Szemészet, 1895 (32. évfolyam, 1-6. szám)
1895-10-27 / 5. szám
48 ORVOSI II E rr I E A P — S Z E M E S Z E rl' I 895. !). SZ. kokkal együtt. Ily módon a csarnok jókora mennyiségű folyadékkal kiöblíthető a nélkül, hogy a szem feszülésével a legkisebb változás is állana be s az eljárás fájdalmat sem okoz; öblítő folyadékul 1 : 10,000 sublimat vagy 1: 20,000 Hg cyanatum-oldatot használ. Jocqs kételkedik abban, hogy a szívócső szűk nyilasán jelentékenyebb hályogmaradékok is eltávozhatnának, Darier szerint pedig a complikált készülék nehezen tartható tisztán. Vithide a könycsatornának vigyázatlan vagy erőszakos sondázása után a könytömlö a szemteke körülötti kötőszövetnek gyuladását észlelte: utóbbi mérsékelt exoplithalmjisban nyilvánult. Később papillitis lépett fel, mely atrophia nervi opticivel végződött. V. ajánlja, hogy a köuycsatorna sondázását csak két nappal a könycsövecs felhasítása után végezzük. Despagnet könycsatorna-szüktilet esetén csaknem lehetetlennek tartja, hogy bármily óvatos eljárás mellett is a sonda a nyákhártyát felületesen le ne horzsolná s ilyenkor könnyen áll be infectio, vagy pedig az, hogy közvetlenül a sondázás után befecskendezett folyadék beivódik a szomszéd szövetekbe s ott makacs gyuladást idéz elő. Utóbbi complicatiónak kikerülésére ö a folyadék befecskendezését két nappal a kutaszolás után végzi s akkor is igen lassan. Ennyi idő alatt, ha volt is felhámlehorzsolás, az teljesen begyógyulhatott. Ugyanígy jár el Wecker is. Sauvineau az infectio lehetőségét az által csökkenti, hogy kutaszolás előtt a kitágított, de fel nem hasított alsó könycsövecsbe 1 : TOO phenat-oldatot fecskend. A folyadék kiöblítve a könytömlöt, a felső könycsövecsen át kifolyik. így kutaszolásnál, a lehetőségig desinficiált köny tömlőn áthaladó steril sonda, mégha fel is horzsolja a nyákhártyát, nem fog infectiót okozni. Jocqs a Sympathikus szemgyuladásnak egy ritka alakját, a keratitis sympathicát észlelte. A bántalom az atrophizált jobb szemben meginduló csontosodásnak következményeképen lépett fel, a másik szemen, megelőző izgalom után, mint egy felülről lefelé terjedő s a cornea 2>át egész vastagságában elborító .homály. Ciliaris és conjunctivalis injectio, cornea felhámja ép, iris nem látható. Előadó a cornea körüli kötöhártyát kivágta, majd az atrophiás bul- 1 >ust az izgalmi tünetek csillapultával enucleálta, mire a cornealis homály alulról felfelé lassanként tisztulni kezdett s 2—3 hónap múlva csak a cornea felső negyedét befoglaló szegély alakjában volt létható, míg a corneának többi, a bántalom kezdetén teljesen átlátszatlan része normális tisztaságú. Infectio ki lévén zárva, szerző a bajt a szarúhártyát beidegző trophikus ciliaris idegek reflex izgalmából keletkező táplálkozási zavarnak tekinti, mely megszűnt, mihelyt az izgalom oka, a csontosodni kezdő fájdalmas bulbus, eltávolíttatott. Hasonló esetet említ Galceowszky is. Abadie kétféle közlödü gyuladást ismer. Az egyik a ciliaris idegek izgalmából keletkezik s a szem mellső részén van localizálva: ciliaris fájdalmak és ciliaris injectióban nyilvánul, okozója egy hosszú idő óta beteg, de nem trauma folytán elpusztult szem. A Sympathikus gyuladások másik alakja a fertőzési eredetű, mely a szem hátsó pólusán veszi kezdetét s melynél, ha elég korán kerül megfigyelés alá, legelőbb is egy papillitist találunk, majd üvegtesti homályokat s csak azután éri el a baj a sugártest tájékát. A gyuladást közlő szem rendesen sérült s ily módon fertőzött. Bemutatott esetet az előbbi féleséghez sorolja. (Eecueil d’Ophthalmologie 1895. Nr. 2. és 3.). Selioltz Kornél dr. A sugártest melanosarcomájának esetét közük .1. Hirschberg és Birnbacher A. Szerintök ez a 4-ik leírt eset, melyet egy 59 éves asszonynál észleltek. Jobb szeme ép, bal szeme csak 14 nappal jelentkezése előtt lett vörössé és fájdalmassá s csak előtte való napon vette észre, hogy e szemén rosszul lát. Felvételkor bal szemével 3 lábnyiról olvas ujjakat, látótere erősen szűkült. A szem vörös, a cornea körüli kötöhártya-vivöerek erősen kitágultak. A szivárványhártya aláfelé a sugárteströl levált, a pupilla alsó széle egyenes vonalban fut. Az iris leválási helyén jól látható a daganat, melynek egyik fele sötétbarna, másik fele világosabb és 2 sötétvörös köteg által átszelt; felszíne síma. A pupillán át a zavaros lencse és a daganat hátsó részének bársonyos, barna felszíne látható. A szemet narcosisban enucleálták ; a gyógyulás simán folyt le. Az enucleált bulbus sagittalis átmetszetén constatálták, hogy a daganat az iivegtest alsó részét foglalja el, alul a sclerán nyugszik s a sugárnyujtványokat és lencsét eltolva, a mellső csarnokig terjed; felső letompított éle az iivegtest centrumáig ér, honnét hátsó, domború felszine ismét a sclerához vonul. Sagittalis átmérője 15 mm., legnagyobb magassága 13'5mm. Színe részben sötétbarna, részben, kivált mellső fele, világosabb szürke. A daganat csúcsától a látóidegfőhöz a levált retina vonul. A retina felső része is levált, mi azonban a praeparálás eredménye is lehet. A felfelé eltolt lencse sagittalis átmérője a rendesnél hosszabb, alsó felét a daganat lelapította. A daganat alsó és felső részeinek szövettani képe miben sem tér el más kevertsejtü festékes érhártyasareomák képétől; központi részében tág, önálló fal nélküli vérutakkal van ellátva, itt-ott vérzések láthatók. E része a daganatnak kevesebb festenyt tartalmaz és az egyéb részeiben is bőven található kerek és orsóalakó sejteken kivid nagy mennyiségben tartalmaz sajátságos alakú nagy, ovális sejteket, széles protoplasma-szegélylyel s vacuolákkal bőven ellátott nagy sejtmagvakkal. Ezen sejtek valószínűleg elváltozott endothelsejtek, mit valószínűvé tesz az a körülmény, hogy átmeneti alakok is bőven vannak jelen. Rendkívüli nagyságuknak okát a bő vérellátás által feltételezett fokozott táplálásban kereshetjük. A daganat a sclerával csak érintkezik, azzal összenőve nincs. Iris, lencse és cornea szövete ép ; a levált retina degenerált. (Centralblatt für Augenheilkunde. 1895.) Endersch Leo dr. Az utóhályog discissiója után keletkező glaucomáról és annak gyógyításáról ír Knapp és azt mondja, hogy discissio után súlyosabb, csak iridectomiával gyógyítható glaucoma 2" o-ban fordul elő, melyhez 1"n enyhébb lefolyású, eserin és pilocarpinnal gyógyuló esetek járulnak. Az ok szerző szerint az operatio módja volna, mert ö különösen akkor látta a glaueomát kifejlődni, ha a mélyen meghasított secundaria után a tűvel az üvegtestbe is bejutott; legfőbb ok azonban a corpus ciliare zúzódása volna; s mivel az esetek nagy részében nem is tör ki a glaucoma, az egyéni hajlamot is az okok közé sorolja. A gyuladás, az ö eseteiben, az acut glaucoma tüneteivel kezdődött. A gyógykezelés lehet: «) prophylactikus, t. i. műtét után pilocarpint csepegtet, műtét előtt pedig megvizsgálja a szem tensióját, mely, ha emelkedett, akkor eserint csepegtet a szembe és O'OL morphiumot fecskendez a halánték bőre alá: b) curati v czélból a mindig biztos eredményű iridectomiát végzi, nem törődve a semmi hátránynyal sem járó iivegtest-előeséssel. Gyógyítás czéljából eredménytelenül kisérlették meg mások a mellső vagy hátsó selerotomiát. (Archiv für Augenheilkunde. XXX. Band.) Schwären Ernő dr. VEGYESEK. ■— Reckesvind uralkodása alatt (649—72 Kr. u.) egy hályog-operálás taksája 5 arany solidus volt. (Mai aranyértékben 30 írt.) Árúban ez egy fél ló-értéknek felelt meg. (Centralblatt für Augenheilkunde. 1895. junius.) — Amsterdamban szeptember hó 20-dikán és 21-dikén tartják a vasúti és hajózási egészségügyi conferentiát. A tárgyalásokban első helyen állnak az alkalmazottak látásvizsgálatáról szóló előadások. A szervező-bizottság elnökén, Snellen tanáron kívül G. Berry Edinbnrgból, Nuel tanár Liégeből, Bickerton Liverpoolból, Créquy Párisból, Jetl'ries Bostonból jelentettek be e tárgyú előadásokat. A conferentia eredményéről annak idején beszámolunk. — A pesti izraelita IVtközség kórházának 1894-ik érről szóló jelentése szerint a szeinbeteg-osztályon (főorvos: Szili Adolf dr., egyet. nj. rk. tanár) 245 beteget ápoltak, 180 nagyobb operálást végeztek, s 5616 bejáró betegnek rendeltek. — Új könyvek. Lefert. La pratique des maladies des yeux dans les hopitaux de Paris 1895. Ole Bull. Perimetrie. Bonn, 1895. Prentice. The eye in its relation to health. Bristol, 1895. Schweigger. Vorlesungen über den Gebrauch des Augenspiegels. Bearbeitet und erweitert von Dr. Richard Greeff. Wiesbaden, 1895. Krieness. Ueber Hemeralopie. Wiesbaden, 1895. Magnus. Augenärztliche Unterrichtstafeln. Heft VIII. Vossius. Das Staphylom der Cornea und Sclera. Breslau, 1895. Trousseau. Traitement des maladies des yeux Paris, 1895. Violet. Les inouvements des yenx et leurs anomalies. Paris, 1895. Weiss. Sehprobetafeln zur Bestimmung der Sehschärfe für die Ferne. Wiesbaden, 1895. Albrecht v. Graefe. Erinnerung an Alb. v. Graefe zu seinem 25. Todestage zusammengestellt aus Werken und Briefen L Jacobsons. 1895. G. E. Budapest, 1895. Pesti Lloyd-társulat könyvnyomdája. (Felelős vezető: Müller Ágoston.) Dorottya-utcza 14. sz.
