Szemészet, 1896 (33. évfolyam, 1-6. szám)
1896-08-30 / 4. szám
ORVOSI HETILAP — SZEMESZET 1896. 4. sz, 28 A genyes irido-chorioiditis meggyógyulása. Dr. Imre Józseftől, Hódmezö-Vásárhelyen. A genyes érhártyagyuladás, akár ektogen eredetű, tehát sérüléseket követ, akár entogen, vagyis a genyesztő baktériumoknak a véráram útján oda jutását jelenti, pl. gyermekágyi láz eseteiben, mindig végzetes a szemre nézve. Ez a nagy veszedelmesség a látásnak, sőt a szem alakjának is megromlása, azoknak az eseteknek sajátsága, melyekben a klinikailag genyedő gyuladást jelentő kép részletei: a gyuladt szivárvány, elborult szaruhártya, vizenyős conj. bulbi, szintén vizenyős szempillák, a szemgolyó előre tolódása, megjelentek; hogy a szemgolyó áttörik-e vagy nem, mellékes dolog. Csakhogy a genyes szivárvány-érhártyagyuladás elháríthatatlan rossz végződésének a genyképződés tényén kiviil valami sajátos, egyéb okának is kell lenni, két okból; először azért, mert a genyes gyuladások más testrészekben is, a szemben is, kórszövettanilag csak fokozatban eltérő fajai a gynladásos infiltratiónak, vagyis kisebb fokaikon, a rendes állapot tökéletes visszatérését megengedhetnék, másodszor azért, mert az alább közlendő észlelet s nehány más azt mutatja, hogy bizonyos esetekben a genyes irido-chorioiditis tökéletes képét mutató megbetegedés egészen meggyógyulhat. Ez a meggyógyulás nemcsak a szem alakjára, hanem a látására is vonatkozik, s nem hasonlítható össze olyan esetekkel, mikor a már kiképződött tályog tartalma (pl. felette a bőr megégetése után) eloszlik, felszívódik, a mely esetben mégis roncsolódás, anyagveszteség, hegedős marad a helyén, bár nem a felszínen. A szemen, mely az érhártya elpusztulása után nem láthat, s nem tarthatja meg alakját, ez a folyamat nem volna gyógyulás, hiszen ez történik a nevezett baj olyan, megvakulással végződő eseteiben, mikor a szemgolyóból genyedség ki nem ürül. Ha a genyes érhártyalob legmagasabb fokát a panophthalmitis fentebb elősorolt jelenségei mutatják, s ha mindezen jelenségek elenyészhetnek és a szem meggyógyulhat: akkor vagy nem tökéletes a kórjelenségek magyarázata, a symptomatologia, vagy az érhártyai genyedésnelc olyan sajátságos fajtái is vannak, melyek folyamában épen maradnak a retina és érhártya fontos szövet-elemei, nem zsugorodik az üvegtest stb., tehát olyan dolgok történnek és maradnak el, melyeket a nevezett betegség kórtani ismerete szerint eddig nem gondoltunk. Úgy látszik, vannak olyan panophthalmitisek, melyek — az okozott bacteriumok természeténél fogva —nem genyes, hanem sero-fibrinosus besziirődéssel járnak. Ezt bizonyítják a következő észleletek. Morax1 egy 43 éves férfi történetét közli (Parinaud klinikájáról), ki 1895. márczius 13-dikán jelentkezett, a bal szem rossz látásáról panaszkodva; duzzadt, nehezen nyitható szempillák, kissé zavaros szaruhártya, erősen vizenyős kötöhártya, színevesztett, duzzadt iris, szűk láta, nem sok hypopyon a csarnokban, zavaros, át nem világítható üvegtest, fájdalmas szemgolyó, ezek voltak a látható kórjelenségek. Ebből mindjárt megtették a diagnosist: genyes szivárvány-érhártyalob. A betegnek, ki különben egészséges, 26 éves korában volt az első, 41 éves korában második húgycsö-blennorrhoeája, melyhez ekkor 3 hónapig tartó poly-arthritis csatlakozott; salicylsavas natron és salol nem értek semmit. 2 éven át néha volt fájása lába ujjaiban. Szűkülete és idült húgycsőfolyása van. Márczius 2-dikán kezdett, minden határozott ok nélkül rosszul látni a szeme; öt éjen át nem aludt a fájdalmaktól, melyek enyhültek, de a látás nem javult. A bajt gonorrhoeás eredetűnek tartván, jó prognosist mondtak. Rendelés: Calomel belsőleg; atropin. Javulás gyors; az első vizsgálás utáni napon már javult a látás s a szem nem fájt, márczius 19-dikén: szemhéjak és kötöhártya vizenyöje elmúlt, csekély szarukörüli belöveltség, pupilla tág, nehány synechia és festeny folt a tokon; a háttér megvilágítható, de elmosódott. Szemgolyó kissé érzékeny; ujjakat olvas 4 méterről. A kezelés csak atropinból állott; összesen 2 X 0'05 calomelt vett be. Márczius 23-dikán a látás április 6-dikán 5/i5. 1 A propos d’un cas d'irido-choroidite suppurative terminée par la guerison. Annales d’Oculistique, 1895. október. A múlt év elején s a megelőző évben a német szemorvosi irodalomban találkoztunk két hasonló észlelettel. Egyik Rauschenbachtól van,1 a baseli egyet, szemkórház segédétől; ez az első ide vonatkozó közlemény. A beteg, 58 éves férfi 1893. január 11-dikén ment a klinikára; egy év előtt már volt gyuladása a jobb szemen, mely azóta rosszabbul lát. Gyakran szenved csúzban ; január 2-dikán hideg helyen dolgozott s utána való éjjel heves fájdalma támadt a nyakában. Másnapra a szem fájt s dagadt volt, látása gyorsan apadt; fájdalma már 11-dike előtt 3 nappal kevesbedni kezdett, Beléptekor a szemhéjak igen dagadtak, rosszul nyithatók, a szemgolyó erősen előretolva. A conj. bulbi alól igen vizenyős; kisebb mértékben mindenütt. Szaru felhámja ép, szövete általánosan zavaros, kivált alól; csarnok mély, tartalma kissé zavaros. Sziváryány színe nagyon megváltozott, láza középtág, rendetlen alakú. A látában szürke izzadmány, alól a csarnokban hypopyon. Szemtükörrel piros fény nem kapható; T -j-. Látás 3 íooo. Jó projectio. Kezelés: Erélyes, többször ismételt scarificatio a szemgolyó kötöhártyáján, sublimatos kimosás, meleg borogatás; éjjelre guttaperchás kötés. Két nap múlva látás 15/soo, három múlva az izzadmány kevesbedik, öt nap múlva hypopyon majdnem egészen eltűnik; 8 nap múlva látás '/s. Február 3-dikán (3 hét múlva) a szem halvány, láta alól nem tágul; látás 2/ö ; II. 15-dikén 1k. Ezt az esetet közlője a kedvező lefolyáson kívül azért is nevezetesnek tartja, hogy a kezelésnek, egyszerűsége mellett is, ilyen gyors és szép eredménye volt; nem kevésbbé érdekesnek találja a származást, mivel „hajlandó ezen esetben a csúzt tekinteni oknak s e mellett egyéb rheumás jelenségek közt a szemgyuladás kitörésével együtt járt nyakfájást („Rheumatismus des Nackens“, előbb: Nackenschmerz) hozza fel bizonyságul. Hogy az izületi csúzhoz genyedzö kórfolyamat csatlakozik, az ritka ugyan, de előfordul, pl. furunculusok alakjában, valamint Sahli egy esete azt is bizonyítani látszik, hogy az izületi csúz oka genyesztő baktérium is lehet (staphyloc. pyogenes citreus). Szerzőnk hozzá teszi: „A staphylococcusok ismert változó mérgességét tekintve ennek a genyedő érhártyalobnak magyarázatára meglehetősen mérges fertőző anyagot kell felvennünk, mely alkalmas volt megtelepedése helyén genyedést okozni. Ezt a szembajt esetünkben az izületi heveny csúz fertőző anyagának metastasisaként fogjuk fel s egyenlő jelentőségűnek tartjuk a rheumás mollhártyalobbal, szívbéllés-gyuladással és pericarditissel“. Ebben az esetben tehát figyelmet érdemel 1. a csúzos származás, 2. a gyorsan jóra fordult s zavartalanul haladó lefolyás, 3. hogy a közlő a conj. bulbi meghasogatásának stb. tnlajdonítja a jó eredményt. Harmadik eset a Zimmermann amerikai orvos közleményében van leírva.2 Egy 29 éves canadai matróz 1894. október 15-dikén kereste fel a közlőt jobb szeme súlyos gyuladása miatt. A betegnek háromszor volt gonorrhoeája; a második után heves izületi csúzt kapott térdében, lába tövében, vállában stb., a mi 4*/2 hónapig tartott; az utolsó kankó ismét 8 heti csúzos bajt okozott. Jelentkezésekor még szűkületei voltak. Szembaja október 10-én kezdődött; másnap a szempillák dagadtak voltak, a szem könyezett, fájdalmaitól aludni nem tudott. Mikor Z. látta, a jobb szemét nem tudta kinyitni, az egész conj. bulbi nagyfokú vizenyöt mutatott véres suffusióval; a szaru kissé zavaros, szivárvány színt hagyott, láta szűk volt s ebben szürkés izzadmány; a csarnokban kevés hypopyon. Látás: kézmozgatást vett észre. Azonnal kapott egy sublimat-fecskendést a kötöhártya alá. Másnap a javulás feltűnő volt, de 18-dikán nagy rosszabbodás támadt, talán meghűlés miatt; friss izzadmány a látában, chemosis nagyobb stb. Ezután november 4-dikéig összesen 11 befecskendést kapott, s fokozatosan javulva, deczember 8-dikán már teljes látóképessége volt. Ebben az esetben a szem kidülledése soha sem volt jelen ; a kezelésben eleinte a salicylsavas natron is szerepelt. Ehhez a három esethez egy negyediket csatolok én, a magam gyakorlatából. B. úr, jelenleg 40 éves földbirtokos, erőteljes szervezettel birt; némi ideges szívműködésbeli zavarokon kívül komolyabb baja alig volt, genitalis szerveinek soha sem volt baja. 1 Kiin. Monatsblätter f. Augenlioilk. 1894. szeptember. 2 Kiin. Monatsblätter f. Aug. 1895. Febr. 45. 1.
