Szemészet, 1895 (32. évfolyam, 1-6. szám)
1895-05-12 / 3. szám
1895. 3. sz, 19 ORVOSI H ETILAP — SZEMÉSZ E T Lefolyás és klinikai elbánás. Ezen szakaszbau a szót átadom Grósz Emil dr. úrnak, ki mint tanársegéd a lefolyás leghivatottabb észlelője és minden klinikai eseménynél a legközelebbi rendelkező volt. A tőle kikért, de általa függetlenül fogalmazott jelentés a következő. A hályogoperálások sikerében a műtéti modoron kivül nagy része van az asepsisnek, a betegnek az operáláshoz való előkészitésének s az utókezelésnek. Ezek között tagadhatatlanul legfontosabb az asepsis. A szerencsétlenül végződő hályogoperálások megritkulását éjien annak köszönhetjük, hogy igyekezünk a szemtől minden infectiót távoltartani. Míg az antiseptikumoknak kellő töménységben való használata a szemoperálások alkalmával lehetetlen volt, addig az asepsis szabályai szerint véghezvitt műtét után a szemen ejtett sebek ideálisan gyógyulnak. A következőkben mindenekelőtt vázolni fogjuk az eljárást, melyet a hályogoperálások alkalmával az egyetemi szemklinikán követünk. Jól tudjuk, hogy rendszerünk korántsem tökéletes, de nekünk számolnunk kell a viszonyokkal, melyeknek kényszere alatt állunk. Az operálásokat magukban a kórtermekben végezzük és pedig e czélra négy nagy terem áll rendelkezésünkre. Minthogy az operálásokat d. e. 10—12-ig végezzük, ez időre a korán reggel eszközölt takaritáskor felkavart por leülepedik. Különben a levegő által történő infectiótól mi sem félünk s a spray használatát régen elhagytuk. Annál jobban őrizkedünk az érintés által történő infectiótól s ezért a kezek alapos megtisztítására nagy gondot fordítunk. A meleg vizet, szappant s kefét tartjuk a fődolognak, a sublimat-oldat csak kisegitőkép szerepel. Maguk a betegek a műtét előtt való napon langyos ’ szappanos fürdőt kapnak s az ápolónőknek1 különös figyelmet kell fordítaniok a hajas fejbőrre és szemöldökre. A szemhéjakat s azok környékét a műtét előtt még sublimat-oldattal (1:5000) is megmosatjuk, míg a conjunctivát, ha az különben épnek látszik, csak steril bórvíz-oldattal (3°/0) öblítjük ki. Hurut esetén azt előzetesen kezeljük, míg a könytömlő genyedésekor mindaddig sondázzuk s fecskendezzük a könyorrvezetéket, míg a genyedés szünetel. Csak kivételesen irtjuk ki vagy sorvasztjuk a könytömlőt. Az eszközök sterilizálására a Schimmelbusch által ajánlott s Lautenschläger (Berlin) által készített készüléket használjuk, melyben 1% szóda-oldatban kifőzzük az eszközöket. Kivételt képeznek a csontnyelűek (kések, lándzsák, horgok, kanalak), melyeket csak belé tartjuk a forró oldatba (a sima eszközök tisztítása úgyis sokkal könnyebb). Ezután valamennyit még absolut alkoholba helyezzük, honnan steril ruhával letörülve a porczelláu eszköztálczára kerülnek. A kötszereket, törülő-kendőket ugyané ak a Sehimmelbusch-Lautenschlager-féle forró gőzsterilizátorba helyezzük, melyben nagy nikkeldobozokban 1—1 í/2 óráig áramlik át rajtuk a gőz. A műtét alatt kizárólagosan frissen forralt 3% bórsavoldatot használunk. A szemcseppeket (cocain, atropin, pilocarpin) eleinte 1 : 10,000 sublimat-oldattal készíttettük, utóbb ettől eltérve, a Stroschein által ajánlott és Wiegand által készített cseppentőiivegben forralás által sterilizáltuk, de úgy tapasztaltuk, hogy a forralás nem közömbös az alkaloidokra s ezért most újólag csak destillált vízben készült cseppeket használunk. Az operálás alkalmával az egész személyzet mosó-szövetből készült kabátot vesz fel. * Az operáláshoz való készülésről is kell szólanom. A helyi viszonyok folytán a betegeket csak a műtét előtt való napon vehetjük fel. Gondoskodunk, hogy bő .székletétele legyen s igyekezünk — a mennyire az idő rövidsége megengedi — nyugodt s szófogadó magaviseletre oktatni. Különös figyelmet fordítunk arra, hogy a beteg felszólításunkra tudjon lefelé nézni (egyik-másik alig képes ez egyszerű dologra!). 1 60 betegágyra 6 ápolónő és 2 cseléd van. Mindannyian világi személyek és szegődvényes viszonyban állanak. A beteget a műtét végrehajtása czéljából mindenkor kereken járó ágyban helyezzük el, melyen lószőr-vánkosok segélyével felemelt fővel hanyatt fekszik. Az ágyat a nagy ablkától körülbelül 1—1méterre oly módon helyezzük el, hogy lábvége közelebb essék az ablakhoz s a világosság a beteg jobb oldala felől jöjjön. Az Operateur az ágy szélén a beteg jobb oldalán s vele szemközt ül, az ágy másik oldalán az első segéd áll, míg egy másik segéd a fejet tartja, egy harmadik pedig az eszközöket adja. Ez utóbbi kis asztalka előtt az Operateur bal oldalán ül. E helyzet nem változik, akár a jobb, akár a bal szemet operáljuk, mivel a műtéteket egyaránt végezzük jobb s bal kézzel. Mesterséges világításra nem szorulunk, mivel az ablakok kellő nagyságúak. Érzéstelenítésre 5°/0-os cocainoldatot használunk s az első cseppet már 30 perczczel a műtét előtt adjuk s azután 5—8 percznyi időközben még 4—5 cseppet. Ézelőtt 15 percznyi időközben cseppentettünk s különösen iridectomia esetén ez eljárásnak is meg voltak az előnyei. A műtéteknél a hallgatóság csoportonkint van jelen s bár a négy teremben eloszlanak, a hallgatók nagy számánál1 fogva igen sokan állják körül az ágyat. Az utókezelés dolgában közönséges elbánásunk a következő : Kötésül a szemre száraz bórlintot helyezünk, föléje vattagomolyokat, ezeket pedig végükön ragasztó tapaszszal bekent vászoncsíkokkal ragasztjuk le. A kötés biztosítására az operált szemen az ismert Arlt-féle fianellpólya szolgál, inig a másik szemet csak a csíkok tartják csukva. A műtét után a beteg, ha csak lehet, az ágyban marad (az operatiók nagy száma miatt, sajnos, nem mindig), s két napig fekszik, de már 6—8 óra múlva az ágyban felültetik s derék támasztóval tetszés szerinti ideig ülhet. Olyan betegeket, kik egy vagy más okból nem tudnak nyugodtan feküdni, vagy kiknél sülyedéses tüdőgyuladástál lehet tartani, már másnap karosszékbe ültetjük. Ezelőtt négy napig feküdtek a betegek, de a korábbi felkeléstől hátrányt nem láttunk. Az étrendet úgy szabályozzuk, hogy első két napon át csak folyékony eledelt kapnak a rágás elkerülése czéljából. Az első kötést 24 óra múlva változtatjuk, a mely alkalommal steril bórvízzel megmossuk a szemet, focalis világítással megnézzük s azután mindkét szemet újból bekötjük. Negyedik napon már csak az operáit szemet kötjük, ötödik vagy hatodik napon már ez is nyitva marad nappalra, míg éjjelre a nyolczadik napig bekötjük. Ez időtől kezdve a beteg a mindenkor félig homályos szobában járkálhat. Az első kötés változtatásnál rendszerint nem adunk szemcseppet, a harmadik napon, ha a csarnok mély s a pupilla kerek, 1110 atropinum boricum-oldatot, ellenkező esetben 1—2°/0 pilocarpinum muriaticum-oldatot adunk. A második héten lehetőleg tartózkodunk minden gyógyszereléstől. A kórházból a 12—14-ik napon engedjük el betegeinket. A 162 beteg közül 10 napnál rövidebb ideig volt a klinikán 28; 10—15 napig 117; 15—20 napig 14; 20 napnál tovább 3. Legtöbben 11—13. napon távoztak. Távozás előtt minden beteg látását pontosan megvizsgáljuk s az eredményt feljegyezzük. Legtöbbször ez adat alapján kapja az operált a hályogüvegét. Már itt kell hangj súlyoznom, hogy a látási eredmények lényegesen javulnának, ha a vizsgálat később történhetnék. A kerek pupillával operált esetekben a sebastigmatismus csökkenti az eredményt, az iriskimetszéssel operált esetekben pedig az esetleg még jelenlévő vérréteg. Újra a külső- körülmények akadályozzák a későbbi vizsgálatot. A távozó betegeknek utasításul azt adjuk, hogy még két hétig teljesen kíméljék szemeiket és pedig egy hét hosszáig 1 Félévenként 150—250 között szokott a számuk lenni. A műtétekhez, melyeket egy héten kétszer tömegesen végezünk, egy-egy hetet négy csoportba sorozzuk.
