Szemészet, 1894 (31. évfolyam, 1-6. szám)
1894-04-29 / 2. szám
1894. 2. sz. 18 ORVOSI HETILAP-SZEMÉSZET Mennyire megfelelt az ő egyéniségének a ház is, melyben lakott! Báthory fejedelem egykori palotájában, a mi fogalmaink szerint egy rideg, vastag falú, sötét házban, teljes magányban élte örömtelen napjait. Évek óta teljesen elvonultau élt. Idealismusának az élet mindennapi kicsinyességeivel való összeütközése, vagy testi bajának elöhaladása okozta-e az azelőtt közlékeny, kellemes modorú, müveit gentleman-nek teljesen magába zárkózását: ki tudná megmondani ? íróasztala mellett ült naphosszat s nem egyszer éjjel is, s úgy lehet, e néma bútordarab: a lift barát nem egy becses s maradandó értékű dolgozatát rejtegeti! Hiszen minden megjelent munkáját az exactság s szigorú logika jellemzi. Irodalmi munkásságát az Orvosi Hetilap hasábjain kezdte meg s kezdettől fogva a szemészet két legexactabb részével: az optieával és az operálások tanával foglalkozott elöszerettel. 1873-ban jelent meg első dolgozata „Adalékok a rövidlátás kiegyenlítésének elméletéhez“ czím alatt s egy évvel később „A szem fénytörési viszonyainak tárgyi meghatározásáról. — Mindkét munkálat alapos mathematikai ismereteiről s szigorú Ítélőképességéről tanúskodik. Ugyanezen időre esik a szemhéjképlésekről szóló tanulmányának megjelenése, melyet mint Kovács József tanár míítönövendéke írt. A világos, jól érthető kórlei rá,sok kapcsán s az irodalmi adatok gondos felhasználásával értékes s biztos alapon álló következtetéseket tesz. A Kolozsvárit töltött 19 év alatt is hű maradt kedvencz irányához. A Kolozsvári Orvos-Természettudományi Értesítőben 1876-ban a „látaoldozásról“, 1881-ben pedig egy „új színvegyítő készülékről“ jelent meg egy-egy közlés. Legutóbb pedig, midőn már mindenki azt hitte, hogy egy a m. tud. akadémiának beterjesztett elöleges értesítéssel végleg letette a tollat : egy nagy munkával : a „Micrometer ophthalmoscop“-pal állott elő. A munkát a „Szemészet“ 1893. 5-dik számában részletesen ismertettem. S ha halála ez új eszköz practieus alkalmazhatósága fejlesztésében mindannyiunk veszteségére meg is akadályozta, egy kifogástalan physikai alapon álló eszköz szerkesztésével a szemtükör alkalmazásának terét nemcsak kiszélesítette, hanem annak értékét s jelentőségét nagy mértékben növelte is. De minden irodalmi munkásságánál maradandóbb az ö szeplőtlen tiszta jellemének, idealismusának emléke. A kolozsvári egyetem biztosan bekövetkező hatalmas emelkedésével pedig erösbülni fog az ö puritanismusának jótékony s áldásos hatása. Szilágyi Ete Nagyváradon született 1844-ben. Ugyanitt végezte a középiskolát, míg az egyetemi előadásokat Bécsben hallgatta. A szemészetből magasabb képzettségét Stellwag, a bécsi egyetem tanára klinikáján nyerte, hol két évet töltött és pedig egyet mint magyar állam-ösztöndíjas. Bécsböl hazatérve, Kovács József tanár klinikáján két évig szolgált mint ösztöndíjas műtőnövendék. Magántanárrá a budapesti egyetemen 1874. márczius havában képesítették a szem fénytörési rendellenességei s a szemtükör alkalmazásának tanából. A következő évben pedig Sebulek Vilmos helyére, ki Budapestre jött, a kolozsvári egyetemen a szemészet tanárává nevezték ki. Grósz Emil. IRODALMI SZEMLE. — A szemműtétek után jelentkező deliriumokról. A műtéteket követő deliriumok kérdése még egyáltalán nem tekinthető véglegesen tisztázottnak, különösen pedig a szemeken véghezvitt műtéteket illetőleg. Tudjuk, hogy a cataracta extractiót valóságos dühöngő delirium (delire furieux) követheti, melynek eredete azonban korántsem tisztázott. A párisi „Société d’ophtalmologie“ utóbbi gyűléseinek egyikén e kérdés is napirendre került, de megállapodásra a szemészek nem jöttek. A jelenvolt kiváló szemészek majdnem mindegyike más nézet mellett szállott síkra; voltak, kik a szemre alkalmazott fedőkötést tartották a baj okozójának, voltak, kik az atropin hatásának tulajdonították a deliriumokat; mások az alkoholismussal hozták kapcsolatba, végre akadtak olyanok is, kik a műtétéit követő dieta-val vélték megmagyarázhatni az észlelt deliriumokat, avagy épen a hiányos táplálkozással álltak elő, okadatolva ezt a műtétet követő étvágytalanság beálltával. Mindenesetre nehéz a nézetek ily ellentétessége mellett határozott véleményt adni. A vita folyamán M. Valude is hozzá szólt e tárgyhoz. Egyik észlelt esetében a betegénél fellépő deliriumot (glaucoma megoperálása után) a fenti okok egyikével sem tudja megmagyarázni ; de míg itt ezek szerint, a többi megokolással együtt, az alkoholismust is kizártnak tekinti, másrészről a leghatározottabban állítja, hogy bizonyos esetekben az alkoholismusnak is evidens szerep jut. Erre vonatkozólag ugyancsak praxisából hoz fel egy példát, s előadja, hogy egy 46 éves péknél, ki notorikus alkoholista volt, cataracta extractiót végzett a bal szemen. A műtét után a beteg első éjele kissé izgatott volt (álmai határozottan az alkoholistát árulták el benne), hasonló volt második éjele is. Nappal a beteg teljesen nyugodt volt. A harmadik napon, a nélkül, hogy atropint kapott volna, hirtelen heves deliriumot kapott, mely roham vagy 20 óráig tartott el, s csak jelentékeny opium- és chloralhydrat-dosisok után szűnt meg. A betegen előzőleg már (jobb szemén) ugyanez a műtétéi végeztetett, s ekkor semminemű izgatottsági tünettel sem igazolta potator voltát, míg ugyancsak ez betegnél czombcsontjának törése alkalmával igen vehemensen jelentkezett a delirium. Szerző azt hiszi, hogy ezen utóbbi esetével kézzelfoghatólag képes manifestálni az alkohol és a műtétet követő delirium közti összefüggést: de csakis ezen esetben. (Reeueil d’ophthalmologie. 1893. szeptember 9. szám.) Rottenbiller dr. — Ulrich R. dr. újabb glaukoma-elméletek kritikája. Knies érdeme, hogy az iris synechiát a glaukoma megmagyarázására a felszínre hozta, a Fontana-hézag eldugulásának szerepe is minden oldalról helyeseltetik. Ezt Birnbacher és Czermak is elfogadják, de csak mint az uvea gyuladásának részjelenségét és a periph. irissynechiát adhaesiv lob eredményének tekintik, de Ulrich szerint ez csak egyszerű összetapadáson alapszik. Azon elméletek, melyek a retentiót a hátsó csarnokban veszik fel, figyelmen kívül hagyják, hogy az iris szövete atrophikus még a tensioemelkedés kifejlődése előtt is. Ulrich szerint a nyomás növekedése még körkörös iris synechiával sem magyarázható. Staderini nyúl mellső csarnokába injiciált tuschszemcsék mozgásából akarja a csarnokvíz áramlását meghatározni, de minthogy ily kísérletnél a szem puha lesz, a tuschszemcsék súlya és a szemmozgások kiszámítliatlan változást idéznek elő, e kísérlet el nem fogadható. Tekintve, hogy az összes csarnokvíz a hátsó csarnokban választatik el, s az iritis, mely circularis synechiához vezet, az iris szövetét megváltoztatja, az elválasztás ép oly mértékben csökkeni fog, mint a mennyire akadályozott a csarnokvíz elfolyása. Ennek magyarázatára a ciliaris nyúlványok collateralis úton beálló hyperaemiájához és így hyparsecretióhoz kell folyamodni. Priestley Smith a glaukoma okául a lencsének öregkorbeli harántnövekedését tartja, de erre nincs meg a kellő anatómiai alap. Hypersecretiós elméleteknél a process, ciliaris hyperaemiája jön kérdésbe, mit a legtöbben elfogadnak, de létrejöttét különfélekép magyarázzák. Birnbacher és Czermak a venae vorticosae-ben endophlebitikus változást vesznek fel, de Ulrich ezt vizsgálatai alapján tagadja. Utóbbinak theoriája a következő: a glaukoma az iris edényeinek megbetegedése, ill. obliterálódásából fejlődik. Ez collateralis úton hyperaemiát támaszt a processi ciliares-ben, mit hypersecretio követ. Az intraocularis nyomás nő, az üvegtest volumene növekedvén, a lencse és iris elörenyomatik, elzárva a mellső és hátsó csarnok közötti közlekedést. A hátsó csarnokban nagy a pangás, a megváltozott irisszövet a csarnokvíz átszűrődésének ellenáll, elörenyomatik a corneához s ezzel összenő. így az intraocularis folyadék elvezetése akadályozott lévén, a látóidegben lép fel az elvezető út, melynek következménye az excavatio. Az iridectomia a mellső és hátsó csarnok közötti közlekedés helyreállításával gyógyít. (Archiv für Augenheilkunde. XXVI. köt. l.fiiz.) Blaskovics Fridolin dr. Mily helyen csináljunk optikai iridektomiát ? Reche-töl. Manapság elterjedt nézet az, hogy optikai iridektomiát lehetőleg a belső oldalon csináljunk s csak nagy szükség esetében a külső
