Szemészet, 1895 (32. évfolyam, 1-6. szám)

1895-12-22 / 6. szám

1895. 6. sz.

ORVOSI HETILAP — SZEMÉSZET

57

Közlemény a pesti izr. hitközség kórházának szemészeti osztályáról.

Hirschberg-féle mágnes-műtét.

Weisz Gyula dr. kórh. alorvostól.

Bemutattatott a kir. orvosegyesület 1895. okt. 15-dikén tartott ülésén.

A mágnes-műtétek története a szemészetben állítólag harmadfélszázad évre vezethető vissza, de valóságos eredmények elérése csak rövid keletű, alig 20 éves. Keown dr. belfasti orvos volt — Hirschberg szerint — az első, ki mágnessel az üvegtestbe behatolt,„ hogy onnan egy idegen testet eredménynyel eltávolitson. 0 volt az első, ki tudományos czélból a mágnest úgy az idegen test fölkeresésére és kihúzására használta, valamint a diagnosis megállapítása czéljából a bulbus külső felületére helyezte és nézte, hogy az idegen test nem mozog-e? Pár esetet még 1878-ban közölt, de műtétéi nem valami fényes eredményt mutattak föl, bár ő maga nagyon csodálkozik, hogy a szemorvosok a mágnest többször nem alkalmazzák.

E szemészi specialismus megalapítójának és valóságos úttörőjének Hirschberget kell tartanunk, ki az első műtétet az általa construált mágnes segélyével már 1879-ben végezte és ki már 1885-ben „Elektromagnet“ czímű monographiájában 33 a bulbus különböző szöveteiből való eltávolítás esetét közli részint eredménynyel, részint a nélkül. E füzetjének nemsokára folytatásaként a Graefe Archiv 1890-dik évfolyamának III.-dik kötetében 100 esetről számol be. Újabban pedig a Centralblatt 1894-dik évfolyamának utolsó füzeteiben veszi fel a harczot Haab és mások ellen.

A mágnes-műtétek kétféle methodusát ismerjük. Egyik az, hogy utat csinálunk magunknak a szem belsejébe és a vasdarab közelébe tartjuk mágnesünket, vagy pedig a mágnest csak a szemteke közelébe tartjuk, a vasdarabot a delejesség távolhatása által kihúzzuk a szem mélyéből az elülfekvő szövetekbe és onnan mechanikus úton távolitjuk el. A Hirschbergféle műtét az előbbi eljárásban rejlik, a mennyiben egy mindkét oldalon kampó alakú véggel ellátott vasrúd körül galvanikus vékony drót vezettetik, mely elemmel összeköttetésben lévén, azt delejessé teszi. A másik eljárás sokkal nehézkesebb. Nagy csak physikai intézetekben található, úgynevezett Rumkorilféle mágnest alkalmaznak, a beteget az intézetbe viszik, közel ültetik a több métermázsányi súlyú mágneshez, a vasdarabot helyéből kimozdítják és a szemteke felületére húzzák. Ezen két eljárás van használatban, előbbinek számtalan híve, míg utóbbinak Haabon kívül alig van szószólója. Hirschbergen ki vili mások is konstatáltak hasonló rövidebb vagy hosszabb, könynyebb vagy nehezebb eszközöket. Pooley diagnostikus czélból igyekezett a mágnest felhasználni. Delejtűt közelített a szemtekéhez, a melyben idegen testet gyanított. Hirschberg szerint a kutyákon tett kísérletei alapján a helyi diagnosis teljesen biztos, míg mások állítják, hogy eredményeik a helyi diagnosist illetőleg majdnem negatívok voltak.

A mi a 2-dik methodus összehasonlítását illeti, határozottan Hirschberg javára kell döntenünk. Eltekintve attól, hogy az eszköz könnyű, elég olcsó, könnyen kezelhető, mennyivel könnyebb egy 2—3 mm. vastagságú eszközzel behatolni a szemtekébe a nélkül, hogy ott valami bajt okoznánk. A Rumkorff-féle mágnest a szemészeti klinikák nem szerezhetik be és a beteget a physikai intézetbe transportálni nem épen kellemes dolog sem a beteg, de még az operateurra nézve sem. A Rumkorff-féle mágnes a szöveteket szakítja és ily esetekben számtalanszor fejlődött hályog és az idegen testtel együtt iris darab is szakíttatott ki. Azonkívül igen fájdalmas és ájulást is idézhet elő. Magától értetődik, a mágnes-műtét eredménye mindig attól függ, hogy hol van a vasdarab, milyen nagy, meddig volt benne és micsoda szövődményeket idézett elő a szemben. A cornea felületéről vagy mélyebb rétegeiből való eltávolításnál könnyen nélkülözhetjük a mágnest, de már a mellső csarnokba esett vasdaraboknál a tractiós eszközökkel nagyon óvatosan kell bánnunk és szívesen helyettesítjük egy olyan erővel, mely az idegen testet kifelé húzza és befelé nem

tolja, mert ezáltal a lencsesérüléstől meg vagyunk óva. Legfontosabb szerepe van azonban olyan esetekben, hol a vasdarab az üvegtestben vagy a reczehártyában fekszik és ilyen esetekben elért eredmények valóságos diadalát jelentik a szemészeti technika előrehaladottságának. Hogy az idegen testhez hozzájussunk, útat kell magunknak készíteni. Ezen útkészítés többféle módon történhetik, vagy a cornea szélén vagy pedig meridionalis irányban 8 mm.-rel hátrább a limbustól függélyesen az aequatorra, kikerülvén a sugártest oly veszélyes táját és elejét veendő az ezen tájékon esetleg fellépendő zsugorosodásnak és lieges behúzódásnak. Ha pedig az út még a sérülés után nyitva van, akkor ezen utat választjuk a vasdarab felkeresésére. Hirschberg elsődlegesnek nevezi azon műtétet, a melynél rögtön beavatkozunk, mikor még izgalom nem lépett fel; másodlagos az izgalom stádiumában történő műtét, míg harmadlagosnak az idegen test okozta izgalom lezajlás után hónapok esetleg évek múltán történő beavatkozást nevezi. Könnyen érthető, hogy a primaer beavatkozása legjobb kilátásra jogosít és ezért mondja, hogy friss esetekben haladék nélkül operáljunk. Az idegen test nagysága fontos szerepet játszik.

Kicsinynek neveztetik, ha 30 milligrammon alól vau, középnagyságú 50—150 milligramm közt, míg azon felül lévők már kevés reményre jogosítanak a szemteke megtartását illetőleg. Hirschberg — kinek ezen a terén tegtöbb tapasztalata van — azon nézetét hangoztatja, hogy az óvatos sondálást friss esetekben mindig meg kell kisérleni, bár a várás sok esetben nagy haszonnal járt és a vigyázatlan sondálás halálos ítélet lehet a szemre.

A mágnes-műtétek haszna csak azon esetekben válik be igazán, hol az idegen testet eszközökkel megközelíteni nem lehet, vagy ha igen, úgy a közelfekvő részek nagy sérülésnek vaunak kitéve. A szarúhártya felületéről vagy a hátlapjáról, a mellső csarnokból az idegen testet más úton is el lehet távolítani, de már az iris felületéről való eltávolítás bizonyos veszélylyel jár. Az üvegtestbe és a retinába beékelődő idegen testeket nem is merték bántani és Zander és Heisler az 1864-ben a „szem sérüléséről“ czímű könyvében az üvegtestben levő idegen testekről következőképen nyilatkozik: „Az üvegtestbe behatolt idegen test a sebészeti beavatkozásra ritkán értékesíthető, kénytelenek vagyunk azt saját sorsának átengedni és a sérült szemet azon helyzetbe hozni, hogy az idegen test betokolódjék és a szem gyuladása alább hagyjon.“ Azon időben ezen elvek szerint jártak el, az idegen testet csak azon esetben extrahálták, ha nagyon elül feküdt, vagy helye valamiképen külsőleg jelezve volt, vagy nagyon nagy volt, de az üvegtestben való keresése semmikép sem volt megengedve. Mily nagy haladás volt a szemészeti technikára nézve, mikor alig pár évvel e kitűnő könyv megjelenése után a vasdarabot mágnetikus úton akarják eltávolítani a nélkül, hogy az eszközökkel a szemtekén nagyobb sérülést ejtenének és anélkül, hogy az idegen testet össze-vissza keresnék. A reczehártyába beékelődött idegen test eltávolítása sokkal nehezebben megy és prognosisuk határozottan rosszabb.

Az üvegtestben található idegen testek eltávolításánál — mint már említem — Hirschberg kétféle metszést szokott használni, úgymint cornealis és meridionalis metszést. A cornea szélén történő metszést két esetben tartja indikáltnak: 1. ha az idegen test egy fiatal égvén lencséjének háta mögött van, utóbbi hályogos lett és a hályogkivonást az idegen test eltávolításával össze lehet kötni; 2. ha már a lencse egy előbbi műtét által eltávolíttatott és csak másodlagos tokhályog maradván vissza, a tokhályog meghasítása után a mágnes szintén egy cornealis seben keresztül yezethető be. Minden más esetben a meridionalis metszést javasolja és azt is végezte.

Hirschberg a „Deutsche medicinische Wochenschrift“ 1894-diki évfolyamának 23. és 25-diki számában újabban védelmére kél módszerének és tényekkel akarja bizonyítani, hogy az ő mágnesével való műtét teljesen veszély nélküli. Különösen Haab eljárását, ki nagy mágnesekkel dolgozik, kritizálja, azaz elitéli. Eredményeit, melyeket 150 mágnes-műtét alkalmával szerzet!, a következőkben foglalja össze; 1. sebgenye-