Szemészet, 1893 (30. évfolyam, 1-6. szám)
1893-02-26 / 1. szám
10 S Z E M E S Z E rl 1893. I. sz. szélű, alapján finoman szemcsés anyaghiány van, melyet a cornea felől keskeny szürke udvar övez. Csarnok mély, pupilla közép tág, fényre jól reagál. Tensio normalis v = 5/»0 M. 3'5 D 5/15. A bal szemteke külső alsó részén partialis conjunctivalis és ciliaris injectio van, melynek megfelelőleg a corneán szorosan a limbushoz ütköző 3 mm. hosszú T5—2 mm. széles sekély, szalonnás fényű, szürke alapú anyaghiány, melyet keskeny szürke udvar környez. Pupilla középtág, fényre jól reagál. Tensio normalis v — 5/T0 M. 35 D 5/7. Szeptember 3-dikán Paquelin-égetővel érintettük a fekélyeket, mit már 7-dikén meg kellett ismételnünk, mert a szélen újabb fekélyesedés látszott. Sublimat-oldat (1 : 5000) borogatást és kötést kapott s szeptember 17-dikén teljesen békés szemmel s behegedt corneával távozót. Ez idő óta egészen 1892. decz. 5-dikéig csak bejárólag kezeltük. A kezelés az ismételve megújuló s a corneák szélén köröskörül jelentkező újabb s újabb fekélyek kiégetéséből állott. Ezenkívül a jobb orbita belső felső falán subperiostalis tályog keletkezett, melynek megnyitása után sok geny ürült s fistula állandósulásával lassankint telődik az üreg. Felvételekor a befordult szélű bőrnyíláson át a sonda még 4 cm.-nyire halad a sarjakkal bélelt szűk csatornába. A jobb corneán körőskörül 3 helyenkint 4 mm. széles szürke csillogó, sima felületű gyűrűs áttetsző folt. Pupilla középtág, fényre jól reagál. A lencse kérgi részén szürke sávok s rögök, v = 5/so ? A bal szemen élénk injectio. A cornea felszínén igen számos kis víztiszta folyadékkal telt hólyagosa, egyes helyeken kikopások. A külső szélen sarló alakú csillogó felületű áttetsző szürke folt, belül 3 — 4 mm. széles, 5—6 mm. hosszú, szalonnás fényű, szürke alapú, felhányt szélű mély fekély-. Pupilla szűkes, széle 2—3 helyen az elülső lencsetokra tapadt. A kezelés 2 napon át bórsavas borogatásból, kötésből s atropinoldat csöppentésekből állott. Szervezetének vizsgálata kiderítette, hogy nagyfokú endarteritis“ kíséretében jobboldali ttidőcsúcs-hurut van jelen. A fekélyalapról úgy az oltási próba, mint a fedőlemezes festés negativ eredményt adott. 8-dikán Paquelin égetővel mélyen s nagy kiterjedésben kiégettük a fekélyt. Az izgalom kissé még emelkedet s 11-dikén újra számos hólyagosa jelentkezett a cornea felszínén. A kezelés atropinoldat csöppentésekből, kötésből s meleg borogatásokból, a fájdalom enyhítésére ritkán s csakis kötés előtt 1—1 csepp cocain-oldat adásából állott. 16-dikától kezdve a javulás gyorsan haladt, 20-dikán a cornea felszíne teljesen sima, a fekély helyét áttetsző szürke heg jelzi, a pupilla kitágult, szem békés. Ez idő óta hetenként pontos ellenőrzés alatt tartjuk s most már 2 hó óta újabb romlás nincs. Az elmondottakból kétségtelenül kitűnik, hogy a corneának igen makacs, rosszindulatú fekólyesedésével volt dolgunk, melyhez keratitis vericulosa is társult. A beteg testalkata, a periostitis keletkezése, a bántalom kezdetén mutatkozot göbök azon gondolatot ébresztik fel, hgy az egész folyamat tuberculotikus eredetű. Biztosságot a bactriologikus vizsgálat nyújtha tott volna, de a negativ lelet adott esetben még nem zárja ki, mert néha csak igen gyakran ismételt vizsgálat képes kimutatni conjunctivalis fekély alapon is a Koch-féle bacillust, mire pedig nem volt alkalom. Hogy a fekélyesedés mindig a limbus szomszédságában keletkezett, ez utóbbi vértartalmából magyarázható leginkább. Hasonló esetet sem magam nem láttam, sem az irodalomban nem találtam. Ez, de még inkább a kisütés rendkívüli gyógyító erejének illustrálása képezik a közlés indokát. Cauther nélkül, nem szenved kétséget, hogy mindkét szem corneája elpusztult volna. II. II. Idegen test a lencsében. Gy. L. 19 éves férfi jobb szemét két év előtt kődarab csapta meg. Látása csakhamar teljesen elveszett, de fájdalmai nem voltak. Múlt év deczember 5-dikén jelentkezett az egyetemi szemklinikán. A jobb szemen más elváltozás nem látható, mint az, hogy a csarnok a rendesnél mélyebb, s a lencse egész terjedelmében elszürkült, átlátszatlan s külső alsó részében kissé puffadtabb. Fényérzése s projeetiója jó. A bal szem ép, látása teljes. Deczember 6 dikán lándzsával a corneán felül, a tágított pupilla-széllel szemközt ejtett seben kiűztük a hályogot. 6 órával később a csarnok már helyreállt, pupilla kerek, tág, területében kevés hályogmaradék. A gyógyulás zavartalanul haladt, úgy hogy a beteg 8-dikán már fel is kelt s 10-edik napra a klinikáról ki akartuk engedni. 16-dikán a szokásos pontos vizsgálat alkalmával focalis világításnál egy a tág pupilla külső alsó széle mellett hályogmaradékhoz tapadó alig látható körülbelül 2 mm. hosszú feketélő idegen test tűnt fel. A puffadó kérgi részletek mindeddig elfedték a hályog keletkezését okozó kis szilánkot, mely eddig békén hagyta a szemet. A lencse eltávolítása után az idegen testnek bennhagyása veszedelmes lett volna, mert könnyen a szivárvány hártya vagy a sugártest közelébe juthatott. Ezért már másnap, 16-dikán a kivételre határoztuk cl magunkat. A sebet keskeny lapjára hajlított lándzsával a tág pupillaszéllel szemközt felül s lelül készítettük. Liebriech-féle csípővel sikerült az első fogásra kihúzni a kis lemezt, s egyúttal az első műtét óta már felpuffadt néhány hályogmaradékból keletkezett pehelyt is kieresztettük s a beteg 10 edik napra jó látóélességgel (decz. 27-dikén -f- 90 D.-val 5/20) távozhatott. III. Paralysis progressiva, papillitis. F. J. 32 éves férfi két hó előtt minden alkalmi ok nélkül folyton tartó nagyfokú fejfájást kapott, mely csak jelentkezése (1892. deczember 3) előtt 8 nappal hagyott alább. Látása is meggyengült, munkánál szemei gyorsan fáradnak, a betűk elmosódnak. Állítólag megelőzőleg semmiféle betegségben nem szenvedett, luesnek nyoma sincs. Mindkét szem segédszervei épek, a pupillák közepesnél jóval tágabbak, fényre (főleg a jobb) renyhén reagálnak. A belső egyenes izmok a convergentiánál rosszul működnek, s e működésükben is gyorsan kifáradnak. Mindkét látóidegfő erősen duzzadt, körülbelül 2 mm.-nyire kiemelkednek, szürkés vörös színűek, határaik teljesen elmosódottak. A vivő erek tágak, kanyargósak, a verő erek szűkek, s a papilla megnagyobbodottnak látszó területéről meredeken buknak le az elváltozást alig mutató ideghártyákra. Az erek környékén igen számos pont s csíkszerű vérzés látható, melyeknek vöröses színe élénk ellentétet képez az ereket helyenként elfedő sárgás fehér szabálytalan alakú plaque-okéval. A látóélesség a jobb szemen 5/15 Hm. l-5 D v = 5/l5, a balon 5/ao Hm. 1'5 D v = 5/so- Látótérben eltérés nincs, színlátása jó. Laufenauer Károly tanár rendelésén megejtett vizsgálat, melyet dr Schaffer Károly tanársegéd úr volt szíves teljesíteni, kiderítette, hogy „a facialis alsó s a jobb középső ága paretikus; facialisban és a nyelvben fibrillaris rángás. Szótagbotlás. Bal térdtünet igen csökkent, jobb normalis. Ataxia Komberg tünet hiányzik. A motilitásban felötlő zavar nincs. Véleményünk oda irányul, hogy a betegen kezdődő paralysis progressiva, van, úgy hogy a mindkét oldali papillitist a paralysisnek tudjuk be.“ Két hétig állott klinikai észlelés alatt, mely idő alatt megújuló fejfájásai ellen jodkaliumot és bromkaliumot szedett. Látása eltávoztakor mindí két szemen 5/10 volt, tehát megjavult. Azóta is megfigyelésünk j allatt áll, de állapotában változás nem következett be. Az eset annyiból érdekes, mert kifejezett papillitist legtöbbször agydaganatok kiséretében találunk. Ilyennek felvételére azonban adott esetben minden más tünet hiányzott. Másrészt paralysis j progressiva látás zavarai rendesen ép szemfenék mellett keletkeznek s később is a papillán atrophiat találunk, nem pedig I pangást; sem Knies1 sem Berger2 nem említenek egyetlen esetet sem, melyben a paralysis progressiva papillitissel társult volna. 1 Die Beziehungen des Sehorgans und seiner Erkrankungen zu den übrigen Krankheiten des Körpers und seiner Organe 1893. 2 Les Maladies des Jeux dans leurs rapport avec la pathologie génórale 1892.
