Szemészet, 1893 (30. évfolyam, 1-6. szám)
1893-02-26 / 1. szám
i SZEMÉSZET 1893. 1. sz. jó antiseptikus szerre, ezt könnyen beláthatjuk, ha meggondoljuk, hogy a szem folyton érintkezik a levegővel és porral, miért is a kötőhártya zacskójában, valamint a könytömlőben már normalis állapotban több nem pathogen bacterium mellett rendszerint egy két pathogen bacterium is szokott lenni, melyeknek káros hatásából csak az ép felhám védi meg a szemet. A legkisebb sebzés — akár véletlen sérülés által, akár műtét czéljából — utat nyithat a pathogen bacteriumoknak a bevándorlásra. Bármely műtét előtt tehát desinficiálni kell a szemet, az eszközöket; az utókezelés közben szintén óvni kell a szemet a netaláni fertőzéstől; sőt még az operált szemre alkalmazott szemcseppeket is tanácsos megfelelő antiseptikus szerrel vegyítve használni. Azonkívül számos fertőző eredésü szembaj ellen még most sincs orvosságunk, így pl. conjunctivitis blen. acuta, conjunctivitis diphteritica, crouposa, a keratitis néhány alakja ellen stb. Ily viszonyok között egész igyekezetünket oda kell fordítanunk, hogy lehetőleg oly antiseptikus szereket találjunk, melyeknek bacteriumölő oldata vagy nem, vagy csak alig izgatja a szemet. Ezen czélból minden egyes antiseptikus szert kellene pontosan megvizsgálnunk és vele megfelelő kísérleteket végeznünk. Én három újabb antiseptikus szert viszgáltam ilyen irányban: úgy mint a hydrargyrum cyanatum, a lysol1 és a kresylsavat. Ézen szerek vizsgálatánál először is azon erősségű oldatokat igyekeztem megtalálni, melyek a szemet vagy általában nem, vagy csak alig izgatják ; más szóval a szereknek azon töménységét igyekeztem meghatározni melyben e szerek a szemen alkalmazhatók, másodszor pedig az ekképen meghatározottt töménységű oldatoknak bacteriumölő képességét határoztam meg. Az antiseptikus szereknek a szemen alkalmazható concen tratióját akkép határoztam meg, hogy minden egyes szer 1%-os oldatából több gyengébb egész 1 : 1000 való oldatokat készítettem és azokat nyulak szemén kipróbáltam. Ezen kísérletekből kitűnt, hogy a nyúl szeme igen jól tűri az 1%-os kresylsavat és az l°/00-es hydrargyrum cyanatumot; ellenben az l%0-es lysol becseppentése után előállott conjunctivalis és cornealis izgalom oly nagyfokú, hogy a cseppentés után csak 1 Va—2 órára múlik el. Az ekképen meghatározott oldatok bacteriumölő képességét három bacteriumra vonatkozólag vizsgáltam, u. m. a cholera-bacillus, az antrax-bac. és a staphylococcusra nézve. A vizsgálat czéljából az E selyemhúrnak körülbelül 1 cm. hoszszú előbb sterilizált darabjait és egy hengerded, körülbelül 9—10 cm. átmérőjű, 3 cm. magas reá illőfedővel ellátott sterilisált tivegcsészét használtam, mely utóbbinak alján sterilisált agar agar réteg volt kiöntve. Minden egyes vizsgálatnál 7 selyemhúr darabot tettem a megfelelő bacterium friss culturájába (többnyire bouillon cultura), hol azok megduzzadva, a bacteriumokat magukba szítták. Azután 6 drbot közülök egyszerre tettem a kérdéses antiseptikus szer oldatába, melyből egy perez múlva 1 drbot, 3 perez múlva a másikat, majd 5, 10, 15, 20 perez múlva a többieket szedtem ki és azokat sterilisált vízben leöblítve, az előbb említett üvegcsésze alapjának a kerületére az agar-agarba olyformán helyeztem el, hogy köztük 2—3 cm -uyi köz maradt fenn, kívülről pedig minden egyest megjegyeztem. Az antiseptikus szerből kivevés után azért tartottam szükségesnek a kérdéses húrdarabot sterilizált vízben leöblíteni, nehogy a rajta tapadt antiseptikus szer továbbra, is hatva a kísérlet eredményét zavarja. Az üvegcsésze alapján levő agar-agar tápanyag közepére minden esetben külön, egy a culturából kivett s így a kérdéses bacteriumokkal telített húrdarabot helyeztem, hogy így a cultura életképességét ellenőrizzem. Ha t. i. a cultura életképes volt, akkor a csésze alapjának közepén levő húrdarab körül az agar-agarban az új cultura megindul, míg ellenkező esetben cultura nem mutatkozik. A húrdaraboknak elhelyezése után a csészét a thermo-1 Az 1892. évi 6-ik számú Szemészetben „Szemészeti értekezetek“ czímü czikkben lysol helyett hibásan solutol van említve. statba helyezzük. 24 óra múlva a csészét újra megvizsgáljuk, nézvén mely húrdarab körül fejlődött cultura és mely körül nem. így azután azt találjuk, pl. hogy a staphylococcus culturájából a hydrargyrum cyanatum l%0-es oldatába helyezett húrdarabok közül az első (1 perez behatás) és a második (3 perez) körül fejlődött cultura, míg a harmadik (5 perez) körül és a többi (10, 15, 20 perez) körül nem fejlődött. Ez annyit jelent tehát, hogy az l°/oo"es hydrargyrum cyanatum a staphylococcust 3 perez alatt nem, de 5 perez alatt már megöli. Ezen bacterium vizsgálataimat Preisz Hugó dr. bacteriologiai intézetében az ő szíves útmutatása mellett végeztem, miért is e helyen mondok neki köszönetét. Ezen kisérleteim eredménye a következő volt: P/oo-es hydrargyrum cyanatum 1%-os kresylsav l%o-es lysol Cholera-bac. 1 perez alatt öli meg 15 perez alatt öli meg 25 perez alatt sem öli meg Anthrax-bac. 1 perez alatt öli meg 15 perez alatt öli meg 1 perez alatt öli meg Staphylococcus. 5 perez alatt öli meg 20 perez alatt sem öli meg 25 perez alatt sem öli meg A mint ezen kísérleti eredményekből látszik, a lysol és a kresylsav a szemre egyáltalában nem alkalmazható, míg a hydrargyrum cyanatum 1 : 1000 oldata minden fertőző eredési! bajánál és a szemoperálásoknál igen ajánlható Műszerek a hályogki csúsztatás hoz, korpádban csonkított lebenynyel és kerek szembogárral. Schulek Vilmos ny. r. tanártól.1 F. é. február 15-dikén a szürke hályog eltávolításának egy új módját ismertettem.2 Keskeny késsel laposan kezdek szarúlebenyt szabni, de a folytatásban a kést hátára állítom. A lebeny csonkán, még pedig feltünőleg lehajlott ívvel határolt alakban készül. A hályognak tokjából jókora darabot fogóval kirántok. Végre alul nyomva, a hályogot buktatom és kihajtom, míg felül párltányos lapáttal a szemcsillagot támasztom, majd a lapátot beletolva, a reá hajtott hályogmaradványokat kiszedem. Akkor az elbánás tudományos czíme és a műszerek alakja még nem volt végleges. Általában a hályogeltávolítást extractio cataractae-nak nevezik. Az elnevezés téves. Expulsio cataractae = hályogkitaszítás, felelne meg.3 Magyarul szelídíthetünk a megnevezésen és hályogkicsúsztatásnak mondhatjuk, mint a hogy az odvas fognak eltávolítására könyebben készülünk, ha fogkirántás helyett foghúzásról beszélnek. Az én expulsio cataractae-féle operáló eljárásom pedig más, a hályogot eltávolító módokkal, névleg a Beer és a Graefe-félével szemben pontos megjelölés kedvéért a czímiratú elnevezést kaphatná, t. i. „hályogkiesúsztatás horpadtan csonkított lebenynyel és kerek szembogárral“.4 Az addig meglevő műszereket átalakítani, némelyeket egészen újból szerkeszteni kellett. Ismertetésük jelen értekezésem tárgya, — egyéb részleteit az operálásnak más alkalmakra hagyva. 1 A m. tud Akadémia 1892. junius 20-dikán tartott ülésében előadva és bemutatva. 2 Math, és term, értesítő X. kötet 6. füzet 84. lap. 1892. Ennek nyomán: „Szemészet“ 1892. áprilban, 2-dik szám. 3 A rendelkezésre álló nyelvanyag ez : kihúzás, kihozás, kivonás, kihajtás, kitolás, kieresztés, kibúvás, kibuktatás, kibujtatás, kinyomás, kiszorítás, kivevés, kiürítés, kisurolás, kivétel, eltávolítás, kivezetés, kifejtés, kiszabadítás, kitisztítás, kisiklás, kijövetel, kijuttatás, kibökés, kiszedés, kisimítás, kiűzés, kikergetés, kilódítás, kitakarítás, kiengedés, kibontás, kibocsátás, kitaszítás, kicsúsztatás. A két utóbbit gondolom legjobbnak, mert az „eltávolítás“ túlságosan általános értelmű. 4 Németül: Herausschiebung (Austreibung ?) des Staares mittelst concav gestutztem Lappenschnitt und mit rundbleibender Pupille.
