Szemészet, 1896 (33. évfolyam, 1-6. szám)
1896-07-07 / 2-3. szám
24 ORVOSI HETILAP — SZEMÉSZET 1896. 2—3. sz riumokkal, chemiai vagy egyéb ingerekkel, a sympatliizáló szem izgalma arányban lesz az alkalmazott inger erősségével és tartamával. A gyuladás kifejlődésére nézve az egyéni ellenállási képesség is számot tesz, valamint befolyással vannak a sympatliizáló szem esetleg már jelenlevő szöveti eltérései, nevezetesen az edényfalak állapota s minden, a mi ez utóbbira befolyással lebet (fertőző betegségek). Felfogása tehát az, hogy a Sympathikus gyuladás neurotikus alapon fejlődik. Az egyik szem izgalmi állapotát a másikkal a ciliaris idegek közük és pedig directe a circulus arter. Willisii edényágai rítján, indirecte a nyultagy irradiatiója által. (Arch, für Ophthalm. XLII. B.) Leitner Vilmos dr. Kísérleti kutatások a kötőhártya alá fecskendezett konyhasó-oldatnak felszívó hatásáról az elülső csarnok és üvegtestből : Mellinger m. tanártól. Kísérleti tárgyul tengeri nyulakat használt, melyeknek elülső csarnokába és üvegtestébe kellő asepsis mellett tusche-oldatot, defibrinált vért vagy zinóbert fecskendezett be Pravaz-fecskendövel vagy pedig, hogy a befecskendezett anyag egyenlő mennyiségű legyen, Beck-féle mikrosyring-gel. Első sorban kereste, hogy a szemtekei kötőhártya alá fecskendezett konyhasó oldat miként befolyásolja az elülső csarnokba fecskendett tusche felszívódását ? Ha egy tengeri nyúl mindkét szemének elülső csarnokába egyenlő mennyiségű tusche-oldatot fecskendezett be, akkor, a csekély izgalomtól eltekintve, feltűnő elváltozást a szemeken nem látott és a tusche-oldat is az első napokban változatlan maradt. De ha a jobb szem bulbaris kötőhártyája alá 0'75, 2, 4 vagy 10°/o-os konyhasó oldatból1/2 Pravazfecskendővel befecskendez, akkor már 6 injectio után e szemnek csarnokából a tusche jelentékenyen felszívódott és csak annak alján volt kis maradvány ; míg a bal szemen majdnem változatlan volt és csak 3—4 hét alatt érte el a felszívódás ama fokát, melyet a jobb szemen 5 nap alatt. Annak a bizonyítására, hogy az üvegtestben levő idegen anyagok miként viselkednek a konyhasós befecskendésekre, úgy járt el, hogy tengerinyulak szemeinek üvegtestébe egyenlő mennyiségű (6 csepp) tusche-t fecskendezett be, a szemtekei kötöhártya alá pedig fenti töménységű konyhasó-oldatból 1 Pravaz-fecskendövel. És azt tapasztalta, hogy azon a szemen, melybe 21-szer befecskendezett, ott az üvegtestben a szúrcsatorna után visszamaradó sávon kívül egyéb homályt vagy tusche-t nem látott, a másik ellenben tusche-sal volt tele. 7 hónapi észlelés után is előbbi szemet épnek találta, utóbbi pedig zsugorodott és hályog fejlődött rajta. Előbbi esetben 8-szor, utóbbiban 6-szor mindig hasonló eredménynyel végezte kísérleteit és tapasztalta, hogy minél töményebb (4 vagy 10°/o) konyhasó-oldatot használt, annál gyorsabb volt a felszívódás. Heges kötöhártya elváltozást még 45 befecskendezés után sem látott. Ezek után a felszívódásról értekezik még és végül a következőkben összefoglalva adja kísérleteinek eredményét: 1. Az elülső csarnokba fecskendett tusche-oldatok a kötöhártya alá fecskendett konyhasó-oldatra 3—5-ször olyan gyorsan szívódnak fel, mint mikor magukra hagyatnak. 2. Az üvegtestbe fecskendett tusche-oldatok a kötöhártya alá fecskendett konyhasó-oldatra gyorsabban szívódnak fel, mintha magukra hagyatnak. De 3—4-szer annyi befecskendés kell ugyanazon eredmény elérésére, mint az elülső csarnokban. 3. Az elülső csarnokban 2°/o-os konyhasó-oldat is elégséges gyorsabb felszívódás elérésére, míg az üvegtestben, hogy látható hatást érjünk el, legalább is 4°/o-os oldatot kell használni. (Archiv für Augenheilk. XXXII. 2. Heft.) Schivarcz Ernő dr. Dr. Zirm E. (Wien. kiin. Wochenschr. 1895. 44. N.) a hypopyon keratitis kezelésére a conjunctiváknak 1—2°/o-os lapis oldattal való ecsetelését ajánlja, hogy a septikus folyamat a corneán ne terjedjen, valamint a microorganismusok szaporodása a kötöhártyazsákban meggátoltassék. E mellett atropint is használ. Czermalc (Wien. kiin. Wochenschr. 1895. 46. N.) megjegyzi, hogy hasonló czélból Grut H. már 1883-ban hozta javaslatba az argent, nitricumot, csakhogy ő magát a corneális fekélyt ecsetelte. Különben a conjunctivák ecsetelésénél sem kerülhető el, hogy az oldat a szarúhártyával érintkezésbe ne jusson, másrészt azt hiszi, hogy az esetek egy részében Z. is nélkülözhetetlennek fogja találni a sebészi kezelést. (Centralbl. f. Augenhk. 1896. III.) Leitner Vilmos dr. Károly Tivadar dr. bajor kir. herczeg ö fensége. A budapesti tudomány-egyetem orvosi kara az egyetem május 13-diki ünnepén Károly Tivadar dr. bajor kir. herczeg ő fenségét, Erzsébet királyné ő Felsége édes testvérét, a szemorvoslás tudományának buzgó és hivatott művelőjét, a szegény világtalanok hatalmas pártfogóját, a kiváló szemoperateurt: díszdoctorrá avatta. Az orvosi kar ezen határozata minden magyar ember, a tudomány minden művelője s minden orvos szívében igaz örömet kelt. Felséges királynénk, a legelső magyar asszony iránt érzett végtelen tiszteletünk, rajongó szeretetünk és mély hálánk, az egész Wittelsbach fejedelmi házat rokonszenvessé teszi nekünk. Azon exact tudományos működés folytán, melyet Károly Tivadar herczeg évek óta kifejt, már rég óta kiérdemelte a tudós nevét. Mint orvos pedig Münchenben, Tegernseeben és Meranban fáradhatatlan buzgalommal, odaadó szeretettel és igazi művészettel operálja és kezeli a hozzá sereglő szembetegeket. Mint szemorvos mintaképül szolgálhat mindannyiunknak. A tudományt mint önczélt műveli, áldásos működését nagy körre terjeszti ki, betegeit családja tagjainak tekinti. Nem műkedvelő ő, hanem igazi művész, nem tudákos, hanem tudós, nem alamizsna-osztó, hanem igazi jót tevő! Mint magyarok, mint a tudomány szerény munkásai, mint orvosok egyaránt tiszteletünk, rokonszenvünk és szeretetünk egész melegével köszöntjük a fenséges kollegát. * * * Károly Tivadar bajor herczeg született Possenhofenben 1839. augusztus 9 dikén. 1872-ben a müncheni egyetem 400-ik évfordulóján doctorrá promoveálták. 1873-ben az orvosi gyakorlatra jogosító államvizsgálatot kitüntetéssel letette. Első felesége Zsófia szász herczegnő volt, már 1876-ban meghalt. Második felesége (1881. óta) Mária Jozéfa braganzai herczegnő, ki a szemoperálások alkalmával a legnagyobb lelkiismeretességgel és ügyességgel segédkezik. Nevezetesebb irodalmi dolgozatai: Untersuchungen über die Anhäufungen weisser Blutkörper in der Hirnrinde. Virchow’s Archiv LXIX. — Ueber den Einfluss der Temperatur der umgebenden Luft auf die Kohlensäure-Ausscheidung und die Sauerstoff-Aufnahme bei einer Katze. Zeitschrift für Biologie. XIV. — Beiträge zur Anatomie und Pathologie des Glaskörpers. Archiv für Ophtalmologie. XXV. — Zur Kenntniss der im Auge des Menschen vorkommenden Bacillen. — Ueber einige Befunde bei Myopie. — Ein Beitrag zur pathologischen Anatomie des Auges bei Nierenleiden. Wiesbaden, Bergmann 1876. — Humanitárius működéséről jó képet nyerünk: Dr. Heinrich Zenker, Tausend Staaroperationen. Bericht aus der augenärztlichen Praxis Sr. königl. Hoheit des Herrn Herzogs Dr. Karl in Bayern. Wiesbaden, Bergmann 1895 czímű munkából. VEGYESEK Dr. Löcherer Tamás 30 oldalas füzetben számol be a Rimaszombaton vezetése alatt álló gömörmegyei közkórház 1895-dik évi működéséről. A betegek összes száma 1175 volt, a járó betegeké 986. A szemészeti esetek száma 101. A nagyobb operálások összes száma 119, ezek között 29 szemoperálás. A szürke hályogot Schulek tanár methodusa szerint operálja. Vesztesége nem volt. Löcherer Tamás mint Schulek Vilmos tanár tanítványa az egyetemi szemklinikán volt gyakornok. Működésén s az erről készített gondos kimutatásán jól látszik a klinikai képzés. Inouye, a japán szemészek legkiválóbbja, ki éveken át Európában tanult 48 éves korában lóról való leesés következtében meghalt. Új könyvek: Dr. Karl Baas. Das Gesichtsfeld. Stuttgart, Ferdinand Enke. 1896. Heim. Die Blennorrhoea neonatorum und deren Verhütung in der Schweiz. Bern. 1896. Viqnes. Technique de l’exploration oculaire. Maloine Paris. 1896. Magnus. Die antiken Büsten des Homer. Breslau. Kern’s Verlag. 1896. Budapest, 1896. Pesti Lloyd-társulat könyvnyomdája. (Felelős vezető: Müller Ágoston.) Dorottya-utcza 14. sz.
