Szemészet, 1894 (31. évfolyam, 1-6. szám)
1894-11-25 / 5. szám
41 0 R V OSI II E T I L A P —SZEM E S Z E T 1894. 5. sz. A könyárban szabadon úszkáló testecseket itt, az erélyes hunyorgatások daczára, megtapadni és rövidebben liosszabban vesztegelni látjuk. A kötőhártya folyadékárjában is itt úgyszólván bolt hely van, és (a görvélycs személyek szöveteinek nagyobb sérülékenysége mellett) a gondolat közel áll, bogy épen ezen két ponton mechanikus és chemiai ingerek épúgy mint fertőzéses csirok hamarabb benyomulnak és tevékenyekké válhatnak, mint a kötőhártyának és a szárubártyának más helyein, melyekről gyorsabban leöblittetnek és elpislogtatnak“ stb. A fénynek a szemre gyakorolt pbotochemikus hatását eddig alig méltatták. Holott annak általános megfontolása, bogy eme vegyi fényhatás a természetnek szerves háztartásában milyen nagy szerepet játszik, már figyelmessé tehetne, hogy a látás szervének állapotára is nagy befolyása lehet. Widmark kísérletei e tekintetben tudományágunknak új szempontokat nyitnak. Ha meggondoljuk, hogy a vegyi fényhatás kötő- és szaruhártya-gyuladásokat gerjeszthet ; hogy az idegen testek a szemrésben az ártalmas pbotochemikus sugarakat gyűjtik és lokalizálják; hogy a chemiai fényhatás nyáron mintegy 150- szer nagyobb mint télen1 * * *: akkor a szembetegségek előfordulására vonatkozó némely adat egészen más világításban tűnik fel. A pterygium és vele a pinguecula statistikájára nézve fontossá válik a kérdés, hogy vájjon a betegek azonkívül, hogy szennyezett levegőben tartózkodnak, egyszersmind a szabadban is lenni szoktak-e? Hogy a fokozott hő a conjunctivára káros, ellenben a szaruhártyának inkább hasznos mint ártalmas, azt számos klinikai észleletből tudjuk. Ezentúl klinikai eljárásainkban még a fénynek chemiai hatásával is kell számolnunk. E tényállás tekintetbe vételével értjük meg csak igazában, hogy miért találunk nőknél kevesebb pterygiumot mint férfiaknál, hogy miért nőnek a pterygiumok főleg nyáron és hogy miért vannak a déli vidékeken nagyobb számmal mint az északiakon. A meddig visszaemlékezésem terjed, molnárokon kevesebb a pterygium mint kőműveseken, kéményseprőkön kevesebb mint utczaseprőkön, — bizonyára azért, mert a pornak egyenlően vannak ugyan kitéve, de nem egyformán a szúró napfénynek. Hogy tehát pterygiumnál a conjunctiva a corneába hatol, azt első sorban a pbotochemikus hatásnak kell betudni. Az ibolyántúli sugarak a kötőhártyát épúgy izgatják ugyan mint a szaruhártyát. De minthogy az edénydús conjunctiva élete szívósaid», az edényhíjas cornea pedig a táplálkozásban érzékenyebb, ezért a sejtek harczában a kötőhártya győz, míg a szaruliártya áldozatul esik. A subconjunctivális injectiók a trachomas pannus kezelésében. Ifj. SiJclóssy Gyula dr. kórházi alorvostól. (Folytatás és vége.) Kapcsolatosan az acut blennorrhoea esetében adott subconjunctivalis sublimat-injecfiókkal, egész sorozatát végeztem (különösen 1893. augusztusától november elsejéig a kórházban fekvő, majd mai napig főnököm magánbetegeinél s a kórházi ambulantián) a kísérleteknek chronikus blennorrhoeánál, trachománál, annak igen makacs alakjainál, melyek friss, recens pannosus eruptióval jártak ; mellek pannus siccust és félheveny állapotot mutattak. Az így kezelt esetek száma junius hó végéig 31, összesen 104 injectióval. Néhány kortörténet, ismét válogatás nélkül, a kórházi jegyzőkönyvből szószerint idézve, megerősíti azon következtetéseket, melyeket kísérleteimből levonok: K. A., 32 éves, r -hath., napszámos. Október 22-dikén jelentkezett először az osztályjáró beteg rendelésén. 1 Mint Eder munkájában ,.Ueber die chemischen Wirkungen des Lichtes“ még számos a szemészt is érdeklő részleten kívül olvasható. Lásd erről : „Handbuch der Photographie“. 1891, Halle a/S. Knapp-nál I. kötet, 2. f. 320—342. és ogyes részleteiben a. 269—289, oldal. Külsőleg a szemhéjak, a jobb inkább mint a bal, erősen duzzadtak, szemrés nehezen nyílik; bő könyezéstöl híg váladék ürül a szemrésböl. .lobb szemen a conjunct, tarsi rendkívül hyperaemikus, átlátszatlan, egyenletesen vörös, duzzadt, felülete göröngyös, benne sárgás foltokat nem csak az átmeneti redő felé mélyen sejteni lehet és pedig több sorban tilő sárgás göbök alakjában. A szaruhártyát élénk, az előbbi conjunctivalis injectióval összefolyó, általa részben takart ciliaris injectio övedzi; a conjunctiva bulbi átlátszatlan, a szaruhártya felülete göröngyös átlátszatlan felrakodásoktól és hámfosztott bemélyedésektől; a középen leginkább infiltrált egy centrális fekély környékén, a honnan a szürke szinezödés szétterjedöleg eredetét veszi. V = kézmozgást jelez. Körülbelül e kórképet mutatja a bal szem is, azzal a különbséggel, hogy itt egy régebbi makulálioz társult friss trachomás eruptio. Látélessége 5 in.-re ujjak olvasása. Aznap sublimat-injectio erős cocain-anaesthesia mellett, 2 óra múlva a szaruhártya bágyadt színét veszteni kezdi, csillogó, fényes lesz ; V = 2 m., ujjak olvasása a jobb szemen. Másnapra az infiltrált részlet biztos határokat nyer. Ily képet ád körülbelül október 23-dikán; 24-dikén, 26-dikán és 28-dikán új injectiók. Október 28. V = j. sz. °/eo ; bal'szem = °/ao-ad. Ily állapotban lett november 5-dikén az új kórház trachoma-osztályára áthelyezve. P. E 4S éves, ezipész, ki munkáját 2 éve tartó trachomája miatt folytatni nem képes. A szaruhártya a/a-át elborító, lefelé ereszkedő recens pannosus eruptióval került kezelés alá. Előzőleg hónapszámra lett cuprum sulfuricummal kezelve, még előbb légenysavas ezüsttel étetve; majd a Rókusbán Keining testvérek eljárása szerint sublimates bedörzsöléseket kapott kötöhártyáján. Állapota tűrhető volt, leszámítva egy-egy oly eruptiót, mi ismételten hónapokkal vetette vissza a kezelésben. A kezelés folyamata alatt 3 subconjunctivális injectiót kapott, mialatt a látélesség ötszörösére emelkedett 10 napon belül; utóbb ismét ledörzsöléseket alkalmaztam; ma, a beteg corneája a pannusnak nyomait is alig viseli; nem említve, hogy azóta recidivája nem volt [az esetet 8 hó óta észlelem). Ugyan-e keretbe tartozik F. •/., kórházi szolga is, ki 3 év előtt huzamos ideig az osztályon feküdt trachomájával; ekkor gyógyultan távozott; augusztusban egy erős pannus eruptióval láttam viszont, mi 4 sublimat-injectióra 16 nap alatt teljesen feltisstült; látélessége 6/3o-ad volt, egy centrálisán visszamaradt szaruhomály miatt. Október óta munkáját végzi s még ma is feljön naponta 3°/0 sárga higanykenőcs másságénak alávetni a szemét; 1894. julius 28-dikán a megtámadt szem látélessége 6/ia-cfZ. Kl. J, 18 éves, kertész. 1893. szeptember 19. Trachoma cum panno o. u. Diffus trachoma részben hyperaemikus conjunctivával, részben hegszigetekkel; bö secretum ; felülről leereszkedő, edényzetes, felületes pannussal. Szeptember 20. I. suhl. inj. 1 : 1500 V = J. sz. 5/so 1). sz. 5/3(, Szeptember 22. II. subl. inj. V — J. sz. 6/üo B. sz. 5/s« Szeptember 25. III. subl. inj. V = idem a cornea csillogó; a leereszkedő homály succulentiája teljesen eltűnt; szeptember 30. V—--J. sz. 6/is ; B. sz. “/m. Sz. V, 1893. október 25. Trachoma chronicum cum panno. Jobb szem igen mélyen infiltrált tarsalis conjunctiva és átmeneti redő; a szarúhártyát annyira átlátszatlan posztó fedi, hogy az iris színe meg nem különböztethető; az egész felülete göröngyös az elszínesedett rárakodásoktól. V = 1 m. ujjak. Háromszor kapott 3 naponként sublimat-injectiót a kötöhártya alá; november 5-cn V — 5 m. ujjak. Régi cornealis complicatiónál, pannus siccusnál 4 esetben adtam subconjunctivális befecskendést, a látásra vonatkozó különösebb eredmény nélkül. A conjunctiva trachomájának gyógyulását a sublimat-befecskeiulezések minden esetben csak siettették; úgy hogy ezen tapasztalatból kiindulva tracliomás és blenorrhoeás betegeinknél a conjunctiva mélyébe, az átmeneti redöbe, hogy úgy mondjam, a parenchymájába való befecskendezésekkel akarunk kísérleteket tenni.
