Szemészet, 1897 (34. évfolyam, 1-4. szám)
1897-04-25 / 1. szám
1897. 1. sz. 55 ORVOSI HETILAP — SZEMÉSZET szemeket erősen megvilágította; a jelenség ilyenkor is ismétlődött, jeléül annak, hogy nem a fénybehatás volt oka a visszás pupillamozgásnak. Az egyik esetben egy 31 éves egyénnél volt jelen az elmondott tünet, kinél vasúti szerencsétlenség után a traumaticus hysteria tünetei voltak feltalálhatok; mindkét szem látótere is concentrikus szűkületet mutatott. A második esetben a pervers reactio idönkint jelentkezett raigraenrohamokkal kapcsolatban. Ez esetet Vyain bizonyító erejűnek tartja arra nézve, hogy a hemicrania az agykéreg zavarából származik, s a pupilla reactiója is az agykéreg befolyása alatt áll. A sympathiás gyuladás prophylaxisáról ír Abelsdorff;12 szerinte a prophylactice végzett műtétek, mint az enucleatio, exenteratio bulbi, s az opticus resectiója közül egyik sem biztos sikerű, minek oka részben a dolog természetében, másrészt külső körülményekben rejlik. Enucleatio után is észleltek számos esetben közlödö gyuladást, s hogy az exenteratio után csekélyebb számú hasonló megfigyelés történt, annak oka az, hogy maga a műtét is ritkábban végeztetik. Magának volt alkalma a n. opticus resectióját követő Sympathikus gyuladást is látni, pedig e műtétet Schweigger tanár évek óta balsiker nélkül alkalmazza. Úgy véli, hogy valamennyi prophylactikus műtét jó eredménye főleg az idejekorán való beavatkozástól függ, s hogy tényleg jókor operáltunk-e, azt egyedül csak az j eredményből ítélhetjük meg. Leitner Vilmos dr. A múlt évben a functionalis látás-zavarok és a szcmfeneki búntalmakról szóló közlések közül a következőket említjük: A functionalis látás-zavarok közül hysteriás eredetű amblyopiákról szól a legtöbb ismertetés, a melyekben tanulságos példáit látjuk úgy a tünetek, mint a keletkezési mód sokféleségének. Strschemintzky egyik betege hirtelen ijedtség után jobb szemének látását elvesztette ugyanazonoldali hemianaesthesia kíséretében. Egy 15 éves hysteriás leánynál színvakság támadt ugyancsak féloldali érzéstelenség mellett; ezen esetben az érzéstelen oldalon ptosis (ú. n. ptose pseudoparalytique) és a retinális véredények megszükülé^e adták az objektiv leletet. 3-ik betege a színvakságnak egy sajátszerű alakját mutatta. Egy mozdonyról lezuhant gépész — a traumaticus neurosisnak összes tüneteivel — egyik szemére színvak lett, { csakis a látótér közepén volt képes felismerni a vörös színt; bármely más szín megítélésére képtelen. Féloldali hysteriás színvakságban szenvedett Hirschmannak 20 éves nőbetege is; ezen állapot 6 napig tartott. Patrick ugyancsak egy hystericánál észlelt mindkétoldali teljes vakságot (amaurosis), a mely fájdalmak közt 48 óra alatt jött létre s hypnotikus suggestio útján gyógyult. Barkan ugyanily lefolyású bajt észlelt két férfibetegénél. Sclitsehepotjeiv az epidemikusan támadó hemeralopia kóroktanáról ír. Tagadja, hogy ezen betegség rossz táplálkozás, vagy túlerős fénybehatások eredménye lenne. Nézete szerint a bántalom miasmatikus eredetű, a mennyiben 1. csakis tavaszszal és nyáron fordul elő, tehát bizonyos időjárással összefüggésben; 2. egymástól távolesö, különböző vidékeken egyidejűleg lép fel s végül 3. különösen mocsaras, alacsony fekvésű vagy partmenti helyek lakóit támadja meg. A szerző múlékony vasomotorikus zavarokban keresi a baj lényegét. Bull a holdvakságnuk egy igen érdekes esetét közli. Egy matróz két társával együtt egy holdvilágos éjjelen a hajófedélzeten aludt. líeggelre mindhármuk látása annyira megromlott volt, hogy képtelenek voltak az árbóczokat és kötélzetet felismerni. Kettejük sorsáról csak annyit tudni, hogy állapotuk még 2 hó múltán is ugyanaz volt; a harmadiknak látása később valamennyire megjavult- Ezen utóbbi 6 évvel később egy könnyű kötöhártya gyuladás miatt B. elé került, a ki mindkét szemlencsének mellső felszínén számtalan apró kékesfehér pettyet talált; a lencsék középrészei finom radialis csíkoltságot mutatnak, periplieriájuk ép. Más kóros tünet a szemeken nincs. B. szerint a lencséknek ezen elváltozásait a holdsugarak tartós behatása hozta létre. Hasonló esetet eddig senki le nem írt, bár Demotus szerint hajóorvosok előtt régen ismert dolog az, hogy a fedélzeten alvó matrózok bemeralopiások lesznek. 12 Arch. f. Augenhk. XXXIII. 4 Demichcri vizsgálatai kimutatták, hogy a retrobulbaris neuritisnél a centrális scotomán kívül peripberiás scotomák is elég gyakoriak ; különösen a látótér felső részének besüppedése mutatható ki gyakran, ha gyengébb világítás mellett nem nagyon élénk fehér objectummal vizsgáljuk a látóteret. Az ilyen scotoma néha összefolyik a centrális scotomával s így a látótérben sectoralakú hiány keletkezik. A különbség a 2 scotoma között ilyenkor az, hogy a központi se. absolutum, a peripberiás relativ, a mely körülmény bizonyítja azt, hogy a kettő egymástól függetlenül keletkezett. Ezenkívül D. még gyürííalakú peripberiás scotomákat is mutatott ki. Prognostikus szempontból a környi scotomák fontosak, a menynyiben teljes gyógyulás nem igen várható oly esetekben, melyeknél ezen scotoma a centrális scotomával már összefolyt, vagy ahhoz már igen közel áll. Fuchs a retina degeneratiójának két kóralakját ismerteti, a melyek a degeneratio pigmentosa retinae-vel rokon természetűek. Ezek a retinitis punctata albescens és az atrophia chorioideae et retinae. Előbbinél a retinán elszórt fehér pettyek láthatók, utóbbinál a papillát bizonyos távolságban egy atrophias zona övezi körül, a melyen csak egyes chorioidealis ereket látni. A papilla és az atrophiás öv között a szemfenék ép. Mindkét betegség úgy mint a degeneratio pigmentosa retinae is nyilván degenerativ természetű. Aetiologiájuk és tüneteik is megegyeznek. A szülők közötti vérrokonság gyakran kimutatható; a bajok rendszerint a gyermekkorban keletkeznek, tüneteik: csökkent látóélesség, a látóterek concentrikus szűkülése és hemeralopia. A retinitis pigmentosa üröklékenységének egy kiváló esetét közli Schneider egy oly családról, a melynek tagjai öt generation keresztül szenvedtek e bajban. Ugyanezen közlésben ismerteti a rét. pigm. irodalmát is kritikai összefoglalásban. Retinitis circinata néven ír le két leletet Nuel. Az egyiknél a macula luteán egy sötét folt, a másiknál egy 2 papillányi retinaleválás volt látható. Mindkettőnél a sárga folttól ki- és befelé apró fehér pettyek látszottak két, concavitásukkal egymás felé fordult félhold alakban elrendeződve. A retinaleválást N. szerint a sárga folt oedemája előzte meg, a sárga pettyek pedig zsírosán elfajult fehérnyetartalmú izzadmányból állanak. Siegfried a sárga foltnak traumatikus eredetű megbetegedéseiről ír. 167 esete közül, a melyekben a szemet tompa ütés érte, 29-nél talált elváltozásokat részint csak a sárga folton (Berlin féle homály), részint egyidejűleg a retinán is. Ezek közül 5 esetben pigmentes elváltozások és jelentékeny látás-zavarok maradtak vissza. A szerző felhívja a szemorvosok figyelmét ezen jelenségekre, a melyek nem csak tudományos, de törvényszéki orvosi szempontból is nagyérdektiek. Friedenwald a retinalis ütőerek helyenkénti strangulatióit észlelte 26 arteriosclerotikus egyénnél. Ezenkívül még diabeteses és glaucomas egyének szemein is találkozott ilyszerfi elváltozásokkal. Schöler a látóidegleválás operativ kezelésére nézve a következő directivákat szabja meg: 1. A beszúrás a lencsétől lehetőleg távol történjék, nehogy az abban amúgy is meglevő táplálkozási zavarok a hályogképzödésig fokozódjanak. 2. A műtét ismétlésétől tartózkodjunk legalább addig, a míg a feszülés kiegyenlítődött. 3. Az üvegtestet mindig kímélni kell, mert ennek megsértése köteges hegeket hoz létre. Sch. szerint az ablatio retinae kezelésének föczélja egy reactiv plastikus chorioretinitisnek létrehozása; ezen czélból ö a szemteke felszínét jodtincturával ecseteli. Nuel szövettani vizsgálatok és állatkísérletek alapján azt állítja, hogy a retrobulbaris neuritis és mérgezési amblgopiák lényege nem egy szövetközti neuritis, hanem hogy ezen bajoknál első sorban a sárga folt környékén levő dúczsejtek sorvadnak el s a látóidegnek megfelelő rostkötegei csak másodsorban betegednek meg. Ezek alapján könnyebben is volna megérthető az, hogy bizonyos kóros hatányok állandóan a látóidegrostoknak csak egy bizonyos csoportját támadják meg. Highct egy különben egészséges betegén egy szerfölött súlyos gonorrhoeás infectio után 3 héttel mindkétoldali neuroretinitist talált, a mely gyógyulással végződött. Zimmermann egy atrophiával végződő papillitist észlelt egy egyénnél, aki foglalkozásánál fogva rövid időközökben igen nagy rí
