Szemészet, 1895 (32. évfolyam, 1-6. szám)
1895-10-27 / 5. szám
1895. 5. sz. ORVOSI HETILAP — SZEMÉSZET 47 rejlik, a mennyiben a daganat az áthaladásra alkalmas utat a közelben találta. A hátsó pólusén történő áthatolásra például szolgálhat a következő: c) T. S.-né, 48 éves no (a táblázatban 18-ik eset), első ízben 1888. május 12-dikén jelentkezett a klinikán, akkor azt panaszolta volt, hogy látása bal szemén fél éve romlik, fájdalmai csak pár hét óta vaunak, ezóta meg is vakult. Felvételkor az érzéketlen, szürkéit felszínit, zavaros corneát élénk ciliaris injectio övezi, pupilla tág, iris sorvadt, közegek zavarosak, tensio -j- 1, fényérzés nincs, l’ilocarpin-cseppekre a pupilla szűkült, s május 15-dikén iridectomiát végeztünk, mire a fájdalmak megszűntek, melyek utóbb ismét megújultak s ismét elmaradtak. November hóban azonban tűrhetetlen fájdalmai keletkeztek, a miért e hó 8-dikán újra jelentkezett. Ekkor azt találtuk, hogy a szem héjai és kötöhártyája vizenyősek, a cornea diffuse zavaros, csarnok nincs, pupilla ad maximum tág, iris keskeny szegélylyé sorvadt, felül keskeny coloboma, lencse sárgás-szürke, s az egész szemteke protrudált. Tensio + 3, fényérzés nincs. Az enucleatiót november 17-dikén végeztük. A daganat az egész szemtekét kitölti, hátul a nervus optikus csonkja belső oldalán, de vele össze nem függő, sötéten festékezett daganat ül (4-ik ábra). A sclera rostjai között itt is felismerhetők a pigmentált sávok, melyek az átterjedés módját jelzik. Áttörés azonban nem történt. A nervus optikus nincs infiltrálva, a daganat kis kerek sejtű sarcomának bizonyult, az intraocularis részben nagy terjedelmű degeneratiós góczokkal. Mindezen esetekben az átterjedés útja teljesen világos, nem így vau ez a következőben: d) M. J., 31 éves férfi (a táblázatban 19-ik szám), első Ízben 1890. november 24-dikén jelentkezett a klinikán. Már 2 év 3. ábra. 4. ábra. előtt jobb szemével fekete felhőket látott libegni, l3/7 év. óta ismételve voltak fájdalmai s egy éve mitsem lát e szemén. A szemteke alsó részén számos tágult episcleralis ér volt látható, a csarnok alsó harmadát májszíníí elül ágazatosan erezett, felül dúdoros daganat tölti ki, mely az irisen nyugszik, de sphincterét szabadon hagyja, pupilla egyenetlenül tág, (felül ad maximum), közegek átvilágíthatok, felül libegő rózsaszínű, alul szürke mozdulatlan hártya, melyeken ágazatosan oszló fekete sávok vonulnak végig, emelkedik be az üvegtestbe. Tensio + 1. Fényérzés 1 méterről, projectio mindenütt, a centrumig szűkült. Az enucleatio november 25-dikén megtörtént s a beteg 1895. január végéig teljesen egészségesnek érezte magát, ez idő óta azonban szemürege alsó részében daganat növését vette észre. Február 1-jén újólag jelentkezett, a midőn az orbita alsó falán diónyi, injiciált conjunctivával fedett dúdoros, tömött tapintatú mozgathatlan daganatot találtunk, melynek eltávolítását február 3-dikán az orbita partialis exenteratiója által eszközöltük. Az iris gyökéből kiinduló daganat orsósejtű kevéssé festenyzett sarcomának bizonyult. Ä sclerában sehol sem ismerhető fel az áthaladás útja, pedig kétségtelen, hogy az orbita csomója nem tekinthető másnak, mint localis recidivának, melynek keletkezése a sarcoma sejtjeinek ez esetben fel nem ismert úton való közvetlen átvándorlása által keletkezett. Hogy a csomó kifejlődése 5 évig tartott, intő jel arra, hogy a betegek ellenőrízését évek hosszú során át kell eszközölnünk. IRODALMI SZEMLE. A párisi szemorvosok egyesületében Meyer a cataracta traumatica egy oly esetét mutatta be, melynél egy vasszilánk a lencse felső részébe behatolt, a hátsó kéregrészletben szalagalakú homályokat okozott, azután lassanként lesiilyedt a nélkül, hogy útközben a lencse állományát elzavarta volna s most a mellső kéreg alsó részében látható teljesen átlátszó lencseállománytól körülvéve. A hátsó kéreg homályai idővel részben feltisztultak, a látóélesség most a rendesnek 1 «-a. Bemutató az idegen test kivételét szükségtelennek tartja, mert a szem békés, a látás elég jó s az idegen test eltávolítását czélzó műtét okvetlenül egy teljes cataracta traumaticát vonna maga után. Meyernek egy más betege egy igen makacs papulosus syphilisben szenvedő nő, kinek jobb szemén a limbus belső részén két erősen edényzett, vörös, lassanként a corneára is reáterjedő csomó képződött, melyek antiluetikus kezelésre megkisebbedtek, elszürkültek, majd egy kártyás homály hátrahagyásával a eorneaszélen teljesen eltűntek. Ezen körülmény kizárja az álképlet vagy lupusgöb felvételét, a görvélyes és tavaszi kötöhártyalob csomóihoz az újképzödések egyáltalán nem hasonlítottak, úgy hogy szerző ezeket a kütőhártyán ülő syphilitikus papidénak tartja. Kasselern egy értekezésben nagyobb fokban myopiásoknak távolbanézésre convex-üveget ajánl. A paradoxnak látszó dolog érthető lesz, ha meggondoljuk, hogy az egyén a convex-üveget úgy tartja szeme elé, hogy annak gyúpontja egybeessék a távolponttal. Ha a szem a távolba néz, azaz nem alkalmazkodik, a szemfenéken a végtelenben levő tárgynak nagyított, éles, de fordított képe támad. A kép annál nagyobb lesz, minél nagyobb fokú a myopia s minél gyengébb az üveg, mely azonban legalább is 5 dioptriás legyen. Ily módon kevés gyakorlattal a myopiás — a nagyítás folytán — kétszerakkora látóélességre tehet szert, mintha a rövidlátást javító eoneav-iiveget használ. A convexüveget tehát nagyobb fokban rayopiások, mint egy távolnézésre való lupét használhatnák olyankor, ha pl. házszámot, utczanevet vagy valamely feliratot akarnak elolvasni. A képnek fordított volta csak eleinte zavar. Ezen eljárásnak hasznavehetöségéröl emmetrop egyén is meggyőződhetik, ha szemének fénytörését egy eléje tartott convex ^Üveggel myopiássá teszi. Dcspaynet és vele együtt többen az eszmét nehezen kivihetőnek tartják, egyrészt a fordított képek zavaró hatása miatt, másrészt, mert igen bajos és nagy gyakorlottságot igényel megtalálni a térben azon helyet, a hová a convex-üveget tartani kell. Trousseau egy traumatikus eredetű gyógyult amblyopiáról tesz említést. Egy 14 éves leány bal szemét egy hangjegyfüzettel megütötték ; a szem kivörösödött, fájdalmas lett, két héttel reá a látóélesség fogyni kezdett s 3 hónap alatt a szem amblyopiás lett. Mydriasis és a felső szemhéj érzéketlenségén kivid objectiv tünet nincs, simulatio kizárva; hysteriaellenes gyógyeljárások eredménytelenek. Figyelmes vizsgálatnál előadó a felső áthajtási redöben egy nyálkával bevont és maceráit papirszeletkét talált, melynek eltávolítása után a látás 15 nap alatt lassanként teljesen visszatért, a mydriasis és anaesthesia megszűnt. Kérdés marad, vájjon az idegen test okozta nyomás reflex úton idézte-e elő e vakságot, vagy pedig az hysterikus, illetve hystero-traumatikns eredetű volt-e. A társulat következő ülésén Wecker és Abadie tagadják egy reflex úton keletkező amblyopia lehetőségét, szerintük előadónak egyszerű hysteriás amblyopiával volt dolga. Chibret a hátsó szemcsarnok kitisztítására szolgáló új készüléket mutat be, melynek segítségével hályogmütétek után a hályogmaradékok sokkal tökéletesebben távolíthatók el, mint az a cornea súrolása által történik, alkalmazása veszélytelenebb, mint a csarnok kifecskendezése vagy a maradékok kiszívása fecskendővel. A készülék két hosszában egymás mellé erősített Anel-féle fecskendőből áll, melyeknek egyikében van csak dugattyú. Csöveik egymáshoz vannak forrasztva s a köpűk hátsó végét egy kautschukcsö köti egybe. A folyadékkal megtöltött készülék kettős fecskendő csövét a csarnokba vezetve, a dugó letolásakor bizonyos mennyiségű folyadék a csarnokba ömlik s ugyanakkor az így keletkezett légüres tér helyébe a másik köpííbe annak csövén át ugyanannyi folyadék aspiráltatik, természetesen a benne levő hályogmaradé-
