Szemészet, 1899 (36. évfolyam, 1-6. szám)
1899-05-28 / 3. szám
48 ORVOSI HETILA P — S ZEMÉSZ ET kezelés alatt a bal cornea fekélye még nem hegedt el; utóbb állapota javult, de 1897. junius havában a bal szem gyuladása kiújult, viszont a jobb szem látása megjavult. 1897. november 10-dikén újból jelentkezett, a midőn a bal szem corneájának alsó 2,'s-dát tömött heg foglalta el, jobb szemén a látás 5/eo volt; bedörzsölésekre 5/is-re javult. 1899. május 4-dikén: Jobb szem v = r°/m, a balé a/m. A jobb szem látóteréből csak a felső belső negyed van meg. Mindkét oculomot. paretikus. 2. K. S.-né, 88 éves nő 8 év előtt nagy fejfájásokban szenvedett, szemizombénulásai keletkeztek, szemei meggyuladtak s látása megromlott. Az egyetemi szemklinikán 1898. márczius 7-dikén vettük fel, a midőn mindkét oldali facialis, oculomotorius paresisén kivül, a corneák is érzéketlenek voltak. A corneákon azok alsó részét elfoglaló hegedések, melyekbe az iris belenőtt. A bántalmat lueses eredetű destructiókban ismerték fel s higanybedörzsölések s kétoldali iridectomia végezése után javulva távozott. Tekintélyes számmal szerepelnek a daganatok is (pl. Graefe32 Haase,33 Long és Egger);34 Van Millingen pedig a trigeminus I. és II. ágának veleszülött hiányát veszi fel. Ugyancsak spontan keletkezett trig.-bénulás és következményes keratitis neuroparalytica eseteit közük Hippel,35 Jany,33 Müller.31 Ezen csoportba tartozik a következő észlelésem: 3. B. J.,88 46 éves férfit 1898. október 31-dikén vették fel az egyetemi szemklinikára. Bal arczfelének bénulása 3 év előtt keletkezett, akkor bal szemén nagy gyuladása támadt, azóta e szemén vak. Felvételkor baloldali trigeminus, facialis és trochlearis bénulása volt phthisis bulbi anteriorral. Jobb szemének látása a rendes fele. A bal szemet 1898. november 1-én enucleálták, újból 1899. február 4-dikén jelentkezett jobboldali neuritis opticával. Számosak a traumás" eredetű esetek, ezek vagy a trigeminus közvetlen vagy par contre coup sérülése után keletkeznek. (Graefe,39 Takáts Endre,40 Baudry,*1 Kuthe,42 Fedoroff).43 Az utóbbi rovatba tartozik a következő észlelésem: 4. B. K.,44 32 éves férfit 1897. márczius 9-dikén vettük fel a szemklinikára. Másfél év előtt balta tarkójára esett, mire jobb arczfelén azonnal érzési zavart vett észre („mintha szél fújna reá“); jobb szeme lecsukódott s 4 nap óta nem is lát rajta. Felvételkor azt találtuk, hogy a jobb szemrés zárt s a jobb szem teljesen mozdulatlan. A cornea érzéketlen, szélén tömött gyűrűs infiltratum, mely helyenkint kifekélyesedett. 1899. február 26-dikán kérdésemre azt válaszolta, hogy szeme felnyílt, jól mozog, békés, de keveset lát (valószinüen a cornea heges), arcza még fázik. Újabban olyan esetek is jöttek tudomásunkra, a melyekben a Gasser-dúcz resectiója volt a trigeminus anaesthesia s a keletkezett keratitis oka. Krause;15 a kinek nevéhez ezen eljárás elterjedése fűződik, azt tapasztalta, hogy a resectio után a corneán rendes körülmények között semmi elváltozás sem keletkezik. Az érzéketlenség teljes s évek múltán is változatlanul fennáll. A pislogás sem ritkult, 82 A 4-dik szám alatt idézett munkákban. 83 Zur neuroparalytischen Hornhautentzündung. Archiv für Ophth. XXVII. I. 255. 34 Contribution a l’étude des paralysies du trijumeau ehez l’homme. Archives de Physiologie. XXIX. 905. 1897. 35 Ernährungsstörungen der Augen bei Anaesthesie des Trigeminus. Archiv für Ophth. XIII. 1. 49. 36 Keratitis neuroparalytica. Centralbl. für Augenh. 1881. 193. 37 Zwei Fälle von Trigeminus-Lähmung. Archiv für Psychiatrie und Nervenkrankheiten. XIV. 263. 1883. 38 852/1898. sz. kórleirás. 39 A 4-dik szám alatt idézett munkákban. 40 A háromosztott ideg hűdésének viszonya az ideghűdési szemlobhoz. Orvosi Hetilap. XXI. 796. 1875. 41 Contribution á l’étude de la kératite neuroparalytique. Archives d’ophthalmologie. VI. 69. 1886. 42 Klinische Beiträge zur Lehre von der Keratitis neuroparalytica. Centralblatt für Augenh. 1894. 300. 43 Ein Fall von neuroparalytischer Keratitis nach Trigeminusdurchschneidung beim Menschen. Centralblatt für Augenh. 1898. 198. 44 1 76/1897. sz. kórleirás. 45 Die Neuralgie des Trigeminus. Leipzig. 1896. 1899. 3. sz. mert az ép oldallal való együttműködés alakjában jelentkezik. Sőt egy intelligens betegnél az egyidejűleg fennálló lagophthalmus, más esetben a kötöhártyahurut sem okozott bajt. De keratoiritis suppurativa keletkezett egy betegen, kinek könytömlögenyedése volt, az infectio forrása tehát szembeszökő. Krause 14 esete alapjában tett tapasztalataiból kiderül, hogy a trigeminus befolyásának megszűnése a corneán nem okoz változást. A Gasser-dúcz resectiója után mások által látott corneaelváltozás az infectiós jellegű keratoiritis suppurativa képében folyik le. Ilyenek voltak Gallemaerts,46 Bepage,47 Wölfler48 és Hippel49 esetei, a melyekben a jelenlevő ektropium vagy egyéb külső ártalmak segítették elő a cornea gyuladásának keletkezését. Hogy ezen esetekben typusos keratoiritis suppurativa szerepel, arról magam is meggyőződhettem. 5. A 69 éves asszony trigeminus neuralgiája 12 évig tartott már s a trigeminus II. és III. ágának resectióját végezték. E műtétek évekig tartó szünetet eredményeztek, de a fájdalmak újból kezdődtek s e miatt a Gasser-dúcz resectióját végezték. A műtét után a fájdalmak megszűntek, teljes érzéketlenség állott be s oculomotorius paresis maradt vissza ptosissal. A műtét után félévvel súlyos keratoiritis suppurativa keletkezett, mely miatt a szem enucleálását végezték. A szemet vizsgálatra nekem engedték át. Mint a praeparatumokon látható, a conjunctiva a limbus körül szerfölött duzzadt, genysejtekkel infiltrált, a corneán annak alsó részét elfoglaló fekély van, melynek alapját necrotikus szövet képezi s mely körül a cornea szövete aprósejtesen infiltrált. A Descemet-hártya sértetlen. A csarnokban genysejtekben gazdag exsudatum, melyet fibrinhártya tart össze. Maga az iris is geny,sejtekkel infiltrált. Mikroorganismusok nem mutathatók ki. Az ember keratitis neuroparalyticája anatomikus vizsgálatát eddig mindössze három esetben végezték, és pedig első Ízben Treitel50 1876-ban, ki egy halál után enucleált szemet vizsgált. A keratitis oka a trigeminus első ágának daganat által való összenyomatása volt. A másodikat Schweinitz51 vizsgálta, kinek esetében a trigeminus anaesthesián kivül ugyanazon oldali facialis bénulás is volt s a corneán keletkezett fekély áttört. A harmadikat Hippel52 vizsgálta meg. Ezen esetben a keratitis a Gasser-dúcz kiirtása után való napon keletkezett, a második napon már fekély volt jelen, a harmadikon hypopion. A beteg a 9-dik napon meghalt (a heidelbergi sebészi klinikán) s így jutott a szem anatómiai vizsgálat alá. Az előbb leirt esetemhez hasonló tehát tudtommal az irodalomban csak 3 van, azonos pedig csak egyetlen : a Hippelé, de ez is hullaszem volt, míg az enyém enucleált. Mindezt csak tájékozásul említem, a nélkül, hogy ezen körülményre érdeménél nagyobb súlyt helyeznék. Az említett három eset, de különösen a Hippelé az enyémhez 43 Kératite neuroparalytique suite d’exstirpation du ganglion de Gasser. Société beige d’ophthalmologie le 28 nov. 1897. La clinique ophthalm. 1898. No. 1., 6. 47 Un cas de resection du ganglion de Gasser. Bullet, de Tacad. roy. de méd. de Belgique 1897. No. 9. Centralblatt für Chirurgie. 1897. 48 Demonstration eines Falles von Resection eines Ganglion Gasseri. Prag. med. Wochenschrift. 1898. Nr. 15. 49 Anatomische Befunde bei eitriger Keratitis des Menschen. Archiv, für ophth. XLVII. 1. 157. 50 Die neuroparalytische Keratitis. Archiv für Ophth. XXII. 2.1876. 51 Ein Fall von Keratitis-Neuroparalytica mit microscopischer Untersuchung des erkrankten Auges. Archiv für Augenh. XXV. 152.1892. 52 A 49-dik szám alatt idézett munkájában.
