Szemészet, 1893 (30. évfolyam, 1-6. szám)

1893-04-30 / 2. szám

1893. 2. sz.

S'Z EM ESZET

19

válva; de nem érinti egészen a mellső lencsetokot, a melyen éppen úgy, mint a lencsén, nem található elváltozás. A lencseállomány rétegei, úgy szintén a lencsetok epithelje igen jól tűnik fel. Részben a lencsével összefüggésben, részben távolabb tőle, rendetlen alakban és elrendezésben egyes zonularostok láthatók. A sugárizom tompább háromszögletet képez, a mint az rövidlátó szemekben szokott előfordulni; az izomrostok legnagyobb részt hossz- és haránt irányban haladnak.

A chorioidea nem szenvedett feltűnő elváltozást. A reczehártya teljesen le van válva, mellfelé csak az ora serata táján maradt összefüggésben a chorioideával s hátul, a látóideggel. A reczehártya csak egyes helyeken mutatja réteges elrendezését, legnagyobb részt inkább rostos szövetnek látszik, melyben számtalan apró mag foglal helyet, melyek a magrétegek maradványainak tekintendők. Azonkívül a levált reczehártyában igen sok helyen kisebb-nagyobb kiterjedésű rozsdásbarna foltok láthatók, melyek vérzések residuáit képezik. A látóidegen különös elváltozás nem mutatkozik.

A glaukoma kórboncztani diagnózisát biztosan nem lehetett megállapítani; nevezetesen nem lehetett glaukomás excavatiót találni, de ezt nézetem szerint a reczehártyai leválás alakja és minősége teszi lehetetlenné.

Látóhártya-reflexek a hypnosis alatt.

Kísérleti tanulmány.

Schaffer Károly dr., egyet, tanársegédtől.

Már Charcot, de főleg Hőgyes és részben Laufenauer kísérleteiből ismerjük azt az érdekes tényt, hogy a mély hypnosisban levő hysteroepilepsiás egyének legtöbbje bármily külérzéki inger behatására egy reflexjelenséggel, az ú. n. izommerevedöséggel válaszol. Tehát a szem, a fül, a nyelv, az orr és a köztakaró ingerlésére reflex contracturák keletkeznek, melyek tanulmányozása alapján Hőgyes lényegileg két typust állíthatott fel. Szerinte némely hypnotizáltnál az inger behatása oldalán a nyak, a felső és az alsó végtag izmai válnak merevvé vagyis hemicontradura támad: a jobb fülön beható inger jobb hemicontracturát, a bal nyelvfélre helyezett inger bal hemicontracturát eredményez. Más hypnotizáltnál az inger behatásával azonos oldali felső és a túloldali alsó végtag jő contracturába; pl. a jobb fülre beható inger a jobb felső és a bal alsó végtagnak merevségét okozza. Ez keresztezett contractura. Szólhatunk tehát egy liemilateralis és egy cruciált typusról. A contractura némely egyénnél fokozatosan, az általam tanulmányozott egyéneknél (szám szerint háromnál) az ingernek igen rövid, nehány másodpercznyi behatására pillanatosan, egy csapásra áll be és hosszabb idejű fennállás után spontan is oldódhatik, de a kísérletező akaratától függően és gyorsan úgy is szüntethető meg, hogy egy újabb inger hat be ugyanazon oldali érzékszervek egyikére, a mely oldal felől az izom merevedősség kiváltása történt. Önként érthető, hogy valamely ingernek kétoldali behatására (pl. a két fül, mindkét szem felől) az egész testre kiterjedő, tehát egyetemleges contractura támad. A contracturált izmok feszítői tetanusszerű merevséget mutatnak, s így más által, erőszakosan be nem hajlíthatók.

A fentiekben csupán jelzett izommerevedősséget behatóan

egy hysteroepilesiáson tanulmányoztam; vizsgálataim főleg a látószerv részéről oly érdekes eredményeket derítettek ki, s magának a látószervnek működésére oly meglepő, talán idegenszerű fényt vetnek, hogy ezeknek közlését indokoltnak találom.

A vizsgálatok tárgyát képező egyén egy 26 éves hajadon, cseléd, a ki a nagy liysteriának typikus képét nyújtja.

A betegnél jobboldali cutananaesthesia van jelen, a jobb nyelvfél, a jobb orrlyuk és a jobb fül érzékenysége tetemesen csökkentnek mutatkozik. Az ínreflexek igen fokozottak. A jobb szem látótere nagyfokú concentrikus szűkülést mutat; a bal szemen a fényérzésnek nyoma sincs. Jobb szemén T5 méterről olvas ujjakat, üveg nem javít. A jobb szemfenéken más elváltozás nincs, minthogy a vivőerek a szokottnál kanyar - gósabbak. A bal szem papillájától befelé körülbelül két papillányira festékfelhalmozódás van, melynek közei közt a sklera fehér színe áttünik. A retinális erekre a festékrögök részben reákapaszkodnak. A szemfenék más elváltozást nem mutat. A pupillák fényre úgy direct mint consensualisan jól reagálnak. A bal szem a jobb szem fixálásakor kifelé tér s e szemen úgy be-, mint fel- és aláfelé a szem mozgásaiban némi visszamaradás észlelhető. Diagnosis: Chorioiditis circumscripta oculi sin.; amblyopia oc. dextri; amaurosis totalis et paresis n. oculomotorii (partialis) oculi sinistri. (E szemészi leletet Grósz dr. tanársegéd úrnak köszönöm.)

Megjegyzem, hogy a bal szem vakságát az egyén tavaly nyáron egy görcsös rohamából való felébredés után tapasztalta először, s kiemelendő, miszerint eme egyoldali hysteriás vakság nem csupán a monocularis, hanem a binocularis, jelesen a stereoskopikus látásnál is annak bizonyult, a mint ezt Szili magántanár úr megállapítani oly szíves volt.

I.

Az intrahypnotikus látóhártya-reflexek morphológiája.

E hystero-epilepsiás nőn lényegileg Hőgyes módszere szerint véghezvitt kísérleteimnek egy kis részét kivonatosan „A suggestio behatása a hypnosis alatti reflexjelenségekre“ czímfi akadémiai értekezésemben1 ismertettem. Ugyanitt leírtam, hogy az egyén nehány másodpercznyi fixatióra hypnosisba esik, a mi úgy történik, hogy általános merevség jő létre az egész testnek megrázkódása kíséretében. A beteg ekkor deszkakeménységűen ki van nyújtva; e merevséget dörzsöléssel, tehát bőringerrel fel lehet oldani, vagyis a test izomzata ismét petyhüdt lesz. Ha most bal füléhez tartok búgó hangvillát, úgy baloldali hemicontractura támad; ha jobb füle mellett zúg a villa, úgy jobb hemicontractura keletkezik. Tehát az acustikus ingernek féloldali behatására féloldali izommerevség is áll elő, míg ha a zengő hangvillát a fejtető fölé helyezem, úgy egy általános contractura keletkezik, azaz kétoldali hangbehatás bilateralis merevséget von maga után. E kísérleti schema szerint féloldali avagy kétoldali contracturát idézhettem elő továbbá valamely szag-, nyelv illetve bőringernek egy illetve kétoldali behatására. Úgy hogy kísérleteimből azt a következtetést vonhattam le, miszerint nevezett hystero-epilepsiás nőnél valamely hang-, szag-, nyelv- és bőringernek egyoldali behatására azonos nevű hemicontractura, kétoldali behatására bilateralis contractura keletkezik.

Megjegyzem, hogy az egyszer létrehozott contractura mint azt már Hőgyes kísérletei is részletesen kimutatták másnemű ingerrel (pl. az acustikus-contractura olfactorius ingerrel) oldható, de megszüntethető ugyanazonos ingerrel (pl. acustikus-contractura acustikus ingerrel) is, csupán azon feltevés mellett, hogy a contracturáló inger behatása után bizonyos szünet múlva hasson be az oldó inger.

Ezek alapján az egyént reflexcontracturájának alaki megjelenése tekintetében a hemilateralis typushoz soroljuk.

E reflextypustól határozottan és törvényszerűen eltérőek a szem részéről nyerhető reflexcontradurák. Míg a fentjelzett kísérletek azt mutatták, hogy valamely érzékszerv egyoldali ingerlése egyoldali reflexet is ad, addig a látóhártya egyoldali izga-1 Mathemat. és természettudom, értesítő. XI. kötet 2. füzet.