Szemészet, 1895 (32. évfolyam, 1-6. szám)

1895-07-28 / 4. szám

1895. 4. sz.

ORVOSI HETILAP — SZE M É S Z E T

37

3—4 m. ujjolvasás vagy 5/50 volt: akkor azt hiszem, hogy mindnyájunknak feltűnik, miszerint igen kevés számban jönnek betegeink akkor a klinikára, mikor bajukon még biztosan lehetne segíteni, hanem a legtöbb esetben már olyan elhanyagolt állapotban, a mikor már nagyon kevés, vagy épen semmi a remény állandó eredmény elérhetésére.

Százalékban kifejezve, mondhatom, hogy betegeink 3G'49°/o mindkét szemére és 23‘650/0 pedig az egyik szemére jelentkezett gyógyíthatatlanul megvakultán; a jobban látó szem visusa í 7‘57 °/0 volt kisebb és 22'29°/0-kai volt nagyobb mint r,/2o-Ennek oka pedig nagyrészt a betegek indolentiójában keresendő, részint pedig diagnostikus tévedéseken alapul. Gyakran megesik ugyanis, hogy az orvos egy gyuladásos glaucomát iritissel cserél fel és atropint rendel, holott az amúgy is tág pupilla és a szem emelkedett feszülése már figyelmeztethetné az orvost a valóban jelenlevő betegsére. Máskor meg — és ez gyakrabban is történik —- a glaucoma simplexet szürke hályoggal tévesztik össze és váratják betegeiket hályoguk megéréséig, vagyis addig, a mikor a tényleges baj ellen nem segít már az iridectomia. Pedig szemtükör nélkül is, a fenti tünetekhez járuló typikus látótérszűkületből (felül és belül) már felismerhető volna a- kettő közötti különbség, ha az orvos körülményesebben ejtené meg vizsgálatát. Ha pedig ezt megteszi az orvos és betegét még időben szemorvoshoz vagy kórházba utasítja, akkor ama fent említettem nagy százalékot, ama sokkal kisebb 3'5°/0-ra lehetne leszállítani, melylyel oly nagy szolgálatot tenne nemcsak magának a betegnek, hanem az államnak is és az egész emberiségnek.

Klinikai közlések.

Blaskovics Fridolin dr. tanársegédtől.

I.

Chorioiditis disseminata et papillo-retinitis albuminurica.

S. U., 33 éves, jegyző azzal a panaszszal jött f. é. április 30-án a szemklinikára, hogy látása körülbelül egy hét óta romlik. 10 évvel ezelőtt kankója és kemény fekélye volt. Azóta egészségesnek érzi magát. Szeszes italokkal mindig bőven élt.

Jelen állapot: J. sz. v = r>/50 ; B. sz. v = s/7. Mindkét szem külsőleg ép, fénytürő közegek tiszták. Mindkét papilla szürkés-vörös, kissé kiemelkedő, elmosódott határú ; vénák tágak, kanyargósak, artériák kissé szűkültek. Papillák körül 2—3 papillányi terjedelemben nagy, sárgás, összefolyó foltok s kevés csíkszerű vérzés találhatók; a retinális erek itt-ott leplezettek. A jobb szemfenéken ezen elváltozás a macula luteáig terjed, a balon annak táját szabadon hagyja. Mindkét szemfenék peripheriáján számos ‘/2-—1 papillányi, kerekded, fehér és sárgás-fehér, sok szabálytalan alakú, fekete pigmentröggel tarkázott foltokat találunk.

A tarkótájon és nyakon sok kitapintható nyirkmirigy. Vizeletben bőséges fehérnye. Balszív hypertrophia (Nephritis iuterstit. cbron.)

Beteget saját kívánságára május 4-én változatlan állapottal bocsájtottuk el.

A találtak alapján a diagnosist chlorioid. dissem. et papillo-retin. albuminur.-ra kell tennünk. Szokatlan csak az, hogy ezen két betegséget egy s ugyanazon egyén szemein találjuk. Kérdés, vájjon a két betegséget véletlenül összetalálkozónak, vagy közös okból származónak tartsuk-e?

Létezik egy faja a disseminált chorioiditisnek, mely retinális vérzésekkel jár s néha a papillo-retinitis képét is mutatja. Leber1 ezeket közös okból származóknak s nem luetikus alapon fejlődőknek tartja; ezen esetekben a vizelet fehérnyét nem tartalmazott. Esetünket azonban ezektől eltérőnek kell tartanunk, minthogy a kevés vérzéssel szemben

1 Prof. Th. Leber „Ueber Zusammentreffen von dissem. cliorioid.

u. haomorrli. retinitis etc.“ Festschrift z. Feier d. 70. Geburtstages

v. II. v. Helmholtz. 1891. 04. oldal.

praevaleált a retinális izzadmány, míg Leber eseteiben főleg a nagy és számos vérzés a főtünet, míg a papilla és környéke csak kivételesen mutatkozott gyengén elborultnak. Igaz ugyan, hogy a sárga folt körüli typikus csillagelrendeződésű elzsírosodások esetünkben hiányzottak, de hiszen ez nincs minden retinitis nephritica-nál jelen, továbbá ezzel szemben a jelenlevő kifejezett nephritis interstit. chron.-át nem lehet az eset magyarázatában figyelmen kívül hagynunk.

Alapbántalom gyanánt a chorioid. dissem.-ra vonatkozólag legnagyobb valószínűséggel a luest kell vennünk, s a papilloretinitisre a nephritist. Lehetséges az is, hogy utóbbi keletkezésében is szerepel a lues, de esetleg a blenorrhoea vagy az alkoholismus is lehetett a nephritis okozója. Bizonyosnak vehető azonban, hogy a chorioiditis régi keletű s a betegáltál észre nem vett, míg a gyorsan beálló látásromlást a hozzászegődött papillo-retinitis okozta.

II.

Eltávolított idegen testek.

1. Corpus alien, partim in camera ant. partim in cornea. K. B., 44 éves, szobafestő f. é. január 17-én jelentkezett a szemklinikán s elmondja, hogy idejövetele előtt vasdarab pattant jobb szemébe.

Jelen állapot: Jobb szem mérsékelten izgatott. Cornea közepén 5 mm. hosszú, varrótű vastagságú, a corneát ferdén átfúró, kisebb részével kiálló idegen test látható. Csarnok középmély. Szem egyéb részein elváltozás nem található.

Az idegen testet cocain-anaesthesia mellett azonnal eltávolítottuk. Liebreich-féle csípővel megfogva az idegen test kiálló végét, lehetséges volt azt, a nélkül, hogy mélyebbre hatolt volna, kihúzni. A csarnokvíz elfolyt. Másnap a szem kissé izgatott, a corneális seb környéke enyhén borús, csarnok középmély. Kötés, atropin és borogatás alkalmazása mellett a seb simán elhegedt s a beteget négy nap múlva kötéssel elbocsátottuk. A szem ekkor békés, a cornea közepén finom heg, a pupilla ad maxim, tág volt. v=5/ir>-2. Corpus alien, in camera ant. 11. B., 32 éves, gépész f. é. február 20-án jelentkezett a szemklinikái ambulantián és előadja, hogy öt nap előtt jobb szeme kapszli elsütésekor sérült.

Jelen állapot: Jobb szem fájdalmas, izgatott. A cornea felső harmadán harántul futó, 4 mm.-nyi csillogó felszínű hegvonal. Csarnok középmély. A corneális heg mögött egyik végével a leucsetokba fúródó, másik végével a corneához támaszkodó, rézfényű, lemezalakú, zegzúgos szélű, 3 mm. átmérőjű idegen test látható. Iris kissé fakó, pupilla tágabb. Lencsében az idegen test helyétől kiinduló több sávszerű homály.

Az idegen testet cocain-anaesthesia mellett aznap a következő módon távolítottak el : lándzsasebzés kívül a corneában, 2—3-szori behatolás a csarnokba Liebreich-csípővel. Az idegen testet ezzel megfogva, sikerült azt extrahálni, miközben annak éles széle az irist horzsolta. A műtétet pár nap múlva megszűnő izgalom követte. Márczius 9-én a beteget kötéssel elbocsátottuk. A corneális seb simán hegedt, bár az iris nehány szállal odahúzódik. Lencsében a homály terjedt, maga a lencse azonban nem duzzadt. Szem békés, v = 1 m.-ről olvas ujjakat.

3. Corpus alien, in lente. J. M., 26 éves, kovács f. é. január 28-án jött a szemklinikára s elmondja, hogy jobb ‘szeme négy hó előtt vasforgácscsal sérült. Nemsokára a szem látása romlani kezdett, egy hó óta nem lát vele.

Jelen állapot: J. sz. v = kézmozgást lát, fényérzés, projectio jó. B. sz. ép. J. sz. halvány. A corneában kiviilalnl, a középtág pupilla-széllel szemben 2 mm. hosszú, csillogó felszínű, finom, vonalas heg. Csarnok középmély. Iris ép. Lencse egészében elszürkült, lencsetok fénylő.

Anamnesis és jelen állapotból következtetve, némi valószínűséget nyert, hogy az idegen test a bulbusba behatolt. Helyét csak annyiban lehetett a lencsében gyanítani, mert a szem a sérülés óta folyton békés volt. Január 29-én szabály