Szemészet, 1894 (31. évfolyam, 1-6. szám)
1894-11-25 / 5. szám
45 ORVOSI HETILAP — SZEMÉSZET 1894. 5. sz. Bernheimer az oculomotorius anatómiájáról és eg-y anoplitalmusnál talált leórbonéztani leletről tartott előadásokat. Elschnig a pangásos papilláról szólt s 46 szem vizsgálatából azon eredményre jutott, hogy a mechanikus theoriának nincs jogosultsága. Szerinte mindig gyuladás izzadmánytermeléssel okozza a papillitist. Goldzieher figyelmezteti előadót, hogy a klinikai tapasztalatok inkább kedveznek azon felfogásnak, hogy egyszerű pangás is lehet a papillitis előidézője. Ebből magyarázhatók azon esetek, melyek jó látásélességgel állanak fenn s mulékonyak. Goldzieher az operálások után néha előforduló deletär szembeli vérzések forrásáról szól s azon nézetének ad kifejezést, hogy ezek az arteriae ciliares posticae longae egyikéből származhatnak. Purtscher egy esetet említ, a midőn spontán ruptura után keletkezett nagy vérzés, mely valószínűen Goldzieher felfogása értelmében retrochorio ideális volt. Purtscher a felső szemhéj cystájával társult mikrothalmusról tartott előadást, Mitvalsky pedig orbitalis thrombophlebitisről. Fukala a nagyfokú myopia operálásának indicatióiról beszélt. 7 év óta 44 esetben operált. Többnyire olyan esetek voltak ezek, a midőn concav üveget nem tudtak viselni. Fukala fiatal honiakat operál s olyanokat, kiknél chorioiditis nincs vagy még csak jelentéktelen mértékben, mert különben retinalis vérzés s leválás fenyegeti a szemet. Schanz azt vitatja, hogy a látásélesség operálás után emelkedik. Wicliierlciewicz hályogoperálások után bekövetkező iufectio eseteiben, ha az a cornealis sebre szorítkozik galvanocauthert, sublimat-becsöppentést és injectiót alkalmaz; ha pedig mélyebbre terjedt, a sebet megrepeszti s az elülső csarnokot kiöblíti. Gruber a corneaban történő circulátlóról, Bergmeister az anyagcsere betegségeit kisérő szembajokról szólt. Szili sterei, kopikus árnyékpróbákkal igazolja a temporalis ideghártya fél praevaleáíását s bemutatja a lebegő szívek tünetét. (Tagblatt der 66. Versammlung Deutscher Naturforscher und Aerzte.) IRODALMI SZEMLE. Formaldehyd mint szemvíz. Gepner 1 : 2000, 1 : 1000 oldatban használja a formaldehydet, mint szemvizet: 1. operálandó szemeknél lemosásra; 2. heveny kötőhártyaloboknál; 3. enucleatio és szemhéjmtttéteknél. A kötőhártya váladékát csökkentő, szúró érzést és vérbőséget okozó szert, jó sikerrel használta a szerző hurutos gyuladásnál, genyes kötöhártyaloboknál, genyes könytömlő-kifecskendezésre, különösen pedig szemhéjmütéteknél és enucleation ál. Utóbbinál */s o°/o oldattal fecskendi ki az üreget és ugyanilyen oldatba mártott tamponnal tömi is ki, mely után nyákos-genyes váladékot sohasem látott. Valude, hályogmütét utáni sebfertőzésnél- 1%-os oldatot becsepegtetve, gyógyulást látott. Üvegtesti tályognál szerző eredményt nem ért el. (Centrablatt für praktische Augenheilk. Juni 1894.) Schvarcz Ernő dr. Orbitalis phlegmone hét esetéről és annak keletkezési módjáról ír C. Hirsch dr., melyek közül három esetben ugyanazon oldali cariosus felső őrlő-fognak kihúzása után keletkezett gyuladás egy esetben teljesen elroncsolta a szemtekét, két esetben pedig ép szemteke mellett látóidegsorvadást okozott. A negyedik genyes Antrum Highmouri-ból; az ötödik dacryocystitis-böl; a hatodik teljesen egészséges emberen külső infectio útján és a hetedik esetben kilencz hónapos, vérszegény, elszórt genygyülemes testű gyermeknél fejlődött ki. Szerző a gyors megvakulást ép szemteke mellett úgy magyarázza, hogy neuritis rétrobulbaris keletkezik ; a látóideg összenyomatásából vezetésképtelenség; az artéria centráliséból pedig vérkeringési zavar a látóidegben és a retinában. (Centralblatt für prakt. Augenheilk. Juni 1894. Schenkl. Frager medic. Wochenschrift 1894. Nr. 14—20.) Schvarcz Ernő dr. Gayet szívbajhoz társuló két szemmegbetegedést közöl. Egy 30 éves férfi 1893. deczember elején bal fülére megsüketült, ebből három hét alatt gyógyult; deczember 28-dikán pedig bal szemére teljesen megvakult és két nap alatt corneája is elgenyedt. A szemet enucleálták és staphylo-coccusokat tenyésztettek belőle. Beteg fertőző endocarditisben halt el és a szívbillentyűkről staphylococcus-coloniákat sikerült előállítani. A második eset egy 14 éves, 6 év óta izületi csúzban és endocarditisben szenvedő leány, kinek jobb szemén betegségének vége felé hályog, izzadmány az elülső csarnokban és vakság lépett fel; 15 nap múlva pedig halál. Az autopsia endo- és pericarditist, aortában fekélyeket, lépés vese-infarctusokat: a szemben pedig megvastagodott látóideghártyát, infiltrált érhártyát és hályogot derített ki. Szerző e szembetegséget, ki utóbbi esetben sem a szívben, sem a szemben bacteriumot nem talált, a nyirkedényeken át haladó és a naplithalinhez hasonló hatású, az izületi csúzból származó toxinnak tulajdonítja. (Centralbl. für prakt. Augenheilk. Juni 1894. Kuthe.) Schvarcz Ernő dr. Syphilitikus eredetű papulákat a bulbaris conjunctiván ír le Herter dr. A 28 éves férfinál körülbelül négy hónappal a bujakóros fertőzés után a bal szemen először heves kötőhártyagyuladás támadt. Néhány nappal később a szemteke kötőhártyáján a cornea felső széle felett egy haránt irányban ovális, 2 cm. hosszú, 1 cm. széles s 15 mm. vastag, meredek szélű, szürkésvörös, kissé lepedékes, eléggé tömött kiemelkedés tűnt fel, mely a limbusig ér, de magára a corneára át nem terjed. Egy hasonló, de csak lencsényi kiemelkedés a cornea külső-alsó szélén látható. A conjunctiva tarsi vörös, duzzadt, de a pupilláknak megfelelő helyeken már feltűnő változást nem mutat. Mérsékelt izgalom és váladékképződés. Higanybedörzsölésre (5 gm. unqu. civer. pro die) a papulák már az 5-dik napon jelentékenyen kisebbedtek ; a 8-dik napon a kisebbik, a 15-dik napon a nagyobbik papula már teljesen eltűnt. Ily papulák a conjunctiva bulbin szerfelett ritkák. Lang, Bosma és Sichel közöltek hasonló eseteket. (Klinische Monatsblatter für Augenheilkunde. Juni 1894.) Paunz Márk dr. VEGYESEK f Mauthner Lajos a bécsi egyetem folyó évi október 19-dikén kinevezett szemésztanára október 20-dikán szívszélhiidésben meghalt. Mautlmer 1840. április 13-dikán Prágában szülotett. 21 éves korában orvosdoctorrá avatták s Jäger Ede segédje lőtt. Már 1864-ben docenssé habilitálták s 1869-ben Innsbruckban a szemészet tanára lett. Itt működött 1877-ig, a midőn visszatért Becsbe, hol a poliklinikán működött. A bécsi egyetem egy nagytohetségü s fáradhatatlan szorgalmú tudóssal lett szegényebb. Minden munkáját, pedig ezek száma igen nagy, alaposság, önálló gondolkozás és éles kritika jellemzi. A sors tragikuma, hogy a midőn elérte czélját, melyért egész életében küzdött, nem valósíthatta meg terveit Nevezetesebb művei: Lehrbuch der Ophthalmoskopie 1868, Die optischen Fehler des Auges 1872, Die sympathischen Augenleiden 1870, Die Functionsprüfung des Auges 1880, Gehirn und Auge 1881, Die Lehre vom Glancom 1882, Die Lehre von den Augenmuskeln 1886, Ueber das Wesen der Farbenblindheit 1891. — Új könyvek. Dr. W. Czermalc: Die augenärztlichen Operationen. 6. és 7-dik füzet. Az orbitában végezhető operálásokról szól. Az irodalmi adatok kimerítő felhasználásával behatóan tárgyalja az enucleatio és ezt pótló műtétek értékét. Magnus : Leitfaden für Begutachtung und Berechnung von Unfallsbeschiidigungen der Augen. Breslau, 1894. Kern’s Verlag. Hasonló irányú dolgozatokat Zehender is közölt már. A kérdésnek alapos és kimerítő tárgyalása igen hasznos szolgálatot tesz minden gyakorló orvosnak, de különösen becses tiszti orvosoknak. Magnus: Augeuürztliche Unterrichtstafeln. Heft VI. Breslau, 1891. Kern’s Verlag. A Kniess által szerkesztett füzet a szaruhártya-homályokról különös jó szolgálatot tesz azon egyetemeknek, hol a betegforgalom nem nagy s így nem jut minden betegségalak ismételve a hallgatóság elé. De az áttekintést még azoknak is megkönnyíti, kiknek elég alkalmuk van in vivo észlelni a kóralakokat. Morton: Refraction of the eye, et diagnosis and the correction of it errors. 5. ed London, 1894. Jacobson Jul.: Briefe an Fachgenossen. Nach dem Tode herausgegeben. Königsberg, 1894. Budapest, 1894. Festi Lloyd-társulat könyvnyomdája. (Felelős vezető: Müller Ágoston.) Dorottya-utcza 14. sz.
