Szemészet, 1899 (36. évfolyam, 1-6. szám)
1899-09-03 / 5. szám
■------'* ■ V ■■ : ■ I •’ - 1 ——---I—H— 1899. 5. sz. ORVOSI HETILAP — SZEMESZET 89 hanem mentsük meg a családfenntartó látását, tegyük őt munkaképessé! A vándorgyűlések GO év alatt a legszebb sikereket a társadalmi actio terén érték el. Az én szavam gyenge, de meggyőződésem erős, s e meggyőződésem erejével ajánlom nagyatyám örökét a szabadkai vándorgyűlés támogatásába. Klinikai közlés. Tyloma (keratosis) conjunctivae. Közli Pólya Jenő Sándor dr. szemklinikái gyakornok. A múlt évben Mohr és Schein1 doctorok e lapok hasábjain új önálló kóralakot Írtak le keratosis conjunctivae néven, melynek lényegét a kötőhártyának körülírt elszarúsodása képezte; hasonló kórképet vázolt legújabban Best,1 2 3 ki az irodalomból még egy analog esetet talált, Gallengáét, ki e bántalmat tyloma conjunctivaenek nevezte el. Ezen esetekhez csatlakozik az általam ismertetendő is, melyet a budapesti egyetemi szemklinikán volt alkalmam észlelni. H. József, 57 éves, kártyafestő, Temesvárról 1898. márcziusa óta veszi észre, hogy jobb szemén egy daganat nö; szeme egy idő óta könyezik, reggelenként betapad. Ezen panaszokkal 1899. márezius hó 21-dikén jelentkezett az egyetemi szemklinikán a következő jelen állapottal: Jobb oldalt csekély conjunctivitis, a bulbaris conjunctiván a belső corneaszél mellett s arra mintegy 1 mm.-nyi terjedelemben reá terjedöleg krajczárnyi, a conjunctiva felszínéből kevéssé kiemelkedő, lapos, kissé egyenetlen szélű, a felszínen csak csekély egyenetlenségeket mutató, egyneműen fehér, viaszkos fényű terimenagyobbodás, melynek felületéről könnyen millygyertyáéhoz hasonló kaparék volt levonható. Ezt górcső alatt megvizsgálván, szabálytalan négyszögletes elszarúsodott sejtekből és detritusból állónak bizonyult. A szem többi részei épek, a bal szem ép. A kórisme a kötöhártya körülirt elszarúsodására tétetett s a tumor kiirtása határoztatott el. A műtét márezius 25-ikén hajtatott végre. A daganat szikével és lándzsával a scleráról igen könnyen volt lefejthető ; a sclera és a eornea széle cauterizáltatott, a conjunctiva anyagvesztesége egy-egy felülről és alulról vett lebenynyel pótoltatott, a két lebeny egymással 2—2, a szomszédos conjunctivával pedig 1 varrat által egyesíttetett. Márezius 27. Kötés változtatás, enyhe felületes keratitis a eornea belső szélén. 1 csepp atropin, kötés. Márezius 29. Fonalak kiszedése. Kötés. Április 1. Kötés elmarad; a keratitis még fennáll. Április 5. Elbocsáttatott a klinikáról, a conjunctiva duzzadt; a conjunctivalis sebszélek egyesültek, a eornea belső harmadának felszíne bágyadt, felhámtól fosztott, egyebütt a eornea fénylő és átlátszó, szem egyébként békés. A tumor kiirtása után rögtön 10°/0-os formolba tétetett s alkoholkeményítés után celloidinba ágyaztatván, egyik feléből hossz-, a másikból harántmetszeteket készítettem, melyeket haematoxylin-eosin, Van Gieson, picro- és lithiumkarmin, polychrom methylenkék, Gram, Weigert, Unna-féle keratohyalin és Unna- Taenzer-féle orceinfestéssel vizsgáltam. A legfeltűnőbb elváltozások, melyeket a tumor területén a conjunctiva mutatott, a hámra vonatkoznak. A tumor határán a conjunctiva hámja hirtelen mintegy 6—10-szeresére megvastagszik, e vastagságnak több mint felét a szarúréteg teszi ki, mely 0’20 —0'50 milliméter vastagságú, míg a többi hám egyenletesen 0T5—0'20 milliméter vastag. A kötöhártya normalis képe (7—8 sorból álló réteges laphám) eltűnt, s helyette a normális bőr szerkezetéhez majdnem teljesen hasonló structurát találunk. A kötőhártya hámjában itt 3 réteget különböztethetünk meg. A legmélyebb réteg, mely a börstratum mucosumának felel meg, csapokat bocsát a conjunctiva felé, úgy hogy papillaris szerkezet áll elő. E réteg kétféle sejtből áll; a papillák csúcsait, a papillák 1 Keratosis conjunctivae. Orvosi Hetilap. Szemészet. 1898. 4. 1. 2 Deutschmann’s Beiträge zur Augenheilkunde, IV. köt. 303. 1. Ueber Verhornung des Bindehautepithels (Tyloma conjunctivae). 3 Tiloma della conjunctiva. Giornale della R. Academia di Torino 1885. Czitálva Bestnél 304. 1. közeit alacsony hengersejtek foglalják el élesen festödö maggal, ezek képezik a hámsejtek legmélyebben fekvő sorát; ezután több sorban következnek szabálytalan alakú polygonalis tüskesejtek finoman szemcsés protoplasmával. A második réteget 2—3 sorban elhelyezett tangentialis irányban fekvő hossztengelylyel biró orsóidomú sejtek alkotják világos ovalis maggal: ezeknek protoplasmájába számos haematoxylinnal, carminnal, Gram és Weigert szerint élénken festödö fénylő szemcsék, eleidin vagy keratohyalin szemcsék vannak elszórva. A harmadik réteg a vastag szarúréteg, mely lapos pikkelyszerű sejtekből áll, melyek szabálytalanul rendezvék el, sok helyt közöttük hólyagszerű hézagok — minden valószínűség szerint a könyek általi felázás következményei — foglalnak helyet; az Ohl-féle réteg, a stratum lucidum fel nem található. A subconjunctivalis szövet és a conjunctiva saját szövete is nevezetes változásokat mutatnak. A subconjunctivalis szövet erei kissé tágultak, vérrel teltek ; a lymphoidsejtekkel való infiltratio, mely normálisán is jelen van, fokozódott különösen az edények körül; az elastikus rostok megszaporodtak. Még feltűnőbb a rugalmas rostok megszaporodása a conjunctiva saját rétegében, mely majdnem tisztán elastikus rostokból áll. Az elastikus rostok a Hübner1 által pingneculánál s Best által tyloma conjunctivaenél leirt változásokat: megvastagodás, csomós megduzzadás, szemcsés szétesés is mutatják, a kötöszöveti rostok Van Giesonnal helyenként élénkpirosra festődnek (hyalin-reactio). A talált szöveti elváltozások lényege ezek szerint: a conjunctiva hámjának megvastagodása, elszarúsodása, börszerüvé válása ; kapcsolatban az elastikus rostok megszaporodásával s egyes degeneratiós jelenségeivel. A szövettani vizsgálat tehát a kötöhártya körülirt elszarúsodásának klinikai felvételét megerösitette. Differencialdiagnosticai szempontból csak a conjunctivalis epithelioma és a xerosis epithelialis jöhet szóba. Epitheliomától a hosszú lefolyás, az alap fölött való elmozgathatóság, edényzettségnék teljes hiánya, továbbá az exulceratio kimaradása fogja e bántalmat megkülönböztetni. A xerosis epithelialistól a conjunctiva felszínéből való kiemelkedése fogja első sorban e bántalmat megkülönböztetni ; a xerosis e faja úgy jelentkezik, mintha a conjunctiva egy helyen beszáradt volna, e helyen teljesen fénytelenné válik. Keratosisnál a nagyfokú szarútúlképlés folytán e hely még ki is emelkedik; továbbá a xerosis epithelialis általános bajok kíséretében, vagy legalább is gyenge vérszegény egyéneken, az esetek nagy részében fiatal korban szokott fellépni, a négy keratosis-esetet (32, 40, 46 és 57 éves egyéneken lépett fel), hemeralopia vagy legalább is torpor retinae kiséri; igen kétséges esetekben talán a Sydney Stephenson2 által xerosis epithelialis minden esetében feltalált ama jel is igénybe vehető volna, hogy a színes látóterek megszükiiltek, és pedig a vörös jobban mint a zöld, úgy hogy a kettő kereszteződik, vagy a vörös a zöldön belül foglal helyet; továbbá a xerosis epithelialis egy spontán gyógyulásra alkalmas elváltozás. Végül meg kell említenem még Best nézetét a tyloma conjunctivae genesisét illetőleg. 0 a tylomát a pinguecula egy elszarúsodott formájának tartja s e nézetet igen plausibilissé teszi, hogy a 4 keratosis-eset közül háromban a pinguecula helyén a eornea belső széle mellett lépett fel a bántalom (csak Mohr és Schein esetében a felső szemhéj által védett helyen) s az elastikus rostoknak hasonló elváltozásai a két bántalomban. Úgy foghatjuk tehát fel a tyloma conjunctivaet, mint a kötöhártya szemrésbe eső részének túlságos nagy reactióját az öt az élet folyamán érő apró laesiókra. ÍROD ALOM-SZEMLE. Az önként keletkező ablatio retinae pathogenesise és gyógykezelése. Schrader azon ablatiókról szól, melyek nagyfokú myopiánál spontán lépnek fel. Létrejöttére vonatkozólag négy 1 Der Lidspaltenfleck. Archiv f. Augenheilkunde. XXXVI., 70. 2 On epithelial xerosis of the conjunctiva. Transactions of the ophth. Society of the United Kingdom, 1898. 55. 1.
