Szemészet, 1897 (34. évfolyam, 1-4. szám)

1897-07-25 / 2. szám

ORVOSI HETILAP — SZEMÉSZET

1897. 2. sz.

66

hajtatott végre. Á kutatások kimutatták, hogy a fertöztelenítés előtt nagy számban talált bakteriumcoloniák a desinfectio folytán úgy számra, mint a fajok ktllönféleségére nézve erősen megfogyatkoztak, de csak ritka esetben pusztultak el egészen. Ezen megfogyatkozás a szerző számításai szerint 69n/o-ot tesz ki akkor, ha a kötőhártyát steril folyadékokkal mosták ki, 87°/0-ot formollal végbevitt desinfectiónál és 980/0-°t, ha a formolos kiöblítésen kívül még nedves formol köteléket is alkalmaztak. (Ann. di Ottalmologia XXV. 48. 1.)

Pagnini a szemészetben használatos gyógyszerek sterilizálásáról értekezik. Kutatásai kimutatták, hogy a cocáin 3°/0-os bórsav-oldattal sterilizálható. Atropin- és duboisjn-oldatokban a fertőző csírok csak 1 : 1000 formol-oldattal pusztítható el, úgyszintén az eserin-oldatban is, a mely utóbbi még 1:500 tricresollal is desinficiálható. Pilocarpin-oldatok fertőztelenítésékez is legalább 1: 1000 arányú formol-oldat szükséges, míg pl. a zincum sulfuricum már .1 :2000 formol-oldatban is egészen bacteriummentes. (Arch. f. Augenheilk. XXXIV. 71. lap.)

Újabb és régibb gyógyszereket és gyógyeljárasokat illető közlésekből említjük Strscheminszlcy-ét, a mely a formalin szemészeti alkalmazásáról szól. S. úgy találta, hogy ezen szer acut trachománál és blennorrhoeánál egészen hatástalan, egyszerű hurutos kötőhártyalobnál egyéb szokásos szereknél gyengébben hat, ellenben kitűnő szolgálatokat tesz cornealis fekélyek, különösen ulcus serpens esetében alkalmazva. (Arch. f. Augenheilk. XXXlll. 6. 1.)

Ily fertözéses valamint trachomás és phlyctaenás cornea gyuladásolc ellen Boymann ihioform-nak behintését javasolja száraz zárókötéssel egyetemben. (Ann. d’ocul CXV. 193. lap.)

Barnett a formalin kezeléssel jó eredményeket ért el heveny genyes kötőhártyaloboknál is. A kötőhártyát és a szarúhártyafekélyeket napjában egyszer 1 : 60 formalin-oldattal érinti s 4 óránként 1 : 2000 oldattal mosatja ki a szemet. B. a jó eredményeket annak tulajdonítja, hogy a formalin igen könnyen és gyorsan hatol be a szövetek mélyébe. (A rch. f. Augenheilk. XXXIV. 73. lap.)

Egy újabb mydriaticummal, az ephidrene liydrochloriciun-mai kísérletezett Suker. Ezen szernek 10°/0-os oldata 10—20 perez alatt mydriasist hoz létre, a nélkül, hogy a szem alkalmazkodási képessége elveszne. Kellemetlen melléktünetei állítólag nincsenek. (Arch. f. Augenheilk. XXXIII. 7. 1.)

Olivér a scopolaminum hydrobromicum hatását vizsgálva, azt találta, hogy 1/iso grammnyi mennyiség a szembe csöppentve 23 perez alatt a sugárizmot tökéletesen bénítja. A pupilla rendes nagyságát 96 óra múlva nyeri vissza.

Koster saját szemébe csöppentett 5°/o-os cocain-oldatot. 3-szori csöppentés csaknem teljesen megszüntette alkalmazkodását. Ezen bénító hatás 20 perez múlva érte el maximumát. (Arch, f. Augenheilk. XXXIII. 6. 1.)

A trachoma kezelésére ajánlja Pedrazzoli a következő eljárást. A kifordított szemhéjat egy gummicsővel bevont szárú csípőbe szorítja és egy bórsavporba mártott száraz, kemény wattatamponnal addig dörzsöli, a míg a kötöhártya vérzeni kezd. A dörzsölés után erős nyomású Va °oo"es sublimat-douclieal öblíti le a conjunctival. Ezen kezelés 8 naponként ismétlendő, inig a közbeeső napokon egyszerű sublimat-lemosások végeztetnek. (Ann. di Ottalm. XXV. 306. lap.) Scholtz Kornél dr.

A glaucomáról a múlt évben megjelent közlések közül említést érdemelnek a következők:

Abadie1 a glauc. sympathicum egy esetét közli, mely három héttel később tört ki egy majdnem absolut szemen eszközölt iridectomia után a másik, addig épnek bizonyult szemen iritis tünetei között. Minthogy ezalatt az iridectomizált szem rosszindulatú lefolyást mutatott, enucleálta, mire a sympathikusan megbetegedett másik szem látszólagosan teljesen gyógyult s csak a később fellépett glaucomas rohamok győzték meg szerzőt a valóságról, s ekkor eserin, chinin és bromkalium adagolására határozta el magát, de hogy mily eredménynyel, azt nem tudjuk. Egyidejűleg felemlíti Galezowski és tíosetti egy-egy hasonló esetét és hangsúlyozza, hogy a glaucoma sympathicumra igen jellemző az iritis tünetei között való fellépés.

Simi 1 azonban az Abadie által leírt esetet nem glaucoma sympathicumnak, hanem oly ophthalmia sympathicának tartja, mely a glaucoma prodromalis stádiumában tört ki.

Galezowski2 számos észlelete alapján arra figyelmeztet bennünket, miszerint a papilla glaucomás eredetű atrophiája gyakran igen hasonló a tabeses atrophiához, s az előbbinek biztos felismeréséhez 6 diagnostikus tünet megfigyelését ajánlja, ezek:

1. Glaucomás atrophiánál a papilla fehér, főleg a külső felén.

2. A centrális vénák kilépési helyeiken szűkültek s a papilla szélén tágultak. 3 Venosus pulsus látható. 4. A pupilla tág, szabálytalan alakú és fényre nem reagál. 5. A látótér glaucomás szűkületet mutat. 6. Színtévesztés csak a betegség későbbi stádiumában fordul elő és csak kis mértékben. Új elmélet gyanánt kimondja, miszerint a glaucoma simplex nem egyéb, mint a papillán székelő lymphangitis.

Sutphen 3 a glaucomás fájdalmak ellen igen becses szer gyanánt ajánlja a Natrium salicylicum 1 grm.-os adagjait, még azon esetekben is, midőn rheumatikus hajlamnak nyoma sincs.

Wicherkiewics 1 mint új aetiologikus momentumot emliti a hysteriát és felhoz egy esetet, melynél a méhbántalom sikeres kezelése után a szem állapota is javult. A glaucoma kezelésére vonatkozólag pedig acut eseteinél csak az eserin és sclcrotomiá előzetes sikertelen alkalmazása után fog az- iridectomiához, melyet a glaucoma chronicumnál elejteni kivan, s csak ha a mioticumok hatás nélkül maradnának, engedi meg egy peripherikus iris részlet kimetszését.

Schoen " meg éppen eredménytelennek tartja glaucománál az iridectomiáf, a prodromalis stádiumban pedig határozott fölényt tulajdonít a mioticumoknak.

Sgrosso (15 eset) és

Tailor7 (62 eset) a De Vincentiis által ajánlott eljárást, az iris gyöknél történő bemetszést dicsérik, mely után szerintük a tensio gyorsan alászáll s a látás is javul. Wecker ugyanezt selerotomia interna név alatt mint új műtétet hozta javaslatb, aa mi ellen De Vincentiis 8 erélyesen tiltakozik.

Ezek ellenében Hahnloser1J a zürichi szemklinika hosszasabban (1865 —1895) észlelt glaucoma eseteiről számolván be, legtöbbet az iridectomia gyógyhatásának tulajdonít.

Érdekes bemutatást tartott Bergmeister10 a bécsi orvosegyletben múlt év február 21-dikén. Az egyén 13 éves fiú, kinek egyik szemén hat hónapos korában a glaucoma infantile minden tünete jelen volt, miért is iridectomiát végzett rajta. Bemutatáskor, tehát 13 év múlva, daczára hogy gyermekkora óta kancsalit, mégis szem előtt olvasott ujjakat s a szemteke kisfoké megnagyobbodásán kívül a glaucoma infantile minden egyéb tünete hiányzott. Waldmann Béla dr.

VEGYESEK

— A moszkvai nemzetközi orvosi congressus szemészeti szakosztálya a következő themák megbeszélését tűzte ki napirendre:

A rövidlátás operatív kezelése. (Előadók : Hippel, Fukala.)

A kötőhártya és szarúhártya gyulladásainak bakteriológiája. (Előadó: UthofF.)

A subconjunctivalis injectiókról. (Előadó : Reymond.)

A trachomáról. (Előadók: Hirschberg, Kulint, Knapp, Raehlmann, Niesnamoíf )

Ezeken kívül már eddig is 26 szemészeti előadást jelentettek be.-— A fvanczia szemészek congressusát május 3—6 tartották meg. Panas az autoinfectiónak a szembetegségekben játszó szerepéről tartott nagyszabású előadást.

— Uj könyvek. William F. Norris and Charles A. Oliver. System of Diseases of the eye. London and Philadelphia Lippincott Company

1897. (Ismertetni fogjuk).

— Hilbert. Die Pathologie des Farbensinnes Halle. Markhold 1897.

— Grósz Emil. Előadások a szemtükrözésről, tartotta a budapesti kir. magy. tudomány-egyetemen. Budapest, Franke bizománya 1897.

1 Budi. d’ocul. Bel. XVIII. 2. p. 12.

— Wiener kiin. Rundschau. 1896 Nr. 5.

3 Trans. Americ. Oplith. Soc. 1895.

4 Z. Kiin. Monatsbl. f. Angii. Bel. XXXIV. p. 161.

6 Ann. d’ocul. CXVI. p. 161.

a Lavori della Clinica ocul. d. k. Univ. di Napoli B. IV. 3. p. 235.

i Ibidem. Bd. IV. 3. p. 197.

8 Ibidem. Bd. IV. 3. p. 227.

9 Dissert, inaug. Zürich 1896.

10 Wiener kiin. Wochensehr. 1896.

1 Arch, d’o phtli. T. XVI. Nr. 2 p. 81.

Budapest, 1897. Pesti Lloyd-társulat könyvnyomdája. (Felelős vezető: Müller Ágoston.) Dorottya-utcza 14. sz.