak a következő eseteim: 6. V. A.,;0 G8 éves férfit 1893. október 27-dikén vettük fel a szemklinikára, akkor előadta, hogy szemei 4 hét óta könyez­­nek, látása fogy. Mindkét szemrés tág, pislogás ritka, az alsó szemhéjak elállnak, a conjunctivák hurutosak, a jobb cornea 2/3-da elszürkült, a felszínen harántul futó mély fekély, melynek külső végében az iris előesett; a cornea teljesen érzéketlen, látása kéz­mozgás. A bal cornea borús, felszíne bágyadt, a szemrés irányában hosszúkás fekély, érzéketlen; pupillát hártya zárja el; 1 méterről olvas ujjakat. Szemeit az alkalmazott kötés alatt is nyitva tartotta. 3 hét alatt leragasztott szemhéjak mellett a fekélyek elhegedtek. Iridectomia után 1893. november 27-dikén jobb szemén 8/ao, a balon 5/7o látással távozott. 1899. márcziusban kérdésünkre azt a választ kaptuk, hogy szemei egészségesek s lát. 7. K. J.-né,07 25 éves napszámos asszonyt 1898. október 26-dikán vették fel szoptatós gyermekével együtt a szemklinikára. Mindkét szemének látása 7 hó előtt fájdalmatlanul megromlott; felvételkor jobb szemének látása 1 méterről való ujjak olvasása, a balon méterről. Mindkét cornea felszíne szurkált, elszürkült, felszíne érzéketlen. 8. G. A., 78 éves férfi 1848-ban súlyos és mély fejsebet kapott, melynek helye ma is látható. 1870 óta maláriában szen­ved. 1894. deczember elején jobb szemének kötöhártyáján vér­­aláfutás keletkezett, 1894. deczember végén e szemén látása is romlani kezdett s 1895. január 13-dikán csak 3 méterről olvasott ujjakat. Ekkor a jobb érzéketlen cornea közepén felszínes fekélyt találtam. 1895. január 18-dikán jobboldali trig, neuralgiája kelet­kezett, mely a háziorvos által rendelt legkülönfélébb antineural­­gicumoknak ellentállott. A szem ez alatt is érzéketlen s fájdal­matlan maradt. 1895. február 12-dikén a consiliarius ajánlatára alkalmazott morphiumra a fájdalom szűnt s azután gyors javulás. A cornea epithelje regenerálódott, látása feltisztult 5/30-ra s azóta teljesen egészséges. A mondottak után nem lehet kétség a fölött, hogy ezen alakot az előbbi fejezetekben tárgyaltaktól el kell választani. Az elkülönítés már klinikai szempontból is szükséges. Az előb­bieknél a bántalom az érzéketlenséggel kapcsolatosan keletkezik, azzal javul, az infectiós jellegű keratoiritis suppurativához minden­ben hasonló, a gyógykezelésnek hozzáférhető, ennél az érzéketlen­ség rendesen a corneára szorítkozik, a fekélyképzödés csak másod­lagos tünet, maga a bántalom localisan alig befolyásolható. 94 Keratitis neuroparalytica. Centralblatt für Augenh. 1893. 331. 65 Société d’ophthalmol. de Chicago. 14. Dec. 1897. La clinique Ophthalm. 1898. 5. 56. 00 626/1893. sz. kórleirás. 07 816/1898. sz. kórleirás.

Next

/
Thumbnails
Contents