Szemészet, 1893 (30. évfolyam, 1-6. szám)
1893-04-30 / 2. szám
20 SZEMÉSZE T 1893. 2. sz. tására beálló reflexek az ingerlés módjától törvényszerűen függő egy- vagy kétoldaliak. A látóhártya ingerlése történhetik gyertyalánggal olykép, hogy ezt a szem elé tartjuk. Belátható azonban, hogy a retinának egyes, topikailag meghatározható pontok szerinti izgatása legczélszerűbben a perimeter segélyével történhetik, midőn a perimeterívnek különböző meridiánok szerinti beállítása mellett a rajta tovacsúsztatott fehér papírlapot mint reflektáló tárgyat felhasználom. A látóhárlya ingerlésének e kísérleti módja a hypnosis alatt Högyes tanártól származik, ki először mutatta ki különböző kísérleti módszerekkel azt, hogy a retina egyes tájainak ingerlésére különböző testizmokban válthatók ki reflex izommerevedések és pedig ugyanazon izmokban. Ugyan ő volt az ki a retina reflex mozgás keltő területét először ily perimetrikus ábrákon feltüntette. Ha most a bal szemet bekötve, a jobb szemmel a perimeter fehér gombját rögzíttetem, más szóval az egyén sárga foltja e pontra irányíttatik, úgy a gombról reflektáló fény avagy ennek helyébe tartott gyertyaláng néhány másodpercznyi behatására totalis contractura keletkezik. Más szóval az optikusnak unilateralis izgatására bilateralis contracturát kapok, holott a többi érzékszervek unilateralis ingerlésére ugyancsak unilateralis merevség keletkezik. Ugyancsak bilateralis contracturát nyerek akkor is, ha a perimeterrel a sárga folton át fektetett függélyes síkban izgatok, akár felülről, akár alulról. S I) 1. ábra. A két szem reflexterei. I) = jobb szem, S — bal szem. — Az ép vonallal (—) jelzett körvonalban fekvő összes retinapontok ingerlése jobb hemicontracturát; a szakadozott vonallal jelzett körvonalban fekvő pontok izgatására bal hemicontracturát nyerünk. Ezek után kérdés, vájjon a retina részéről nyerhető reflex mindig és kizárólag csak mint totalis contractura jelentkezik-e, s vájjon nem idézhetünk-e elő részéről hemicontracturát is? Kísérleteim kimutatták, hogy lehetséges a következőmódon : Ingereljük a látóhártyát oldalt és pedig olyként, hogy az inger kifejezetten a temporalis avagy a nasalis retinafélre essék. Ejtsük meg a kísérletet mindenekelőtt ismét a jobb szemen. Az egyén a perimeter gombját rögzíti, a perimeter ívét a vízszintesre emelem, s az ingerlő lapocskát kívülről befelé csúsztatom, midőn tehát a jobb szem nasalis retinafelét izgatom- Ekkor azt tapasztalom, hogy midőn a reflektáló lapocska körülbelül 80°-hoz ért, a jobb testfél megrázkódik és merevvé lesz: jobb hemicontradura keletkezett, mi mellett a bal testfél teljesen petyhüdt maradt. (L. 1. ábrát.) Végezzük el most ugyancsak a jobb szemen a temporalis retinafélnek ingerlését. A fényinger gyanánt szolgáló fehér lapocska ekkor medialis 40—50°-nál egy bal hemicontracturát vált ki, mi mellett a jobb testfél teljesen petyhüdt marad. Összegezem a jobb szemre vonatkozó reflexeket: 1. A sárga foltnak direct ingerlésére, illetve a sárga folton át merőlegesen helyezett síkban történő izgatásra bilateralis contractura támad. 2. A jobb szem nasalis látóhártyafelének izgatására jobb hemicontractura keletkezik. 3. A jobb szem temporalis retinafelének ingerlésére bal hemicontradura áll elő. Térjünk most a bal szemre át, mely tudvalevőleg hysteriás vakságban szenved. Daczára eme állapotnak felőle a látóhártyareflexek szintén megkaphatok. És pedig: 1. A sárga foltnak, illetve az ezen át függélyesen helyezett síkban történő ingerlésre kétoldali contractura támad; ez tehát megegyezik a jobb szemnek analog módon történő izgatására nyert eredménynyel. 2. A bal szem temporalis retinafelének izgatására jobb hemicontr actur a keletkezik. 3. A bal szem nasalis retinafelének ingerlésére bal hemicontractura nyerhető. Ezek után az összes optikus reflexeken áttekintve, azokat következőleg csoportosíthatjuk: 1. Bilateralis contracturát mindig akkor kapunk, ha akár a jobb, akár a bal szem izgatása a sárga foltban, illetve az erre függélyesen fektetett síkban történik. 2. Jobb hemicontractura a jobb szem nasalis és a bal szem temporalis retinafelének ingerlésére támad. 3. Bal hemicontractura a jobb szem temporalis és a bal szem nasalis látóhártyafelének izgatására keletkezik. E leletekből rögtön kitűnik, hogy azonos nevű hemicontractura a két szemnek homonym látóhártya-feleiből, vagyis a működésileg együvé tartozó retinafelekből nyerhető. Ily módon az analógia a homonym hemiopiával szembeszökő, s miután a hemianopsia az optikus semidecussatiójában leli magyarázatát, közelfekvő fenti retinareflexeknek okát ugyanebben keresni. Ez alapon a retinareflexeknek mechanismusát következőképen construálhatjuk meg. (L. 2. ábrát.) A fényinger keltette ingerület az optikus mentén eljut a mellső ikertelepbe mint subcorticalis, esetleg a nyakszirti lebenybe mint coritcalis optikus góczba; vájjon e két pont közül melyikről csapódik át a mozgató pályára, azt más irányú kisérleteim és levezetéseim, a melyeket más helyen teszek közzé, döntötték el. (L. részben fentjelzett akadémiai értekezésemet.) Utóbbiak kimutatták teljes határozottsággal, hogy az intrahypnotikus reflexek corticalis mechanismus útján váltatnak ki, s így a retinareflexekre nézve is azt kell felvennünk, hogy azok a nyakszirti kérgen át haladnak a psychomotorius mezőre. Midőn már most a jobb szem nasalis retinafelére (pl, ennek „a“ pontjára) a fényinger behatott, akkor az ingerület azopticusnak ama kötegén halad tova, mely a chiasmában történő kereszteződés folytán a túloldalra, azaz a bal nyakszirtlebenybe jut. Innét az ingerület a mozgató kéregre csapódik át, s miután a pyramispálya a nyúltvelő alatt kereszteződik, belátható, hogy az ingerület ismét a jobb oldalra tér át: tehát jobb hemicontractura jő létre. Midőn a fényinger a bal szem temporalis retinafelét (pl. „a“ pontban) érte, úgy az ingerület a keresztezetben optikuskötegen át jut el a bal corticalis optikusmezőbe, innét a bal psychomotorius góczba, a melyből a bal cerebralis illetve a jobb spinalis pyramison végigfutva, a jobboldali végtagokhoz ér el: tehát jobb hemicontractura keletkezik. E mechanismus alapján akadálytalanul érthető meg, hogy a jobb szem temporalis és a bal szem nasalis retinafeleinek izgatására mindig bal hemicontracturát, s az ellennevű retinafelek izgatására jobb hemicontracturát nyerünk. Ily módon az optikus hemicontracturák magyarázatukat lelték. De miért kapunk a sárga folt ingerlésére egyidejűleg fellépő bilateralis contracturát? Egyszerűen azért, mert minden szem sárga foltja mindkét subcorticalis illetve corticalis góczczal függ össze (Wernicke), s így ingerlésére egyidejűleg jönnek izgalomba e góczok, illetve egy időben csapódik át a reflex mindkét pyramisra : áz eredmény csakis bilateralis contractura lehet. 2. ábra. Jsz — Jobb szem. m = sárga folt. Bf — Bal fül Jf = Jobb fül. Pyramis x — Py kereszteződés. A homonym jobb retinafelek és optikus pályák = — vonal. A homonym bal retinafelek és opticus pályák — — vonal.
