Szemészet, 1893 (30. évfolyam, 1-6. szám)
1893-04-30 / 2. szám
18 SZEMÉSZET Azóta többször találtak glaukomát és amotiót egy- és ugyanazon szemben. Nordenson' két ily esetet ír le és felemlíti azt is, hogy ő az irodalomban mindössze Campart,1 Dransart,1 2 Scliweigger és Uhthoff-nak. egy-egy ide vágó esetét találta. Tudtommal Pagenstecher is publikált egy ilyen esetet és én azt a publikálást a fent említett közlésem megírása alkalmával el is olvastam, de most nem tudtam reáakadni. Az említett esetekben a glaukomát és a reczehártyának leválását részint klinikai vizsgálás alapján diagnostizálták, — részint pedig a szemek sectiója alkalmával találták, hogy glaukomás excavatio mellett retinalis amotio is fennáll. Nem lesz tehát érdektelen annak az esetnek a közlése, a melyben a glaukomát és az amotio retináét nemcsak klinikai vizsgálás alapján diagnostizáltam, hanem feltaláltam azt később az enucleált szem bonczolásánál is és abból mikroskopiai praeparatumokat is készítettem. Az eset klinikai része röviden összefoglalva a következő : 1892. évi augusztus havában G. J. 46 éves ministeri hivatalnokhoz hívtak, a ki a jobb szemben fellépő tűrhetetlen fájdalmakról panaszkodott. A beteg előadta, hogy ebben a szemben, a mely körülbelül 10 évvel ezelőtt egy gyuladás után gyönge látó lett és lassanként teljesen megvakult; már ismételten voltak fájdalmai. Jelenleg a tűrhetetlen fájdalmak 2 nap óta tartanak és már egy ízben — régebben — rendelt szemcseppek (atropin-cseppek) használatára sem szűnnek meg. A megejtett vizsgálás eredménye a következő kórképben foglalható össze: A szem könyezik, fénykerülő, a szemhéjak kissé dagadtak, nagyfokú conjunctivalis és ciliaris injectio van jelen ; a szaruhártya körül az erek tetemesen tágultak (annulus arthriticus). A szaruhártya leheletszerűen elhomályosodott, érzékenysége csökkent, a mellső csarnok sekély, a szivárványhártya palaszürkén elszínesedett; a pupillaris széle sok helyen a mellső lencsetokhoz tapadt, a melyen egyes barnás, pontszerű felrakodások láthatók. A pupilla egyenlőtlenül tágult. A szem tensiója nagy mértékben fokozódott, T-\- 2 usque T -j- 3 és teljesen amaurosisos. A bal szem állítólag szintén fájdalmas kis mértékben ; de azon, egy apró, régi keletű corneális homályon kívül, a külső vizsgálás nem derített ki rendellenességet. A vjzsgálás után, a betegnek mindenek előtt iridektomiát ajánlottam; megjegyezvén azt is, hogy ha az operatio után a fájdalmak újból jelentkeznének, a szem enucleálása lesz szükséges. A beteg az operatióról hallani sem akart és arra kért, hogy rendeljek neki valamit, a mi a fájdalmakat megszünteti, a melyektől úgy mond, meg kell őrülnie. Ekkor 1%-os eserinoldatot rendeltem. Másnap meglátogattam a beteget, a ki azt közölte velem, hogy a fájdalmak, ha nem is múltak el teljesen, de mégis tűrhetőbbek. Ez alkalommal a bal szemet szemtükörrel vizsgáltam meg, hogy meggyőződjek arról, vájjon nincsen-e annak is valami baja. A vizsgálásnál a szemtükör fénye véletlenül a jobb szembe esett és ekkor a pupillában egy szürkés-zöldes reflexet vettem észre. Miután a szem némileg nyugodt volt; fordított képben megnéztem ezt a szemet is és abban, egy, a szem mozgásainál libegő, redőzött szürkés-zöld képletet és azon kanyarodott lefutású, sötét vörös véredényeket láttam. A retinalis amotio diagnózisához tehát éppen olyan kevéssé fért kétség, mint a glaukoma diagnózisához. Ugyanaz nap este a beteg megint hivatott; mert a fájdalmak egy délutáni siesta után ríjból fokozódott erővel törtek ki. A beteg már most hajlandó volt az iridectomiára is reáállni. Másnap a jobb szemen iridektomiát végeztem, széles, szabályos, felfelé irányuló kolobomával. Operatio után a fájdalmak teljesen elmúltak. 1 Campert. A case of detachement of the retina with glaucomatous excavation. Med Times and Gaz. II. 1884. pag. 538. (Nordenson az Annales d’oeulistique Tome XCI. pag. 149. 1804. említi mint forrását.) 2 Dransart. Rapports cliniques et pathogeniques entre le decollement de la rétine la inyopie et la glaucome. Annál d’oeulistique Tome XCII. pag. 30. (Nordenson csak a szerzőt említi, de forrásmunkát nem czitál.) 1893. 2. sz. Az operatio hétfőn történt; kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken minden jól ment, a sebszélek adaptálódtak és pénteken délelőtt a beteget kiültettem az ágyból. A beteg szombat délig egészen jól érezte magát, este azonban afájdalmak iijból jelentkeztek és vasárnap már a széni tensióját fokozódottnak és a sebszéleket kissé tátongóknak találtam. Vasárnap éjjel a fájdalmak oly nagy mérvűek voltak, hogy hétfőn a beteg már hajnalban hivatott és arra kért, hogy távolítsam el haladéktalanul el a szemét. Az enucleatiót még ugyanezen nap délelőtt megcsináltam. Az operatiónak és utókezelésnek a lefolyása egészen rendes volt. Ezen rövid kortörténethez csak egy megjegyzést kívánok fűzni, mely arra felelne meg, vájjon ebben az esetben, az elsődleges megbetegedés az amotio retinae lehetett-e, vagy a glaukoma, vagy pedig a primär megbetegedés egy iritis volt, melynek maradványai gyanánt a mellső synechiák és a lencsetokon látható praecipitatumok voltak tekinthetők ? Nem tartom valószínűtlennek, hogy a kezdetleges bántalom egy iritis volt, melynek lefolyása alatt lépett fel azután az amotio és ez okozta a szem megvakulását. A pupillaris synechiák pedig a szem tensiójának fokozódását és másodlagos glaukomát eredményeztek. Ezen feltevés mellett az a körülmény szólana, hogy a szem megvakulása minden nagyobb fájdalmak nélkül következett be és hogy a fájdalmak csak későbben jelentkeztek, a mikor a szem már teljesen amaurosisos volt. Az enucleált és egy sagittalis metszéssel kissé megnyitott szemet Müller-féle folyadékba tettem, azzal a szándékkal, hogy azt, mihelyt a metszésre megérik, megvizsgáljam. Miután azonban október havában osztályomon a betegek létszáma váratlanul több mint 250-re szaporodott fel és így azoknak ellátása hosszabb időn keresztül több mint fél napomat vette igénybe, egyéb sürgősebb teendőim miatt csak most végeztem a szemen a további vizsgálásokat. A Müller-íéle folyadékból kivett szem átmérői a következők voltak: sagittalis átmérő..............................28'5mm. frontális..........................................23’5 „ merőleges....................................23 „ A technika, melyet ennél a szemnél alkalmaztam, egészen olyan volt, mint a minő az ilyen mikroskopiai készítményeimnél egyáltalában lenni szokott. A szem u. i. a Müller-iéle folyadékból kikerülve, addig állott friss absolut alkoholban, míg az egészen színtelenné vált. Ezután a szemet sagittalis irányban két egyenlő részre vágtam és már akkor is meggyőződhettem arról, hogy diagnosisom helyes volt; mert a teljes reczehártyai leválás igen jól volt látható. A ketté metszett szemet alkoholból kivéve, két napra aether-alkoholba, azután pedig négy napra higabb, majd ismét négy napra sűrűbb celloidin-oldatba tettem. Ezután elkészítettem a celluloidin tömböt. A beágyazott praeparatumot a Reichert-féle mikrotommal vágtam és az egyes metszéseket 70 %-os alkoholba, innét pedig vízbe tettem. Egy részüket Boemer-féle haematoxylinnal, másik részét pedig borax-carminnal festettem meg. Kimosásuk vízben illetve sósavas alkoholban történt, a metszések absolut alkoholba kerültek. Legnehezebb résznek bizonyult a praeparatum feltisztulását ezélzó eljárás, mert úgy a xylol, mint az oleum caryophyll. — bergamotti — origanum stb. is annyira összezsugorította a nagy praeparatumokat, hogy azok között alig 4—5 maradt meg eredeti nagyságban és hasznavehető állapotban, jóllehet a feltisztítást nagy gonddal már magán a tárgylemezen végeztem. Más eljárást az ilyen készítményeknél nem is lehet keresztülvinni. A praeparatum vázlatát és az egyes képletek situatióját Reichert ocul. 2. és object 3.) 76-szoros nagyítás mellett készítettem el; a részleteket pedig (ocul. 4. és object tí.) 460-szoros nagyítás mellett rajzoltam be a kész vázlatba. A kész rajzot azután annyira kisebbítettem, hogy az körülbelül még egyszer akkora, mint a praeparatum. (1. ábra.) Az ábra csak néhány magyarázó megjegyzésre szorul. A szaruhártya elváltozva nincsen. A szivárványhártyában számtalan véredény átmetszete és azonkívül apró festenyszemcsék láthatók. Egy helyen az iris festenyrétegének belső lemeze le van