Szemészet, 1898 (35. évfolyam, 1-6. szám)

1898-11-13 / 5-6. szám

1898. 5—6. sz.

ORVOSI HETIL AP-SZEMESZET

közöltem állatkísérleteket, a mennyiben tengerinmlacz cs nyúl szembe instilláltuk, de egész csekély hyperaemiától eltekintve, a milyent destill. vízzel való hasonló procedúrákra is bekövetkezik, semmi egyéb elváltozást vagy tünetet nem észlelhettünk. Emberi conjunctiván hasonló kísérletek nem tétettek. Igaz, nem lehet tagadni, mindez csak azt bizonyítja, hogy a talált három mikroba még tiszta culturában sem képes nyulak conjunctiváját meglobositani; tudom, hogy ez magában még távolról sem bizonyítja, hogy a két vizsgált oldat nem okozta vagy nem bacterikus fertőzöttségénél fogva okozta a két betegnél az atrop. conjunct.-t; sőt azt sem bizonyítja, hogy a két oldatban pathogen csirok nem foglaltattak, hiszen lehet hogy a kitenyésztés viszonyai, habár ezek igen sokoldalúak voltak, nem voltak a szóban forgó csirokra kedvezők: de ha egybevetjük mindezen adatokat a klinikai tapasztalatokkal, melyek ugyan ez irányban szintén negatívak, minthogy emberi anyaggal foglalkoznak, az állatkísérleteknél bizonyítottak, annyit el kell ismerni, hogy mindez legalább is egy valószínűségi argumentum az oldatok specifikus fertőzöttsége, helyesebben ezeknek specifikus fertőző képessége ellen és semmi esetre sem alkalmas arra, hogy hitünket az oldatok fertőző képességében megerősítse, még ha ennek ezen theoria mellett nyilatkozó szerzők auctoritása képezi is az alapját. Azért az atrop. conjunct, kórokául az oldatok fertőzöttségét elfogadni nem lehet. Nem sterilek ezen oldatok, az tény, de hogy fertőzők is volnának, csak olyan állítás, melyet még be nem bizonyított senki sem s azért azt hiszem, hogy e kérdés bacteriologiai oldalára nézve megelégedhettem a fenti eredménynyel, mely ugyan nem kétségtelen, de nem kevésbbé kétes, mint az említett theoria állítása.

Felhozattak még más argumentumok is az oldatok fer* tőzöttsége mellett. így Hirschberg, ki azt állítja, hogy osztályán atrop. conjunct, már évek óta nem fordult elő, azon tapasztalatot tette, hogy olyan betegeknél, kik a kórodán hosszú időn keresztül kaptak atropint minden káros hatás nélkül, elbocsáttatván, otthon csakhamar atrop. conjunct, lép fel. Ez tény, s rövid félév alatt a budapesti szemklinikán magam is két Ízben tapasztaltam. Szerinte ennek oka az, hogy a beteg otthon oldatát nem tartja tisztán. De egyrészt nem képzelhető el, hogy az oldat, melyet a beteg otthonában egyedül használ, a conjunct, follicularis fertőző csiráival míképen inficiáltatnék, másrészt tudjuk ezen tüneménynek sokkal egyszerűbb magyarázatát is adni. Az ilyen betegek u. i.

1. akkor, midőn már egy osztályról elbocsáttatnak, rendesen az idő előhaladása által s a baj chronikussá való válása által azon állapotba jutnak, mely, mint már az A) pontban láttuk, atropin conjunct, fellépésére disponál. 2. A legtöbb beteg nemcsak szemvizeit, melyeknek erős mérgező képességét sokszor nem ismeri, hanem minden orvosszerét egyrészt tudatlanságból, másrészt igen könnyen érthető túlbuzgóságból szereti nagyobb, fokozottab mértékben és mennyiségben használni, mint a hogy orvosa előírja, mert ez által gyorsabb gyógyulást remél. A D) pontban pedig látni fogjuk, hogy az atropin mennyisége egyenes arányban áll a gyuladás intensitásával és bekövetkezésének idejével. Két factorral több fenyegeti tehát a beteget, ha a kórodát elhagyta s az atropint otthon maga használja. Látjuk tehát, hogy ezen tünemény is megmagyarázható fertőzés felvétele nélkül. Egy további argumentum, melyet több helyen lehet olvasni, az, hogy eserin conjunct, sokkal ritkább, mint az atrop. conjunct., még pedig azért, mert az eserin kevesebb alkalmazást nyervén a therapiában a fertőzésre való alkalom is kisebb lenne. Eltekintve attól, hogy eserin conjunct, identikus pathologiai folyamat-e az atropin conjunct.-tel, ezen argumentumot már azért is kell valamennyi közt a leggyengébbnek tartani, mert hiszen természetés, hogy bármi legyen is ezen oldatok használata mellett fellépő loboknál a kórok, sokszorta gyakrabban fogja veszélyeztetni a beteget a hasonlíthatatlanul gyakrabban alkalmazott atropin, mint az elég ritka alkalmazású eserin kapcsán. Ezen tényből azért semmiféle irányben sem lehet következtetéseket vonni.

Van azonban az oldat fertőző képessége s a bántalomnak ilyen módon való származása mellett egy olyan bizonyíték,

melyet készakarva hagytam utoljára, s mely fényesen látszik igazolni ezen theoriát. Ez t. i. Hirschberg és Strohschein azon állításai, hogy ők atropin conjun.-t alig vagy egyáltalán nem látnak, mióta oldataikat sterilizálják, helyesebben desinficiálják. Ha az tény, hogy az oldat sterilizálásával az atrop. conjunct.nek elejét lehet venni, kétségtelen, hogy az oldat fertőzöttsége okozta a betegséget. Igaz. — De ha tény, hogy az oldat fertőzöttsége okozta a gyulladást, kétségtelen az is, hogy steril oldat nem okozhatja. Nézzük ismét közelebbről ezen állításokat. Kezdjük az említett szerzők azon nyilatkozatával, hogy nekik sikerült klinikájukról a betegséget száműzni. Tiszteletreméltó búvárok és tudósok komoly állításainak őszinteségén és valóságán kételkedni nem lehet, nem szabad, — de csodálkozni van jogunk. Az atrop. conjunct.-ről kapunk értesítéseket és leírásokat a föld minden részéből. Ahlström Norvégiában, Reich Odessában, Boito Brazíliában Írja le ez irányú tapasztalatait. Egész Németországban, egész Francziaországban, Angliában, mindenütt Írnak róla, sőt még Tokióból is olvasni egy erről szóló közleményt, (melynek szerzője J lnnuye véletlenül szintén a fertőzéses theoria ellen nyilatkozik. Lásd Centralbl. f. Augenheilk. 1882.) egy szóval minden klinikán, minden kórházban s a gyakorló orvosok künn a praxisban is találkoznak vele lépten-nyomon, csak épen Würzburgban és Berlinben nem fordulna elő ? Azok is még mindig találkoznak a gyuladással, kik sublimatot adnak az oldatba (Boito, Fanas, s nálunk is megkiséreltetett hiába). Nálunk 1'14%-át teszi ki az összes betegségeknek s ott év alatt egy sem volna? — De hisz Berlinben is van, hiszen Schweigger onnan írja tapasztalatait.

Nehéz azért ilyen messziről azon dolgokat megítélni. Minden esetre feltűnő körülmény, hogy ott is előfordul, csakhogy akkor „Atropinabneigung“-nak nevezik, a mi legalább is egy kis önkényesség. S ha az ember önkényesen csinálja a diagnosist, könnyen elérheti, hogy atrop. conjunct.-t nem lát, ha nem akar. Mert ezen bántalom „conjunctivalis irritatio“val kezdődik, a mi még tényleg nem conjunctivitis s ha most más mydriaticumot adunk, atropin conjunct, természetszerűen nincs és nem is volt. Azért, ha nem is akarunk az idézett két szerző jóhiszeműségében kételkedni, mindezek s így tehát részben saját kijelentéseik alapján kénytelenek vagyunk azon állítást csak igen kis részben elfogadni, ha ugyan nem vetjük el egészen, hogy az oldatok desinficiálásával az atrop. conjunct. kifejlődését meg lehetne akadályozni.

Nézzük már most a fent felvetett kérdés másikát, hogy t. i. igaz-e, hogy steril atropin-oldat nem okoz conjunctivitist?

Nagyon egyszerű kísérlet által meggyőződhetünk az ellenkezőről, mely kísérleteket több ízben a legfényesebb eredménynyel megismételtem. Legyen szabad ezeket elmondanom, habár röviden a II. 3. pontban már megemlékeztem róluk.

St. Josefin 1887. október 16-án esett atrop. conjunct.-be. Ebből való kigyógyulása után a klinikai ambulantiára járt corneális homályainak gőzölése végett. November 18-án, tehát akkor, midőn conjunctivái már régen a rendes viszonyokat mutatták, bal szemébe egy csepp l°/0-os atropin, borac. cseppentettem, mely oldatot előbb egészen Strohschein utasításai szerint Strohschein-féle üvegben történt 5 perczen át tartó forralás által sterilizáltam. Másnapra a conj. vérbő, duzzadt lett. Szeme erősen könyezett, fény iránt érzékeny, s az alsó átmeneti redőben szép sorrendben elhelyezett, typikus folliculusok lettek láthatókká. Beteg előadja, hogy már a becsöppentés után egy félórával jelentkeztek fájdalmak, melyek mindinkább fokozódtak. Este szemei már erősen könyeztek. Eczema nem fejlődött, s a pillák csekély oedemán kívül más változást nem mutattak.

Ugyanezen betegnél ugyanezen kísérlet 1898. márczius 11-dikén megismételtetett, mikor 24 óra alatt ismét hasonló tünetek állottak elő.

Cs. Ferencz*bal szeme, melyen a gyulladás volt,5:1897. deczember 20-dikán már * teljesen normális képet nyújtott. Copjunctivája sima, szemhéjai nem duzzadtak, ezek bőre is rendes. Ekkor ő is kap egy próbacseppet. Az oldat sterilizá