Szemészet, 1899 (36. évfolyam, 1-6. szám)
1899-05-28 / 3. szám
1899. 8. sz. ORVOSI HETILAP — SZEM ESZET 47 Guide 18 felelevenítette Magendie azon tapasztalatát, hogy a cornea elváltozását nagyon befolyásolja azon körülmény, hogy a trigeminust a Gasser-dúcz alatt vagy fölött metszik-e át. Mindkét esetben bekövetkeznek ugyan a keratitis suppurativa súlyos tünetei, de a Gasser-dúcz épségben maradása esetén nem keletkeznek azon finom kis gödröcskék, a melyek annak sérülése után csakhamar, már 15 perez múlva láthatók. Ezen gödröcskék mikroskop alatt epithel elváltozásoknak bizonyultak nekrosisokkal, aprósejtes infiltratióval s a Descemet endotheljének burjánzásával. Gaule szerint az idegrostoknak itt az a szerepük, hogy az epithel-sejtek anyagcseréjét közvetítsék. Az idegrostok pedig nagyon is megszenvedik, ha sejtjük megsérül. Gaule szerint nagy a különbség egy érzéketlen s egy trophikusan elváltozott cornea között. Előbbi csak akkor szenved, ha rendkívüli ártalom éri s ilyen ellen megvédhető, míg utóbbi azonnal elváltozik, mert a folytonosan ható, de kisebb ártalmak el sem kerülhetők. Gaule felfogásában csak kevesen osztoztak, nevezetesen Scheier,19 továbbá Long és Egger,-0 sokkal többen ellene szóltak. Turner21 22 Fe rrier-ve 1 végzett kísérletei alapján a keratitist infectio eredményének tartja, Hanau22 pedig azt bizonyítja, hogy a Guide gödröcskéi kiszáradás útján jönnek létre s szerinte a cornea összes elváltozásainak kizárólagos oka: külső ártalmaknak az érzéketlen corneára való hatása. Ugyancsak tagadja Gaule felfogásának helyességét Hagelstamm,23 24 ki klinikai észleléseket és anatómiai vizsgálatokat közöl. Különben láttuk, hogy Gaule gödröcskéinek valódi jelentőségét már Balogh Kálmán és Feuer Náthán is felismerték, Hőgyes Endre pedig egész részletességgel kifejtette. Angelucci24 és Spallita,25 * * Claude Bemard és Sinitzin kísérleteit ismételték meg s ők is azon eredményre jutottak, hogy a sympathicus nyald dúczának kiirtása a trigeminus átmetszése után keletkező keratitist elhárítja. Angelucci szerint a trigeminus és Sympathikus értágítás és szűkítés tekintetében antagonisták, egyiknek bántalmazottsága — szerinte — a szem táplálkozását megzavarhatja. Azokat, a mit mások, de különösen Balogh Kálmán és Gudden kísérleteiből tudunk, nem fogunk csodálkozni, ha a két olasz tudós eredményeit is csakhamar megczáfolják. Ha most ezen állatkísérleteket s azoknak eredményeit áttekintjük, azt találjuk, hogy ezen kísérletezők, de a fel nem említettek is, két nagy táborba sorozhatok, az egyikben azok vannak, kik az idegbefolyást elismerik akár külön trophikus, akár vasomotorikus rostok közvetítésével, a másikban azok, kik a cornea elváltozásait külső ártalmakból magyarázzák és pedig alkalmi okul vagy a sérüléseket vagy a kiszáradást tekintik. Már ezen adatok mérlegeléséből is azon meggyőződésre kell jutnom, hogy a trigeminus kísérleti átmetszése után keletkező keratoiritis suppurativa ektogen infectio eredménye, melynek keletkezésére az érzéketlenség folytán keletkező hám18 Der Einfluss des Trigeminus auf die Hornhaut. Centralblatt für Physiologie. 1891. Nr. 15, 16. Zur Frage über die trophische Function des Trigeminus. Centralblatt für Physiol. 1892. Nr. 13. 10 Beitrag zur Kenntniss des Geschmacksinnervation und der neuroparalytischen Augenentzündung. Zeitschrift f. klin. Medicin. 1895. 20 Contribution á l’étude des paralysies du trijumeau chez l’homme. Archives de Physiologie octobre 1897. 21 The results of section of the trigemine nerve with reference to the so called „trophic“ influence of the nerve oh the cornea. Read in the section of physiology at the annual meeting at the Brit. med. assoc. Brit. med. Journal. 1895. 1821. 22 Experimentalkritische Untersuchungen über die Ursache der nach Trigeminusdurchschneidung entstehenden Hornhautveränderungen. Zeitschrift für Biologie. XXXIV. 146. 1896. 23 Lähmung des Trigeminus und Entartung seiner Wurzeln infolge einer Neubildung in der Gegend des Ganglion Gasseri; Beitrag zur Frage nach der trophischcn Bedeutung des Trigeminus. Deutsche Zeitschrift für Nervenheilkunde. XIII. 205. 1898. 24 Studie sulle influenze fiziologiche dei ganglio cervicale superiore del simpatico suli occhio in riquardo all esoftalmo, alia curvatura della cornea, alia resistenze ai processi inflammatorii e astenici. Arch, di Ottal. vol. I. 71. 25 Effetti della Estirpazione deli ganglio di Gasser dopo la strappo dei ganglio cervicale superiore. Archivia di Ottalmol. Ann. II. fase. 1—4. Utóbbi kettő Lubarsch und Ostertag. Ergebnisse der speziellen pathologischen Morphologie und Physiologie der Sinnesorgane. Wiesbaden 1896. után idézve. horzsolások s a kiszáradás bő alkalmat nyújtanak. Ez azon felfogás, melyet első ízben szabatosan Eberth fejezett ki s mely mellett Bal gh Kálmán is állást foglal s melynek részleteit ugyancsak két hazai kutatónk: Feuer Náthán és llögyes Endre dolgozták ki. II. Az ember trigeminusának bénulása, sérülése vagy kimetszése következtében keletkező keratitis. Legközelebbi feladatunk azon kérdés tanulmányozása hogy mi történik az ember szemén, ha corneája betegség, sérülés vagy operálás következtében érzéketlenné lesz. Ilyen esetekben az irodalom igen gazdag. Rhein'20 1880-ban 46 közlést táblázatba foglalt s úgy látszik, hogy tényleg Landmann27 irta le az elsőt. Azóta természetesen még sokkal több észlelés jutott tudomásunkra.28 * Azon felfogásokkal és magyarázatokkal, a melyekről az előbbi fejezetben képet adtunk, ezen dolgozatokban újból találkozunk, ezért a következőkben csak a főbb typusokat fogom vázolni. A betegségek között, a melyek a trigeminus bénulását okozhatják, első sorban a syphilis jön szóba. Ennek szerepét Alexander,20 Uthoff30 s legújabban Fromageot31 tanulmányozták. Utlioff 100 agysyphilis esetében a trigeminus 14-szer volt megtámadva, de a keratitis csak egy ízben fejlődött ki. Az irodalomból összeállított 150 esete közül 22 trigeminus affectiót s 6 keratitist talált. Fromageot azon következtetésre jut, hogy syphilis eseteiben a trigeminus anaesthesia leggyakoribb oka a meningitis basilaris gummosa. Ilyen esetet én is észleltem. 1. Sz. J.-né,32 28 éves nő 1895. november 25-dikén jelentkezett első Ízben a budapesti egyetem szemklinikáján. Akkor előadta, hogy bal szeme fél év előtt csukódott le, jobb szemének látása pedig 2 hó óta romlott meg'. A vizsgálat kiderítette, hogy jobb szemén nincs fényérzése sem, bal szemén látása szabad látótér és jó színlátás mellett a rendes fele (5/4o). A papillákon neuritis descendens nervi optici tünetei, a jobb szemen abducens és oculomotorius paresis, a balon teljes oculomotorius paralysis. A jobb facialis paretikus. Ezek alapján az agy alapján elterülő bántalmat kellett felvennünk, mely chronikus természetű és progressiv jellegű. Minthogy az asszonyon a luesnek egyéb tünetei is megvoltak, a diagnosist meningitis basilaris gummosára tettük. (Ezt Korányi Sándor is megerősítette.) Az erélyes higanybedörzsölési cura alatt a jobb szem látása 5/3o-ra javult, a zöld színt nem ismeri fel, a látótér sectoralakú, míg a bal szem látása 5/3o-ra hanyatlott. A szemizombénulások változatlanok. Az 1896-dik év folyamán a bal oldalon trigeminus paresis és jobboldali hemiparesis keletkezett. Utóbbi higanycurára megszűnt. A szemklinikára 1896. november 30-dikán újból felvettük, akkor a külső szemmozgató idegek paresisén kivtil a trigeminus I. és II. ágának megfelelő teljes érzéketlenség volt jelen, nevezetesen a cornea is teljesen érzéketlen. Jobb szemén nincs tárgylátása, a balon 5/is. Szemfenék atrophia nervi optici ex neuritide képét mutatja. Higanybedörzsölésre a bőr érzékenysége — ha nem is teljesen — de visszatért. 1897. február 16-dikán újból jelentkezett, ekkor ama panaszszal, hogy bal szemét 3 nap előtt favágás közben megsértette. Ekkor a bal cornea borús volt, alsó részén hámtól fosztott, a szemhéjakon zúzódások. A bal arczfél s a cornea érzéketlen. Jobb szemén nincs tárgylátása, a balon 1 méterről olvas ujjakat. 6 heti 20 Uber Keratitis-Neuroparalytica. Inaugural-Dissertation. Bonn, 1880. 27 Commentatio pathologico-anatomica exhibens morbum cerebri oculique singularem. Leipzig, 1820. 28 a) Wecker et Landolt: Traité complet d’ophthalmologie. II. 156. 1886. b) Panas: Traité des maladies des yeux. I. 254. 1894. 29 Syphilis und Auge. 175. Wiesbaden, 1889. 30 Über die bei der Syphilis des Centralnervensystems vorkommenden Augenstörungen. Leipzig, 1894; 31 De la kératite-neuroparalytique d’origine syphilitique. Thése. Paris, 1898. 82 A budapesti kir. magy. tud. egyetem szemklinikájának 818/1895., 12/1896., 865/1896., 121/1897., 769/1897. sz. kórleirásai."
