Szemészet, 1893 (30. évfolyam, 1-6. szám)

1893-06-25 / 3. szám

36

SZEMÉSZET

1893. 3. sz.

bámulatomra a baj annyira javult, hogy alig volt a kötőhártyán kóros változás. Itt-ott némi érdesség, heged és jelelte a régi processust. A beteg állítása szerint tőlem távozása óta semmit sem tett szemeivel.

A gyógyulás idejéről még nem mondhatok Ítéletet; elvem az, hogy lelkiismeretes orvos semmi néven nevezendő beteg- } ségnél gyógyulási terminust nem mondhat; mert emberek vagyunk és nem tudjuk, hogy a következő pillanat minő végzetes komplikatiót hozhat. Volt betegem, kit nyolcz nap alatt meggyógyítottam; a fent említett esetet pedig már 11 hónap óta orvosolom.

De annyit állíthatok, hogy az én eljárásommal tetemesen jobb, gyorsabb és biztosabb eredményt értem el, mint bármelyikkel azon sok methodus közül, a mit végigpróbáltam.

Számos eseteimből csak a következőket sorolom fel:

1. eset. 21 éves énekesnő jobb szemén az átmeneti redők tele voltak nagy sárga trachoma-csomókkal; a cornea felső felét igen vastag, kevés edényü, sárgásszürke pannus borította. Az első massalás után a csomók legnagyobb része kiürült ; a következő massálások után az átmeneti redő rohamosan gyógyult; a cornea pannusa teljesen feltisztult; az átmeneti redő a legegyszerűbb hurut tüneteit mutatta csak. A gyógykezelés 11/2 hónap. A beteg állítása szerint azelőtt már hónapokig ecsetelték. A bal szemnek kezdődő trachomája már ötszöri massálás után némi kis hurutos lazulást mutatott. Eddig recidivának semmi nyoma.

2. eset. 64 éves zsidó asszonyt 8 évig orvosoltak; ecsetelték, kékkövezték, állítólag a csomókat kinyomkodták, én magam 1888. év szeptember hónapja óta orvosoltam. Nem állíthatom, hogy gyógykezelésem alatt rosszabbodott, de nem is igen javult. 1892. év május havában massálni kezdtem; a gyógyulás mondhatom rohamos volt. Julius végével már sima, hegedő szövet volt a conjunctiva.

3. eset. Kecskemétről egy középkorú férfiú jobb szeme trachomás volt pannus nélkül; 12 napi kezelés után teljesen meggyógyult. Eddig recidiva nem mutatkozott.

4. eset. Múlt év junius első felében 24 éves cseléd jött hozzám, jobb szemén igen súlyos trachomás gyuladással; a corneát egész terjedelmében húsos pannus borította; a beteg e szemével csak világosság és sötétség között tudott különbséget tenni. Massáláskor a conjunctiva megbetegedése rohamosan kezdett javulni; a pannus folyton vékonyodott, úgy hogy 14 napi orvoslás után már ujjakat volt képes megolvasni.

Ezek után legyen szabad felsorolnom azon előnyöket, a melyekkel eljárásomat tisztelt kartársaim kezeibe adom.

I. Eljárásom a lehető legegyszerűbb. Nem szükséges hozzá semmi mesterkélt eszköz, minők például a sokféle galvano- vagy thermocauterek; semmiféle csípő és horog csak arra, hogy az átmeneti redőt előhúzhassuk. Nem kell semmi nagy dolgot tenni, nem kell narcotizálni. A betegnek nem árthatunk vele, mert hiszen kezünkben van minden pillanat hatása és azt tetszésünk szerint mérlegelhetjük; de eszközöm sem olyan, hogy kárt okozhatna a beteg szemén. Nem sért, nem roncsol, hanem a mi ép volt, azt megtartja. Nem úgy mint a galvano vagy thermocauterekkel való pörzsölés, használjunk akár lemezes, akár finom végű cautert. Ezek mindig roncsolnak, s talán több ép, mint beteg kötőhártyát. Epen ilyen nagy anyagveszteséggel jár az átmeneti redő kimetszése ; és ha minden jó hatását elhiszem is, azon egy kérdést bátorkodom felállítani, ha kimetszik, kipörzsölik a felső átmeneti redőt, hova fog jutni a könymirigyproductum és mily úton, ha a köny-vezető csövecskéket az átmeneti redővel együtt kipörzsölik vagy kivágják.

II. Az én eljárásommal megtámadjuk a betegségnek nemcsak egyes symptomáit, minők pl. a csomók, hanem a betegség fészkét az adenoid hártyában, a diffus infiltratiót is. Az adenoid réteg a dörzsölés elől ki nem térhet, legyen fölötte bármilyen vastag rétegű beszűrődés vagy liegedés. Azon sajttömegek, melyek még nem fejlődtek kötőszövetté, a gyúrás folytán elvesztik életképességüket: szétesnek és felszívódnak. A már kötőszövetté alakuló vagy már azzá alakult sejtek és ezek halmazai felpuhulnak, az egész tömeg engedékeny lesz

és az ép kötőhártya területeket össze nem nyomja. A dörzsölés és gyúrás a trachomacsomókat mint valami fungosus tömeget szétmorzsolja, felpuhítja és a dörzsöléskor képződött hyperaemia felszívódásra bírja azokat.

III. A képződött váladékot, a melyhez kötve van az átvihető ragályos anyag, az ecsetelés által arra az időre, a míg újból nem képződik, megsemmisíti. Egyébként az ecsetelés még azon értelemben is hat, mint a hogy eddigi alkalmazásánál is hatott. Az líjonnan képződött váladékot szorgalmas mosogatással sublimat 1:5000-hez távolítjuk el.

Nem akarom hosszú fejtegetésekkel fárasztani tisztelt hallgatóimat, röviden állíthatom, hogy eljárásommal gyógyult számos gyermek, felnőtt, sőt öreg is; a trachoma enyhe és súlyos alakjai. Javultak a trachomának következményei: a kemény hegedősek felpuhultak, a hegedősek súrolása folytán előálló izgalmak megszűntek; a szemhéj változások is javultak, sőt meg is szűntek.

Azonban, uraim, nagyon jól tudom, hogy minden ember a saját szülöttjét legtökéletesebbnek nézi; ember vagyok én is és talán elfogulva gyógy eljárásomat a legjobbnak tartom. Igazságos és szigorú akarok lenni: átadom methodusomat önöknek; bírálják meg és majd saját tapasztalataik alapján az oda nem valót faragják le, a mi jobbat találnak, adják hozzá.

Klinikai közlemények.

I.

Sérüléses hályog eltávolítása az azt okozó idegen testtel

együtt.

Vándor Ödön dr., szemklinikái gyakornoktól.

P. Gy. 27 éves géplakatosnak múlt év október havában munkálkodás közben vasszilánk ugrott bal szemébe. A sérülés pillanatában fájdalmat, vagy látási zavart nem észlelt, hanem könjmzni kezdett, később meg kivörösödött szeme; fájdalom azután se jelentkezett, pedig három hétig volt izgatott szeme. Csak a sérülés utáni napokon vette észre, hogy látóképessége csökken, s vagy egy hét leforgása alatt teljesen elveszett, úgy hogy csak fény és árnyék között tudott különbséget tenni. Hogy az idegen test szemében maradt-e vagy kihullott, arról tudomása nincs.

F. évi áprilisban felkereste klinikánkat s a következőket találtuk: A jobb szem ép v = 5/15 Hm 1'25 D. 5/15. A bal szem segédszervei épek. A cornea belső alsó negyedének közepén egy kölesnyi, kékesfehér, csillogó folt; csarnok mély, pupilla tágult (atropintól) kerek.

A lencse kékesszürkén zavaros, habos kinézésű, csillogó. A pupilla belső alsó negyedében, — a cornea folt átellenében — a lencsében kendermagnyi, sárgásbarna, a szélek felé elmosódó folt, melynek közepén mákszemnyi fekete pont látszik. Tn. Kézmozgást lát, fényérzés, projectio jó.

A leirottak szerint feltevésünk nem lehetett más, mint az, hogy a vasszilánk oly erővel repült a szembe, hogy a corneán és lencse tokján áthatolva, a mellső lencsekéregben állapodott meg. A behatolási helyen — a corneán — reparativ szövet képezi a foltot; a lencse elszürkülése az azt ért sérülés következménye; a lencse belső alsó részében látható fekete pont a sérülést okozó vasszilánknak kiálló része; az e körül lévő sárgásbarna folt pedig, a szilánkból származó vasoxyddal festett lencsekéreg. Diagnosis: Macula cornea, Cataracta traumatica et corpus alienum in lente oculi sinistri.

April 15-dikén extractio linearis simplex-et végeztünk. A seb a cornea felső külső negyedében lándzsával készült a kitágított pupillaszélnek megfelelően. A tokot csípővel akartuk megnyitni, de ez nem sikerült; helyette horoggal hasítottuk meg. Ekkor a lencse szétmállott és az idegen test a felszínre emelkedett; sikerült a szilánkot csípővel megfogni és a seb felé húzni; e közben azonban a pupilla megszűkült és a szilánk az irisben megakadt; az iris külső felső részéből egy kis darabot kimetszettünk, a pupilla kerekségét fel kellett áldoz-