Szemészet, 1893 (30. évfolyam, 1-6. szám)
1893-10-29 / 5. szám
SZEMÉSZET 1893. 5. sz. 6 2 okoz. A Keinig-féle és más chemicus, causticus eljárás kerülendő, míg nem a limbus halvány lett. Csak az átmeneti redő excisiója ajánlható mint olyan, mely után gyors a gyógyulás. Erre legtöbb beteg 3 hét alatt gyógyul ; kivéve a helytelenül kezelt trach. eseteket és scrophulotikus egyéneket. A mi az idült trach. kezelését illeti, ha az csak az átmeneti redöre korlátozódott, használjuk a lapist oldatban, vagy mint pálczát; ez erősen izgat és a szemölcsökre való hatása csekély ; hasonlóan hat a cupr. sulf. is, mely még a zsugorodást is sietteti; cupr. alum, gyenge; jequirity mellőzendő. Kefélés erősebb subl. oldattal, a sárga- vagy naphthol-kenőcs szintén alig hatnak a szemcsékre. A Keining-féle eljárásnak csak izgalom nélkül folyó esetekben van helye; mérsékelt hatású és nem óv meg a visszaeséstől. Az egyes folliculusok kisütése izgalommal jár; gyuladásánál nem is alkalmazható. A kinyomkodás kínos és nem elégséges. A Sattler-féle kikaparás kíméletesebb, de csak ott járja meg, hol már kezelés után felpuhult folliculus maradt vissza. Az átmeneti redő kimetszése nem izgat. A keletkező sima heg akadályt képez a bántalom tovaterjedésére nézve. A műtét gyorsan hat és felülmúl minden más módszert. A szem mozgékonysága nem szenved, mert operatio után a szemhéj emelésénél a kötőhártyának a fornix körül lévő része fog tágulni. A kóros kötöhártya úgyis sokszor négyszer oly széles, mint a norm; épen ezért akár 16 mm.-nyit is kivághatunk belőle. Ha a porczból is eltávolítottunk valamit, de a levator nem sérült, annál könnyebb lesz a szemhéj emelése. E műtét hasznát nagyon dicséri; 7—10 nap alatt gyógyulnak az esetek. Ezt ajánlja az átmeneti redőt elfoglaló cornea betegedés nélküli trachománál. A cornea megbetegedése két alakban társulhat az átmeneti redő trachomájához. Az első alak tisztán mechanikus úton képződik ; a másik a pannusos betegség, a valódi cornea trachoma. Mindkettő legtöbbször felülről kezdődik. Cornea-bántalomnál is van helye a kimetszésnek. A mechanikus úton képződött cornea-bántalom egyedül a kimetszésre is gyógyul; néha még borogatás, kimosás szükséges ; ritkán atropin. Két hét alatt gyógyul. A második alakot kedvezően befolyásolja a langyos borogatás; ha kis infiltratumok képződnének, ezek galvanocaustikus kezelése sietteti a gyógyulást, s főleg megvéd a kiájulástól. A hol a trach. az átmeneti redőröl az egész kötöhártyára elterjedt, ne vesztegessük az időt, hanem fogjunk kést és ollót. Ezen esetekben is kivágja az átmeneti redőt, és ha nagyon infiltrált, még a tarsus conjunctivájából is kivág 1— 2 mm. széles csikót, vagy magát a tarsust is. Hurutnál a subl. borogatást mondja jónak ; a hol a cornea bántalmazva nincs, plumbum cseppeket. Legjobb a csomókat, főleg ha selerotisáltak, ollóval kivagdalni, vagy ha felpuhultak, éles kanállal kikaparni. A megvastagodott tarsust is legjobb kiirtani. Egyidejű cornea-bántalomnál czélszerü a circumcisio. (Graefe’s Arch. f. Opht. XXXVIII. 4.) Vándor ö. dr. — A szem topographiai hőviszonyairól és a hideg és meleg borogatásokról. P. Silextöl. E téren legelső Michel volt, ki thermoelemek segítségével kísérleteket tett házi nyulakon s azt találta, hogy az elülső csarnok hömérséke középértékben 31‘9°, az üvegtest közepének és a lencsének hömérséke 36'1°. A csarnok hömérséke a cornea felé kisebb, az iris felé nagyobb; az üvegtesté a szemteke falai felé emelkedik, utóbbiakban a test liömérsékével egyenlő. Csukott szemhéjak mellett a csarnok hömérséke 2— 3°-val nagyobb; jéghólyag alkalmazásánál 13—15°-val kisebb. Emberen Dohnberg határozta meg a conjunctiva-zsák hömérsékét lapos végű hőmérőkkel, s azt 0'5°-val kisebbnek találta a test hömérséknél. Egészséges és gyuladt szemek között a hőkülönbözet 0‘46°—0'77°, csak a chorioidea és retina gyuladásánál nincs különbség. Silex vizsgálatai alkalmával vas és rézből álló kemény hegyes thermo-elemeket használt, melyekkel a szemhéjakat is átszúrhatta. Az összeforrasztott drótok egyik vége tompa volt, hogy a szájba vagy a végbélbe beilleszthesse. A rézdrótokat egy tükörgalvanométerhez vezette; az áram zárásánál a delejtü elhajlott, ha az összeforrasztási hely között hőkülönbözet volt; az e mellett keletkező thermo-viilanyos erő a hökülönbséggel egyenes viszonyban áll. Az ennek megfelelő hőfokozatot tapasztalati úton meghatározta. Vizsgálatait házi nyulakon, kutyákon és embereken is végezte, úgy pathologikus, mint normalis viszonyok között érzéstelenítéssel és a nélkül. Középértékben a conjunctiva-zsáknak 2°-val, a cornea-lemezeknek lO°-val, az elülső csarnoknak 6°-val, a lencsének 3°-val, az irisnek és az üvegtest közepének 4°-val kisebb hömérséke van, mint a végbélnek. Az emberi conjunctiva-zsák hömérséke 2°-val kisebb, mint a végbélé; cocain-becseppegtetésnél a hömérsék még 0'81-val csökken, gyuladásoknál csak 0‘1—0'2°-val. Gyuladásos bántalmaknál a hömérsék, viszonyítva az egészséges szem hőjéhez, emelkedett: Conjunctivitis cat. acut.-nál 0'93-val, episcleritisnél 0'49°-Val, a cornea-mészszel való étetésénél l'29°-val, heges keratitisnél hypopionnal l'45°-val, gonorrhoikuS blennorrlieánál ulcus corneae jelenlétében 0'8°-val, iritis acutánál l'56°-val, blennorrhea sacci lacrymalisnál 0'58-val, irido-chorioiditis acutánál lT8°-val. A legmagasabb höemelkedés e szerint iritisnél van. A test hömérséke helybeli gyuladásos megbetegedéseknél nem szenved változást. A hideg és meleg borogatások alkalmazását illetőleg eddig igen eltérő nézetek uralkodtak; ezért nagyobb számú kísérletet tett. Végeredményben a következő áll: Borogatások, melyeknek hömérséke nagyobb a levegő hőmérsékénél, a conjunctiva-tömlöben a hőmérséket leszállítják és megfordítva. Ezt a véredényeknek a hő behatása következtében létrejött tágulása, illetőleg szűkülése okozza, valamint a vérnek a bőr felé, illetőleg a centrum felé történt következményes elvezetése. Eltekintve ezen centrifugális és centripetalis fluxiótól, hideg borogatások alkalmazásánál még a reflectorikus úton keletkező nagyobb hőképzés csökkent hökiadás mellett jön számba; meleg behatásánál pedig a melegképződés akadályozva van, a melegelvezetés pedig a bőr edényeinek tágulása és a bőr megnyúlása által fokozva van. Ezt a kísérletek is igazolták. Órák hosszán át folytatott borogatásoknál a bőr edényeinek hiidése áll be, s akkor a viszonyok természetesen megváltoznak. Innen magyarázható, hogy a betegek a szemteke lobos bántalmainál kedvelik a meleg borogatásokat, mert ez által a vérbö szervből távozik a vér. Heveny köthártyaloboknál a hideg borogatásoknál a kellemes érzés onnan ered, hogy a köthártyazacskóba víz jut, mely hűsít. Úgy a meles:, mint a hideg borogatások a létrejött fluxio következtében az anyagforgalom emelését vonják maga után és ez által a normalis viszonyokhoz való kiegyenlítődés elő lesz mozdítva. (Archiv für Augenheilkunde. XXVI. Bd. II. Heft. 1893.) Kiray Ariestid dr. V E GY E S E K. — Jacques Daviel mellszobrát augusztus 11-dikén leplezték le Marseilleben a Hőtel-Dieu-ben. A meghívottak közül megjelentek: Peytral pénzügyminister, a préfet, több képviselő s az egészségügyi hatóságok fejei. Általános figyelem tárgya volt M. Daviel (Rouenból), a híres szemorvos dédunokaöcscse. Az ünnepi beszédet Vidal, a kórházak orvosegyesületének elnöke tartotta. Élénk érdeklődéssel hallgatták Daviel változatos életfolyását. 1093-ban született, tanulmányait Rouenben kezdte s Párisban végezte. 1720-ban Marseillebe sietett, hogy szolgálatait a pestis elleni küzdelemben felajánlja. Kötelességét olyan rendkívüli önfeláldozással s szorgalommal teljesítette-, hogy á király „Pro fugata peste“ felirású medaille-t küldött. 1723-tól mint a märseillei Hótel Dieu sebésze működött. E közben különösen a szejnorvoslásra fordította figyelmét s 1745. április 8-dikán, abból az alkalomból, hogy a hályog akkoriban szokásos reclinatiója nem sikerült, első Ízben távo: lította el cornealis seben. Tehát a szemészet történetében korszakot alkotó methodust 52 éves korában találta fél s midőn azt 1752-ben a párisi orvosi akadémia olé terjesztette, 59 éves volt! 1746 óta már Párisban működött s 1749-ben királyi szemorvossá nevezték ki (chirurgíen-oculiste du roi). VI. Ferdinand spanyol király meghívását, hogy Madridban telepedjék meg, hazaszeretetből visszautasította. 1762. szeptember 30-dikán 69 éves korában Genéveben, hová magát gyógyíttatni utazott, meghalt. Davielt majdnem egészen elfeledték, de az utolsó években egyre-másra emelik az emlékeket. 1885-ben Genóveben, 1891-bon Bernayben, la Barreban állítottak fel szobrot. Az ünnepséget a szokásos lunch fejezte be. —- Dr. Webster Fox-ot a szemészet tanárává nevezték [kPPhiladelphiában. — Angelucci szerkesztésében júliusban egy új szemészeti folyóirat, az „Archivio die ottalmologia“ indult meg. — Auguste Libbrecht, a gand-i szemgyógyintézet alapitója és igazgatója, meghalt. — 1894-ben nem lesz Heidelbergben gyűlés, minthogy avszemorvosok nemzetközi congressusa ez évben tartja összejövetelét Edinbourghban. — Uj könyvek. De Lapersonne Maladies des paupiéros et des mombranes externes de l’oeil. — Dr. . Emil Book. Die angeborenen Kalobome des Augapfels. — Czermak. Die augenärztlichen Operationen. Heft 2, 3, 4. Wien, Carl Gerold’s Sohn. (Az első füzet megjelenésekor már méltányoltuk e nagyszabású mű kiváló tulajdonait. A további füzetek teljesen igazolják a jó véleményt. A mű teljes megjelenése után még részletesen.megemlékezünk róla.) 6. E. Budapest. 1893. Pesti Lloyd-társulat könyvnyomdája (felelős vezető Müller Ágoston), Dorottya utcza 14. sz.
