Szemészet, 1895 (32. évfolyam, 1-6. szám)
1895-12-22 / 6. szám
ORVOSI HÉT I LAP — SZEMÉSZE T. 1895. 6. sz. 58 (lést az ínhártyametszés után sohasem észlelt, mert az ínhártyaseb a kötőhártya által teljesen fedve van; 2. belső genyedést egy esetben — 100 közül — észlelt, hol fel kell tennie, hogy a szem a lappangási időszakban műtétetett; 3. üvegtest veszteség sohasem fordult elő; 4. üvegtest zúzódás elkerülhető, ha az ínhártyametszés az idegen testig nyúlik. Miután ezen eljárásokat ismertettem, rá akarok térni azon eredményekre, melyeket Hirschberg és utána mások elértek. El fogok tekinteni azon műtétektől, hol az idegen test a szarúhártyában, a mellső csarnokban vagy a lencsében volt, tisztán az üvegtest és reczehártyából eltávolított idegen testek műtétéinél elért eredményeket akarom méltatni. Hirschberg 100 esete közül 41 esetben volt az idegen test az üvegtestben és a reczehártyában; 4 esetben jó, 3 esetben középes, 6 esetben csekély látóképességet ért el, míg a többi 28 esetben a szemtekét enucleálni volt kénytelen. 6 esetben a sondálás eredmény nélkül volt, idegen t/stet találni nem lehetett, de a látóképesség jó maradt, 4 esetben hasonló körülmények között csekély látóképesség maradt vissza, 5 esetben csak a szemteke formája volt megmenthető, míg a többi 10 esetben enucleálásra került a sor. Hürzeler 313 mágnes-operatio eredményét állította össze, köztük 65-öt egyedül Ilirschbergtől és ezek közül 22'04°/0-ban jobb vagy csekélyebb eredményt értek el a látóképességre nézve, ll'18°/0-ban a megvakult szem legalább a szemüregben maradhatott, mi szintén elég nagy nyereségnek tekinthető. Purtscher klagenfurtin orvos 9 esetről számol be, melyek közül csak 6 esetben sikerült a vasdarab kihúzása, míg 3 esetben sikertelen volt a beavatkozás. A 6 eset közül csak 2 esetben volt jó látóképessóg elérhető, 1 esetben kézmozgások felismerésére szorítkozott a látás, 2 esetben fényérzés, 1 esetben szemteke sorvadás volt konstatálható. O is azon nézeten van, hogy ily esetekben mindenkor operálni kell és minél hamarább, annál biztosabb az eredmény. A mágnes-műtétek történetének rövid vázlata, az eljárások és eredmények méltatása után legyen szabad most saját esetemet közölni. Beteg 18 éves, kovács, erős testalkatú, folyó évi augusztus 8-ikán délelőtt 9 órakor a kazán fedőlemezének kovácsolásánál egy szilánk jobb szemébe pattant. 9-dikén délelőtt jelentkezett ambulantiánkon, mikor is belül felül a limbustól 5—ti mm. nyíre egy véraláfutástól körülvett conjunctivalis sebet láttam és azon hiszemben voltam, hogy tisztán felületes sebzéssel van dolgom. Szemtiikri vizsgálatnál azonban kitűnt, hogy a sebzés átható, bár a scleralis sebet látui nem lehetett. Fordított képben azonnal kívül felül egy majdnem háromszegletes csúcsokkal biró márványozott felületű itt-ott csillogó képlet tűnt fel, mely a papillától kívül felül volt elhelyezve. Úszkáló üvegtest homályok és a szemteke belső részéből kifelé lengő chorioidealis czafatok egészítették ki a tükri képet. Egyenes képbeni vizsgálat megerősítette előbbeni leletemet és bővebb felvilágosítást nyújtott az idegen test valódi nagysága és 2. ábra. helyzete felől. Ha a beteg felfelé-kifelé nézett, azonnal szembe ötlött az előbbi tulajdonságokkal biró idegen test, mely concav tükörrel már 8 — 10 cm. távolságról tisztán látható volt, míg a refractio mérés útján meghatározható volt, hogy az idegen test 2—3 mm.-rel a retina előtt rézsútos helyzetben fekszik, mert közelebb fekvő része csak 7—8 I). couvexüveggel volt tisztán látható, feltéve, hogy 2—3 D.-t okozó fénytörési különbözet 1 mm.-nyi távolságnak felel meg. Fel kell tennünk tehát, hogy avasdarab 2—3 mm.-nyivel előbb fekszik, mint a reczehártya, mert a többi ideghártyarészlet convexüveg nélkül is tisztán látható. A papillát látni nem lehet, mert a kívánt helyzetben üvegtesthomályok és chorioidealis czafatok tolulnak a látótérbe. Az idegen test nagyságára nézve 2—3 papillányinak és szélességre nézve egy papillányinak felel meg. Az idegen test tehát alúl belül az üvegtestben fekszik egyik hegyével a reczehártyára támaszkodva, míg másik hegyével az aequatort éri el. Yisusa = 2/36. A mellékelt schematikus rajz még a műtét előtt lett készítve és az idegen test helyzetéről nyújt felvilágosítást. Az alsó mellső csúcshoz lebegő chorioidealis czafat van tapadva. A pontosan felvett látótérből kitűnik, hogy a látótérnek külső-felső negyedében hiány van, mert míg a látótér külső-alsó fele 90°-ig, sőt azontúl is kiterjed, addig a felső-külső negyedben mintha elvágták volna, úgy szűkül a határ és visszamegy egész 20°-ig és az egész negyedben 20—40 között ingadozik. Világos tehát, hogy e látótér hiánynak megfelelő reczehártya alsó-belső negyedében kell keresnünk az idegen testet. (2-dik ábra.) Betegünknek tehát a mágnes-műtétet ajánlottam, kilátásba helyezvén neki nemcsak szemének megmentését, hanem valamely látóképesség elérését is. Beleegyezése után felvettem osztályunkra és augusztus 11-ikén mély narcosisban a Hirschberg-féle mágnes-műtétet végeztem. A beteg körüli asepsisre nagy gondot fordítottam, az eszközöket és a mágnest forrón vízben sterilisáltam. Megvártam, míg a beteg mély narcosisba merült, követvén Hirschberg tanácsát, kiért másokkal szemben hangoztatja és a cocain anaesthesia mellett való operálást határozottan elitéli. A szemhéjakat Snowden-féle elevateurrel tartottam nyitva. Tervem az volt, hogy csinálok a sclera alsóbelső oktánsában egy meridionalis sebet, melynek a/3ad része az aequatortól mellfelé és csak Vsad része hátfelé esik. A conjunctivalis metszést alúl belül a limbustól 10—12 mm.-nyíre ejtettem. 12—15 mm. hosszaságbau feltárván a nélkül, hogy a rectus internust teljesen lemetszettem volna, azt a Teuon-tokkal egjmtt a szemtekéről lefejtettem és visszatoltam. A scleralis metszést egyeneslándzsávalaz említett helyén végeztem, tátongóvá tettem a zsebet, mire kevés üvegtest mutatkozott, de nem esett elő. A lándzsa kihúzása után azonnal a Hirschberg-féle mágnest vezettem be, mely egy erős friss töltésű Böcker-féle galvanikus elemcsoporttal volt összekötve. Kétszer soudáltam hiába, míg harmadszor a mágnes hegyét lefelé és befelé fordítva, az idegen test rajta tapadt. A conjunctiva lefejtése után az idegen test ejtette scleralis sebet, felül belül a limbustól 5—6 mm.-nyire igen jól láthattam, de mindennek daczára nem akartam az eltávolításra ezen útat választani, mert tudtam, hogy a vasdarab lesülyedt és alúl mélyen az üvegtestben fekszik. Néhány sublimatborogatás után a conjunctivát 2 varattal egyesítettem és a beteg szemre kötést alkalmaztam. Narcosis után fájdalom nem lépett fel és a másnapi kötés változtatásnál a seb teljesen reactiomentes és a beteg 30—40 cm. távolságról ujjakat olvas. 3. ábra.
