Szemészet, 1893 (30. évfolyam, 1-6. szám)

1893-04-30 / 2. szám

18 SZEMÉSZET Azóta többször találtak glaukomát és amotiót egy- és ugyanazon szemben. Nordenson' két ily esetet ír le és fel­említi azt is, hogy ő az irodalomban mindössze Campart,1 Dransart,1 2 Scliweigger és Uhthoff-nak. egy-egy ide vágó esetét találta. Tudtommal Pagenstecher is publikált egy ilyen esetet és én azt a publikálást a fent említett közlésem megírása alkalmával el is olvastam, de most nem tudtam reáakadni. Az említett esetekben a glaukomát és a reczehártyának leválását részint klinikai vizsgálás alapján diagnostizálták, — részint pedig a szemek sectiója alkalmával találták, hogy glaukomás excavatio mellett retinalis amotio is fennáll. Nem lesz tehát érdektelen annak az esetnek a közlése, a melyben a glaukomát és az amotio retináét nemcsak klinikai vizsgálás alapján diagnostizáltam, hanem feltaláltam azt később az enucle­­ált szem bonczolásánál is és abból mikroskopiai praeparatumo­­kat is készítettem. Az eset klinikai része röviden összefoglalva a következő : 1892. évi augusztus havában G. J. 46 éves ministeri hivatalnokhoz hívtak, a ki a jobb szemben fellépő tűrhetetlen fájdalmakról panaszkodott. A beteg előadta, hogy ebben a szemben, a mely körül­belül 10 évvel ezelőtt egy gyuladás után gyönge látó lett és lassanként teljesen megvakult; már ismételten voltak fájdalmai. Jelenleg a tűrhetetlen fájdalmak 2 nap óta tartanak és már egy ízben — régebben — rendelt szemcseppek (atropin-csep­­pek) használatára sem szűnnek meg. A megejtett vizsgálás eredménye a következő kórképben foglalható össze: A szem könyezik, fénykerülő, a szemhéjak kissé dagad­tak, nagyfokú conjunctivalis és ciliaris injectio van jelen ; a szaruhártya körül az erek tetemesen tágultak (annulus arthriticus). A szaruhártya leheletszerűen elhomályosodott, érzékenysége csök­kent, a mellső csarnok sekély, a szivárványhártya palaszürkén elszínesedett; a pupillaris széle sok helyen a mellső lencse­tokhoz tapadt, a melyen egyes barnás, pontszerű felrakodások láthatók. A pupilla egyenlőtlenül tágult. A szem tensiója nagy mértékben fokozódott, T-\- 2 usque T -j- 3 és teljesen amaurosisos. A bal szem állítólag szintén fájdalmas kis mértékben ; de azon, egy apró, régi keletű corneális homályon kívül, a külső vizsgálás nem derített ki rendellenességet. A vjzsgálás után, a betegnek mindenek előtt iridektomiát ajánlottam; megjegyezvén azt is, hogy ha az operatio után a fájdalmak újból jelentkeznének, a szem enucleálása lesz szük­séges. A beteg az operatióról hallani sem akart és arra kért, hogy rendeljek neki valamit, a mi a fájdalmakat megszünteti, a melyektől úgy mond, meg kell őrülnie. Ekkor 1%-os eserin­­oldatot rendeltem. Másnap meglátogattam a beteget, a ki azt közölte velem, hogy a fájdalmak, ha nem is múltak el telje­sen, de mégis tűrhetőbbek. Ez alkalommal a bal szemet szemtükörrel vizsgáltam meg, hogy meggyőződjek arról, vájjon nincsen-e annak is va­lami baja. A vizsgálásnál a szemtükör fénye véletlenül a jobb szembe esett és ekkor a pupillában egy szürkés-zöldes reflexet vettem észre. Miután a szem némileg nyugodt volt; fordított képben megnéztem ezt a szemet is és abban, egy, a szem mozgásainál libegő, redőzött szürkés-zöld képletet és azon kanyarodott lefutású, sötét vörös véredényeket láttam. A reti­nalis amotio diagnózisához tehát éppen olyan kevéssé fért két­ség, mint a glaukoma diagnózisához. Ugyanaz nap este a be­teg megint hivatott; mert a fájdalmak egy délutáni siesta után ríjból fokozódott erővel törtek ki. A beteg már most hajlandó volt az iridectomiára is reáállni. Másnap a jobb szemen iridektomiát végeztem, széles, szabályos, felfelé irányuló kolobomával. Operatio után a fáj­dalmak teljesen elmúltak. 1 Campert. A case of detachement of the retina with glaucoma­tous excavation. Med Times and Gaz. II. 1884. pag. 538. (Nordenson az An­nales d’oeulistique Tome XCI. pag. 149. 1804. említi mint forrását.) 2 Dransart. Rapports cliniques et pathogeniques entre le decolle­­ment de la rétine la inyopie et la glaucome. Annál d’oeulistique Tome XCII. pag. 30. (Nordenson csak a szerzőt említi, de forrásmunkát nem czitál.) 1893. 2. sz. Az operatio hétfőn történt; kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken minden jól ment, a sebszélek adaptálódtak és pén­teken délelőtt a beteget kiültettem az ágyból. A beteg szombat délig egészen jól érezte magát, este azonban afájdalmak iijból jelentkeztek és vasárnap már a széni tensióját fokozódottnak és a sebszéleket kissé tátongóknak találtam. Vasárnap éjjel a fájdalmak oly nagy mérvűek voltak, hogy hétfőn a beteg már hajnalban hivatott és arra kért, hogy távolítsam el haladék­talanul el a szemét. Az enucleatiót még ugyanezen nap dél­előtt megcsináltam. Az operatiónak és utókezelésnek a lefolyása egészen rendes volt. Ezen rövid kortörténethez csak egy megjegyzést kívánok fűzni, mely arra felelne meg, vájjon ebben az esetben, az elsődleges megbetegedés az amotio retinae lehetett-e, vagy a glaukoma, vagy pedig a primär megbetegedés egy iritis volt, melynek maradványai gyanánt a mellső synechiák és a lencse­tokon látható praecipitatumok voltak tekinthetők ? Nem tartom valószínűtlennek, hogy a kezdetleges bántalom egy iritis volt, melynek lefolyása alatt lépett fel azután az amotio és ez okozta a szem megvakulását. A pupillaris synechiák pedig a szem tensiójának fokozódását és másodlagos glaukomát ered­ményeztek. Ezen feltevés mellett az a körülmény szólana, hogy a szem megvakulása minden nagyobb fájdalmak nélkül követ­kezett be és hogy a fájdalmak csak későbben jelentkeztek, a mikor a szem már teljesen amaurosisos volt. Az enucleált és egy sagittalis metszéssel kissé meg­nyitott szemet Müller-féle folyadékba tettem, azzal a szándék­kal, hogy azt, mihelyt a metszésre megérik, megvizsgáljam. Miután azonban október havában osztályomon a betegek létszáma váratlanul több mint 250-re szaporodott fel és így azoknak el­látása hosszabb időn keresztül több mint fél napomat vette igénybe, egyéb sürgősebb teendőim miatt csak most végez­tem a szemen a további vizsgálásokat. A Müller-íéle folyadékból kivett szem átmérői a követ­kezők voltak: sagittalis átmérő..............................28'5mm. frontális..........................................23’5 „ merőleges....................................23 „ A technika, melyet ennél a szemnél alkalmaztam, egészen olyan volt, mint a minő az ilyen mikroskopiai készítményeim­nél egyáltalában lenni szokott. A szem u. i. a Müller-iéle folyadékból kikerülve, addig állott friss absolut alkoholban, míg az egészen színtelenné vált. Ez­után a szemet sagittalis irányban két egyenlő részre vágtam és már akkor is meggyőződhettem arról, hogy diagnosisom helyes volt; mert a teljes reczehártyai leválás igen jól volt látható. A ketté metszett szemet alkoholból kivéve, két napra aether-alkoholba, azután pedig négy napra higabb, majd is­mét négy napra sűrűbb celloidin-oldatba tettem. Ezután elké­szítettem a celluloidin tömböt. A beágyazott praeparatumot a Reichert-féle mikrotommal vágtam és az egyes metszéseket 70 %-os alkoholba, innét pedig vízbe tettem. Egy részüket Boe­­mer-féle haematoxylinnal, másik részét pedig borax-carminnal festettem meg. Kimosásuk vízben illetve sósavas alkoholban történt, a metszések absolut alkoholba kerültek. Legnehezebb résznek bizonyult a praeparatum feltisztulását ezélzó eljárás, mert úgy a xylol, mint az oleum caryophyll. — bergamotti — origanum stb. is annyira összezsugorította a nagy praepara­­tumokat, hogy azok között alig 4—5 maradt meg eredeti nagy­ságban és hasznavehető állapotban, jóllehet a feltisztítást nagy gonddal már magán a tárgylemezen végeztem. Más el­járást az ilyen készítményeknél nem is lehet keresztülvinni. A praeparatum vázlatát és az egyes képletek situatióját Reichert ocul. 2. és object 3.) 76-szoros nagyítás mellett készí­tettem el; a részleteket pedig (ocul. 4. és object tí.) 460-szo­­ros nagyítás mellett rajzoltam be a kész vázlatba. A kész rajzot azután annyira kisebbítettem, hogy az körül­belül még egyszer akkora, mint a praeparatum. (1. ábra.) Az ábra csak néhány magyarázó megjegyzésre szorul. A szaruhártya elváltozva nincsen. A szivárványhártyában szám­talan véredény átmetszete és azonkívül apró festenyszemcsék lát­hatók. Egy helyen az iris festenyrétegének belső lemeze le van

Next

/
Thumbnails
Contents