Szemészet, 1897 (34. évfolyam, 1-4. szám)
1897-04-25 / 1. szám
54 1897. 1. s/. ORVOSI HETILAP—SZEMÉSZET II. Koponyaalapi repedés okozta elváltozások a szemen. Közli: Lettner Vilmos dr., szemklinikái gyakornok. B. K. 32 éves napszámos f. évi márczius 9-dikén jelentkezett az egyetemi szemklinikán s elmondja, hogy 11 nap előtt körülbelül egy emelet magasságból egy balta a fokával tarkójára esett s ez időtől fogva a jobb szeme lecsukódott; látása e szemén egy hétig meg volt, ezután azonban romlani kezdett. A sérülést követőleg csakhamar valami, különös érzés lepte meg jobb arczfelét, úgy érzi, mintha a szél fújná folytonosan ; e kellemetlen hideg-érzés azóta állandóan meg van. Említi továbbá, hogy a baleset után rövid ideig a jobb fülére rosszul hallott. Felvételkor a jobb szemrés teljesen zárt, active nem nyílik, passive tökéletesen; az alsó szemhéj állása normalis, a szemtekét jól borítja. Kötőhártyák élénken belöveltek. Szemteke a középállásban mereven áll, mozgékonyság egy irányban sincs. Cornea bágyadt; szélein körkörösen futó, körülbelül 3 mm. széles, sárgásán beszűrődött s kissé besüppedt felszinű terület van, míg a középső rész borús. Cornea érintés iránt érzéketlen. Csarnok rendes mélységűnek ítélhető, tartalma kissé zavaros. Az iris fakó-zöldes színű, szálazata és rajzolata csak elmosódottan vehető ki. Pupilla tág, kerek, sem direct fényre, sem consensualisan nem reagál. Fájdalmasság nincs s nyomásra sem idézhető elő. A látásélesség e szemen ll/2 méterről való ujj olvasásra szorítkozik. Bal szem ép. Külső sérülésnek nyoma a testen sehol sem található. A leírt elváltozásokon kívül a Korányi Sándor tanár által megejtett vizsgálat kiderítette, hogy a jobb trigeminus felső ága teljesen bénult, a középső ág félhüdött, a mozgató ág azonban ép; ugyanezen oldali nerv. facialis is pareticus. Bántalmazott tehát: a jobb III., IV., V., VI. és VII. agyideg. Az említett múló hallási zavart objective nem értékesíthetjük. A beteg állapota 14 nap múlva annyiban mutatott változást, hogy a körkörös szaruhártyai tályog kevéssel terjedt, a cornea középső része is elzavarosodott, az egész cornea lelapult. A szem tárgylátását is elvesztette. Az elsorolt tünetek okát azon traumában kell keresnünk» melyet a beteg előadása szerint valószínűleg az alsó nyakcsigolyák táján szenvedett el. Az 5 agyideg zavarára vezető ezen behatás módját pedig úgy képzelhetjük el, hogy az intracranialis vérzés következménye, melyet valószínűleg a contrecoup útján keletkezett koponyarepedés idézett elő ; maga a csontos fal repedése bizonyára nem lehetett kiterjedt, e mellett szól az, hogy a beteg eszméletét nem vesztette el, orrából vagy füléből nem vérzett. Viszont azonban alig vehetnénk fel okul véredényrepedést, mely egyedül, a koponyaalap sérülése nélkül jött volna létre. Érdekes ez esetben az, hogy a teljesen fedett szemtekén a cornea és ezzel a látás tökéletes elpusztulására vezető gynladás keletkezett, melyet máskép nem magyarázhatunk, mint a trigeminus bántalmazottságából folyó trophikus zavar következményét, miután a szemteke kezdettől fogva a lecsüngő felső szemhéj által védve volt. A trophikus zavar kifejtette a szemre nézve végzetes befolyását, pedig nem is az egész trigeminus bénult. Ezen tény kísérlet értékével vetekedő tapasztalás s manapság, midőn a Gasser-dúcz kiirtását mindinkább gyakrabban végzik, nagyon figyelemre méltó. IRODALMI SZEMLE. A múlt év második felében a conjunctiva, cornea, iris és corpus ciliare betegségeiről megjelent közlések közül a következőket emeljük ki. A conjuntivitis crouposa és diphtheritica egymáshoz való viszonyát fejtegeti Fossms.1 Klinikai észleletei és bacteriologiai vizsgálatok után azt a nézetet vallja, hogy a diphtherias kötöhártya-gyuladás vagy fibrin izzadmányt okoz magába a szövetbe, vagy álhártyás felrakodásként jelenik meg. Ezen utóbbi alak, melyet közönségesen croupos gyuladásnak tartanak, csak olyan diphtheria microorganismusok terméke, mint az előbbi, tehát korántsem oly jó természetű, minta milyennek tartják. A diphtheritikus conjunctivitisek különböző súlyosságát Peters2 is az okozó xerosis-, pseudo-diphtheria és diphtheria microorganismusok különböző virulentiájából magyarázza. Schanz3 a xerosis bacillust a Löffler-ié\éwe\ azonosnak, csak csekélyebb életképességűnek mondja. Közönséges kötőhártya-gyuladás képében, álhártya képződés nélkül lefolyt bántalomnál is talált Aubincau4 diphtheriabacillust. A trachoma gyógykezeléséről szerzett tapasztalatai után Eversbusch5 az operativ beavatkozást elveti, s csak a cantoplasticát végzi oly esetben, midőn a szemrés rövidült vagy entropium áll fenn. A granulásan túltengett kötőhártyát és áthajtási redöt 5°/0-os pokolkö-oldattal érinti, ügyelve, hogy az a corneával és a szemtekei kötöhártyával érintkezésbe ne jusson. E rácseppentéseket eset szerint 5—8 napi időközökben végzi ; később sárga kenöcscsel való másságét ajánl. Makacs pannusnál jodtincturával érinti a cornea széléből 2—3 mm.-re a corneára húzódó nagyobb edénytörzseket. Segal6 a trachoma ellen fájdalmassága daczára, a tejsavat tartja jónak. Cohn Á.7 a vakok intézetében tartózkodó egyénekről összeállított statiskájában azt találta, hogy blennorrhoea következtében vakult meg a német, osztrák és svájczi intézetek növendékeinek átlag 20°/o-a, a hollandiaknak csak 13°/o-a- A blennorrlioeás növendékek közül 10 évesnél fiatalabb a német vakoknál 20 °/0, az osztrákoknál 23°/0, a svájcziaknál 31 °/0, a hollandoknál valamennyi. 302,971 szembetegség közül 1938 volt blennorrhoea. 710 blennorrhoeás gyermek közül 506 gyógyult, 141 maradó látási zavarral távozott, 63 kimaradt. 498 eset közül 293-szor volt gonococcus található. Cohn a Credé-féle eljárás gyakorlása mellett nyilatkozik. Walter8 a corpus ciliare sarcomájának egy esetét közli, mely a hasonló ismert esetek közül az ötödik. A daganat melanosarcomának bizonyult, részben pigmentnélkiili kerek, részben erősen festenyzett szabálytalan többé-kevésbbé orsóalakú sejtekből állott. Az álképlet iridodialysist okozott. Cornealis fibroma részletes kórszövettani leletét ismerteti Gallenga.0 A daganat 2 éves gyermeknél fejlődött a partialis staphyloma lemetszése után 1 évre. Erre, valamint a leírt analog képletekre szerző a bántalom lényegét legjobban kifejező hegfibroma elnevezést ajánlja. Weither10 2 esete kapcsán az iris sarcomájáról szólva, kifejti, hogy az egyedül helyes therapeutikus eljárás az enucleatio. Több iridectomia útján látszólag gyógyult eset végre is enuncleatióra került. A metastasis veszedelme sokkal fenyegetőbb, semhogy másként, mint enucleatióval gyökeres kiirtást eszközölhetnénk. Pervers pupillaris reactio 2 esetét közli Vysin.11 A perversitas abban állott, hogy a pupillák accomodatio közben tágultak, míg távolba nézéskor megszűkültek. Téves magyarázat elkerülése végett a vizsgálatot úgy ismételte, hogy távolba nézéskor 10 méternyire álló sötét falat rögzíttetett, míg közeibe való fixálásnál a 1 Samml. zwangl. Abhandl. aus dem Gebiete der Augenhk. 1896. Arch. f. Augenhk. XXXIII. 3. 2 Niederrhein. Ges. f. Natur- u. Heilk. 1896. Arch. f. Augenhk. XXXIII. 3. 3 Berlin, klin. Wochenschrift. 1896. No 12. Arch. f. Augenhk. XXXIII. 3. 4 Thése de Paris 1896. Arch. f. Augenhk. XXXIII. 3. 5 Klin. Monatsbl. f. prakt. Augenhk. XXXIY. Arch. f. Augenhk. XXXIII. 3. 6 Wjestnik Ophth. 1896. A. f. Augenhk. XXXIII. 3. 7 Über Verbreitung und Verhütung der Augeneiterung der Neugeborenen stb. Arch. f. Augenhk. XXXIV. 1. s Arch. f. Augenhk. XXXII. 9 Arch, di Ottalm. III. Arch. f. Augenhk. XXXIV. 1. 10 Arch. f. Augenhk. XXXII. u Zeitschrift f. böhm. Aerzte. 1896. Arch. f. Augenhk. XXXIV. 2.
