Szemészet, 1899 (36. évfolyam, 1-6. szám)

1899-03-26 / 2. szám

1899.sz.

ORVOSI HETILAP — SZEM ESZET.

25

mazékok fényelnyeléséről meg arra utalnak, hogy a szerves anyagok ezen egész csoportjának a fénylengésekhez különösen sokfélés vonatkozása van, valamint hogy a fényelnyelés átálában az anyagnak szerkezetével a legbensőbben összefügg. A színes anyagoknál a színkép látható részére vonatkozólag már a színben magában támpontunk van annak előre, bár csak megközelítőleg, tudására, hogy a bejutó fényből mely hullámhosszak tartatnak vissza és melyek bocsáttatnak át. A színtelen anyagoknál ez a kérdés azonban csak a színkép látható részére vonatkozólag van már előre eldöntve, míg az ibolyántúlra vonatkozólag még teljesen nyíltan marad, hacsak idővel szaporodó ismereteink útján a vegyi szerkezet képleteiből nem fogjuk következtethetni, mint az valószínűen lehetővé fog válni és Hartley és mások már töredékesen tenni is tudják. Innen van, hogy tulajdonképen minden vizsgált és felsorolt anyagnál a vegyi képletet és a molekulasúlyt számba venni kell.1

Ha a szomszéd vegyi anyagokat is tekintjük és összehasonlítjuk, hogy a fényből mit ereszt át a phenylmethan, a diphenylmethan és a ~ .

triphenylmethan, akkor <03 G Q í S egy még (tudtom szerint) nem előállított, de képzelhető tetraphenylmethanra joggal kiváncsiak lehetünk.5’

A triphenylmethan oldékonysága1 2 3 szobahőmérsékletnél az, hogy aetherben sok, alkoholban kevés (3—5: 100 találtam) benzolban 7—

8 :100, sósavban, szénkénegben és petrolban közel 10 : 100. Mindezek nekünk hasznaveketlenek vagy elégtelenek. En 15—17 : 100 halovány czitromolajban és bőven 45, sőt 50: 100 (ha felmelegítés után kihűl) xylolban találtam. Minthogy a xylol csak — 53 °nál fagy meg, a triphenylmethan pedig csak -j- 35'J°-nál forr, a halmazállapot ügyében a helyzet szerfelett kedvező. Még hozzátenni lehet, hogy a trphm. a forrponton túl nem szenesedik, hanem elpárolog és felfogva megint jegeczekben lerakódik, a mi szénvegyületnél bámulatos ellentállásra mutat és ügyünkben becsét nagyon emeli. Magatartásáról megszilárduló anyagokban másutt még szó lesz.4

Minekutána a sokféle töménységben, rétegben, fényforrással, lemezekkel, expositiókkal, nap- és évszakban kipróbáltam : ezen értekezés számára bemutatónak két vizsgálati sorozatból elnyelési színképeket választottam, az egyik sort a czélból: hogy elnyelési görbéket szerkeszszek, a másikat, hogy egyenesen lemásoltassam.

A. Csatlakozóan a Hartley által vizsgált töménységekhez,

1 Munkálatom könyvalakú német kiadásában benn is lesz, úgy mint a kimerítő irodalmi vonatkozások szintén, melyek nagy részét itt tér hiányában el kellett hagynom. Köszönettel tartozom a laptulajdonosnak, hogy ennyire terjeszkedni, a különben csak czéljaiban gyakorlati munkával megengedi.

2 Ha a gazdag nemzetek példájára laboratóriumom bővelkednék az anyagiakban, gyárban megrendelném, hiszen a fentemlitett három is synthetikus.

3 Beilstein nagy kézikönyvének összefoglaló felsorolásai szerint.

4 Vájjon nagy nyomás alatt üveganyaggal egyesíteni nem lehetne-e ?

25, 20, AS,*0, 5,7>, \'l%

• /)00-2. ábra.

•Ji- J

m

25:)CC

ko/YYWS 401, S0\

3. ábra.

100 súlyrész xylolban oldottam 1 */2, 3, 5, 10, 15, 20 és 25 rész triphenylmethant, és ezeket F25, 2'5 és 3'75 mm. rétegekben színképek készítésére használtam, a 130 gyertyaerejű astral-lámpával Sehleussner bromeztistgelatine-lemezeken, mindegyiket 15 perczig. A 21 színkép eredményét lehető pontosan lemértem, a Fraunhofer-vonalak keretébe az eredeti színképek arányaiban belerajzoltam és ellenőrzésül az eljárást háromszor külön időkben ismételtem. Kis változat a leolvasásokban csak a 15 és 20:100 színképeinél mutatkozott, mit interpolatióval kielégítően kiegyeztetni sikerült. Az eredményt a 2. ábra mutatja.

Jobbról balra az absorptiós határvonalak vannak az emelkedő töménység szerint, felül a 1‘25 mm., középütt 2'5, alul 375, réteg. Ha a görbék helyviszonyát a H vonalhoz nézzük, azt vélnők, hogy a 2-5 rétegnél jobbról a 4-dik (10: 100) és a 1 '25 rétegnél jobbról az 5-dik (15: 100) vonal felel meg legjobban kitűzött feladatunknak. De ez nem egészen van így. Ajánlatosabb az erősebbAddat, legalább a 25: 100,

r sőt a 35 : 100, mert ezek ^ ^ ^ ^ sem észrevehetően színesek, kevésbé (!) fluorescálnak, és nagyon erős fényben vagy nagyon hosszú expositiónál csak ezek képesek az ibolyántúlnak minden maradványát kiküszöbölni. Hogy ezt bizonyítsuk, itt áll még a 3. ábra, melyen mind a három absorptiós vonal ugyanazon 25 :100 oldattól származik.

Ugyanúgy vannak spectrographálva mint a többi, csak a kitevés változott, és pedig a baloldali 10 perczig, a középső 30 perczig és a jobboldali 60 perczig tartó exponálás eredménye. A finomabb viszonyokat illetőleg, az erősebb oldatok meredekebben vágják el a színképet és, a mit rajzolni bajos lett volna, a vonalak alsó vége kissé balra, felső vége kissé jobbra tartoznék elhajolni, a miben ismét az egyes görbék szerint aprólékos különbségeknek kellene kifejezve lenni.

B. Hogy lássék, a töményebb oldatok az elnyelésnek milyen fokozását okoznák és milyen maximum volna egyáltaban elérhető, 15, 25 és 35: 100 oldatokat 2‘5 és D25 mm. rétegben színképeztem. Másolatuk híven látható az I. tábla

5—10. sz a. Egy óra hosszat déli időben (1898. november 7—12-dikéig) bromezüstgelatine- (Sehleussner) lemezen készültek. A lemeztartó tolása pontosan az alsó léczhez illeszkedéssel történt. A fényhasadék 0'25 mm-re volt nyitva, tehát a fényhatás intensitása előnyben részesítve, a vonalak finomságának árán. Felülről lefelé haladva, előbb mm. 1'25, azután 2 5 rétegben mindig két egymáshoz tartozó csíkban a triphenylmethan 15, 25 és 35 :100 xylolhoz arányú töménységéből az elnyelési színkép szemlélhető. Látszik, hogy a 4. és 6-dik csík czéljainknak legjobban felel meg, és hogy az 5-dik is jó helyen van határolva. Ez pedig a 25 és 35: 100 oldat 2‘5 mm. vastagságban és a 35:100 oldat 1'25 mm. rétegben. Ezen eredményhez pedig már előbb is, a többi sokas vizsgálat alapján jutottam volt.

:

s

1

i

i

i

i

1

2'5X

.i

i

i

i

i

i

_i

■

b’75’7n

_j

i

i

i

i

_i

.'VÍAYl 'VYt X/Vjíűt

3f X

■W\

60