Szemészet, 1899 (36. évfolyam, 1-6. szám)
1899-03-26 / 2. szám
30 ORVOSI HETILAP —SZ E M ESZE T 1899. 2. szmarad, csakhogy a kamara fémgyürüs, a min változtatni még nem tudunk. Ásványsavakkal az aesculin elbomlik glycose és aesculetinra. Származékai megérdemelnék a további figyelembe vételt. A fluorescens fényt Hagenbacli vizsgálta.1 Újonnan készült 1:75 alkoholos oldatnak az absorptiója úgy mutatkozik, hogy az kezdődik li-nál, erős K-nál, és majdnem meredek határral beteljesül K Os-nál. Az elnyelési görbét ennélfogva úgy kellene rajzolni, hogy az K-nál közel meredek legyen, kissé elhajlott végekkel: az alsó hosszabb balra, a felső rövidebb jobbra. Hosszas elállás ezen nem változtatott lényegeset. A II. táb. 22. sz. a. színkép (methylalkoholos) ezt beigazolja. A hozzá szolgáló folyadék 2’5 mm. rétege R. 8. > v. volt. Ez a telített oldat, mint a fényt szabályozó közeg kamarás pápaszemben viselve, hideg időben jegeczeket telepítene a kamara aljára, csakhogy ezek utóbb megint megolvadnának és baj aligha származnék. Azon kamarás pápaszemekben, melyek az áteresztés gátlására miniummal és lenolajjal áthatlanítva voltak, a szóban levő oldat rövid idő alatt megzavarosodott és sok veszödést okozott, e szerint más ragasztó anyagot kívánna meg. Aesculin 1 :200, sőt az 1 : 100-hoz arányú oldat sem elég erős arra, hogy az ultraibolyát HK-nál teljesen elvágja. Más folyadékokkal próbált oldások közül az acid, pyrolignosummal megejtett színtelen maradt, de biztosan felismerhetöleg csak K-tól, és teljes fokban csak L-nél absorbeált, tehát csak ilyen értelemben volna hasznavehető. Isobutylalkohol és amylalkohol is számba jönnének.2 Glycerinben 1 : 100 (aesculin O'l, glycerin 8 gr., aqua 2 gr.) nem egészen oldódott, 1 év alatt barna R. 33. q lett, élénken is fluorescált, de nem érdemel különösebb figyelmet. •—- Methylalkoholban 1 : 100 kevés oldatlan aljat hagyott, idő múltán épen olyan színű lett mint az alkoholos oldat és helyette jól szolgálhatna. A R. 8. v színű 2'5 mm. réteg után a színkép a II. táb. 22. sz. a. látható. 210. Saponin. 211. Digitonin, vízben 1 :10 ; K-tól kezdve L ’/--ig fokozva, itt már mindent absorbeált. Változékony. 212. Digitalin, alkoholban 1 :50; h-tól kezdve, K-tól erősebben, L-nél nagyon, M Ve-nál mindent elnyelt. 213. Digitalein, vízben 1:5; h-tól növekedve, L-nél közel teljes az elnyelés. Mind a négy anyag utóbb barnult. * 214. Quercitrin, C3c H38 O20 -j-3H20, m. s. 814, világossárga jegeczek, alkoholban 1 : 10 == R . 6 . r—s ; a fény elnyelését G előtt kezdette és G '4 g nél a színképet rögtönösen elvágta. Alkoholban 1:40 a színképet g-nél vágta el; 1 : 80 = R . 6 . u —v és h-tól mindent elnyelt; 1 : 200 = = R . > v és h V2 H-tól meredek határral elnyelt; 1 : 500 közel színtelen és H előtt semmit, míg K-nál mindent absorbeált. Az utóbbi oldatból, de 1 évvel később, és R. 8 . u—v-ra sárgulva, készült a 11. táb. 13. sz. a. az elnyelési színkép, mihez még megjegyezni kell, hogy hosszan volt exponálva. Friss oldatokból, */* órai expositióval, az astral lámpánál készült spectrumok adták a következő sorozatos elnyelési görbéket: Alkoholban 1 : 100, 200, 300, 400, 500, 600, 700, 800, 1000, 1500, 2000 voltak az oldatok. Görbéik balról jobbra 1 V. ö. „Szemészet" 1899, 1. sz. 3. 1. 12. sz. a. 1 V. ö. Wiedem. Ann. 1895, 54. k. 193. 1.: O. Knoblauch, Ueber die Fluorescenz von Lösungen. S1 £ T2SX I f / 1 1 1 í 1 1 I 1 ] ______1 V1S I / 1 1 1 ! 1 ______1 (^vv<iaovWwv v\a aicchjCK, ^•■WO'ZOO, 600, kOO, 5 00, 600, \00, ÍQ0 ,\COC,\SCO, 2 000 7. ábra. sorakoznak a fenti rendben. A rétegek felül 1'25, középütt 2‘5, alul 3'75 mm. voltak. Mint látható, az elnyelés a színképekben meredeken határolódott. A vonalak végei alul kicsit balra, felül a végső darabkával térdszerűen jobbra elhajolva lettek volna rajzolandók. A quercitrin ugyan szintén nem erős vegyi egyén, de ha hosszabb elállás után a színváltozásban állandó határt elért, kamarás pápaszemek töltésére alkalmas lenne. Alkoholban 1 :500 kellene venni. Az aesculin nál többet ér. *215. Quercetin, C24 H10 Ou + 3 H2 0, m. s. 534, czitromsárga jegeczes por. Alkoholban 1 : 229 a legtöbb a mi oldható. Ez sárga R. 6. s. és fényelnyelése kezdődött ha G-nél és már teljes volt 4/o G-nél. Higabb oldatok fokonként világosabb sárgák lettek és fönebb kezdték az elnyelést, a határ azonban mind jobban vesztett élességéből. Még pedig a teljes elnyelés legalsó határa volt 1: 300 oldattól g-nél; 1 : 1000-től h-nál; a még sárgállós 1:2500-től li fa H-nál; a közel színtelen 1 :5000-től (h-ból húzódva) K-nál; 1 :10.000-töl L x/-2 M-nél; 1 :20.000 N-ben, de rajta még mindég valamicske gyengéd nyoma a sárgaszínnek megtalálható volt, — tehát mellesleg még a G H vidéken is valami kevésnek elnyeletnie kellett; csakhogy ez oly kevés volt, hogy a lemez feketítésében a mellette álló égfény-színképhez hasonlítva mint gyengébb feketttlés a megnézés útján már nem volt felismerhető. Az ol- 7\ C datok D/a év alatt változtak színükben. Az 1 : 300 oldat körülbelül olyan sárga mint a Fieuzal pápaszem. Ha azt használnék pápaszem megtöltésére, az a színképet úgy vágná el, hogy épen az ibolya hiányoznék, míg a Fieuzal szemüveg1 a színképet a kékibolya területen diffuse gyengíti. Az 1 :5000 oldat, mely 1 */2 éves, színképe a II. táb. 24. sz. a. van közölve; friss állapotban ez a színkép H-nál, tehát jóval fönnebb végződött volna, 216. Coniferin. *217. Fraxin, C1(1H1S010, m. s. 310, színtelen kr., legjobban oldódik vízben, csak alkalizálva fiuoreskál zöldeskéken. Hagenbacli közlései2 felhívták rá a figyelmemet, de vizsgálati eredményem nem vehető véglegesnek, mert az anyag 3 helyről beszerezve különféleképen barna volt és a mikroskop csakugyan idegen hozzávegyüléseket (gyantát ?) tüntetett fel. Alkoholban mintegy 1 : 300 oldódott és ez 2'5 mm. rétegben közel színtelen volt; az elnyelés h-tól H-ig kevés volt, azután nagyon növekedett és K 4/3-nál teljes lett. Egy év alatt nem sokat bámult. Vízben 1 : 100 (alján kevés oldatlan maradék) a szín valamivel sötétebb R. 33. t—u volt; az elnyelés h-nál kezdett és gyorsulva H-nál teljes lett. Egy év alatt sötétült. A két eredményt összehasonlítva, az első nem elegendő, a második túlságos. Tekintettel a fagyos időre e szerint négy rész vizet és egy rész alkoholt lehetne venni és benne az anyagot töményen oldani. Ilyen oldat teljes elnyelést adott, ha friss volt, épen K-nál, ha avult volt épen H-nál. Színképe a II. táb. 25. sz. a. van közölve. Egészen tiszta készítmény, ha kerül, újra vizsgálni való lesz.3 218. Santonin. 219. Picrotoxin. 220. Santalin, alkoholban vérvörös, hígan vele a színkép N-ig terjedt némi diffus elnyeléssel; aetherben vörössárga, hígítva, 1 Színképét a „színes üvegek'1 czikkben fogom bemutatni. 2 L. az ábrát 13. sz.'a. „Szemészet“ 1899, 1. sz. 3. 1. 3 A terjedelmes irodalom átnézetét adja Noack 121. 1.
