Szemészet, 1892 (29. évfolyam, 1-5. szám)

1892-02-28 / 1. szám

6

8 Z E M É S Z E T

1892. 1. sz.

felelő helyen különálló körök mutatkoztak. Látás 5/30. H. m. 2-0 D. v. 5/ift (?). Október 29-dikén felül jó széles irisdarabot metszettem ki.

November 11-dikén távozott; a jobb szem állapota változatlan, vak; a bal cornea tiszta, csarnok sekély, pupilla tág, a coloboma belső szára szabad, a külső a hegbe nőtt. Látása 5/r,o> szűk likkal 3/:5, üveg nem javít.

(Vége következik.)

A papilla nervi optici egy fejlődési rendellenessége.

Közli dr. Neupauer Gusztáv tanársegéd.

A látóideg végződése a szemtekében szintúgy nem lehetett ment a fejlődési hibáktól, mint a szemtekének többi része, bár a papilla fejlődési hibái a legritkább esetek közé tartoznak, a mi ismét legjobban látszik onnan, hogy ilynemű fejlődési hibákat a szemteke egyéb fejlődési 'rendellenességéhez képest csak elvétve találunk feljegyezve. Esetemet nemcsak a casuistika érdekében akarom közölni, lianem azért is, mert ilyen esetet sem nem láttam, sem az irodalomban leírva nem találtam, végül pedig azért, mert remélem, hogy a fejlődési hibát ez esetben elég jól megmagyarázhatjuk, a mi tudvalevőleg az eddig leírt idevágó esetek legnagyobb részében nem sikerült. Az eset ritkaságára vonatkozólag azonban meg kell említenem, hogy Schulek tanár — szóbeli közlése szerint — két némileg hasonló esetet látott.

Az eset egy 26 éves különben egészséges pénzügyőrre vonatkozik, a ki nicotinmérgezésben szenvedett, mely baja ellen Laufenauer tanár osztályán gyógykezelték. Minthogy a beteg némi látás-zavarról is panaszkodott, Schaffer dr. tanársegéd szemeinek megvizsgálása czéljából hozzám utasította őt. A beteg panasza főleg az volt, hogy gyakran úgy érzi szemét, mintha valami volna benne; majd valami fekete vonal vonul el szeme előtt; máskor ismét szikrázó tüneteket és különböző színeket látott. Látása különben saját állítása szerint igen jó, irodai teendőit kényelmesen végzi. A vizsgálat azt mutatta, hogy külsőleg mindkét szem teljesen ép, a szemmozgások rendesek, csupán a conjunctiva mérsékelten belő veit, vénái tágabbak, váladék bővebb, nyákos. A cornea, iris mindkét szemen ép, a pupillák egyenlők szűkesek, jól reagálnak. A törőközegek mindkét szemben tiszták; a látótér — úgy a tárgy- valamint a színlátótér is — teljesen ép. A látóélesség mindkét szemen teljes, v. = r,/5. A jobb szem áteső fényben való vizsgálatánál már távolról feltűnt néhány nagyobb véredény, mint a hogy ezt nagyfokú hypermetropiánál látni szoktuk. Közelebb jutva a tükörrel először is nagyfokú parallactikus eltérés tűnt fel, a mennyiben a nagyobb véredények sokkal magasabb fekvésnek voltak, mint a szemfenék. A pontosabb vizsgálat kiderítette, hogy a szemfenék teljesen ép, a retina csillog s a véredények teltsége is megfelel a rendesnek, csupán a papilla mutat egy sajátságos alakot. A papilla külső szélén kis conus mellett jól látható a scleralis gyűrű. A papilla külső fele egy mély physiologikus excavatiót mutat, melynek élénk fehér színű oldalán három kis véredény nagy hajtással halad felfelé, hogy a felszínre jutva a maculea lutea vidéke felé haladjanak. Az excavatio mélyebb részét aránylag legtisztábban lehetett látni — 6.0 dioptriával, az alapja azonban le- és befelé húzódik a papilla belső fele alá, miért is ezt látni nem lehetett. Legérdekesebb a papilla belső fele.

Ez mintegy félkúp — metszlapjával kifelé a papilla közepe felé fordulva — emelkedik előre az üvegtest felé és magán hordja a nagy véredényeket. Ezen félkúp csúcsa kissé excentrikus fekvésű, a mennyiben nem a közepén, hanem kissé lefelé a papilla alsó feléhez közelebb esik. Onnan van az, hogy a kúp lejtősége annak alsó felében meredekebb mint felső részében, a mint ezt a véredények hajlásúból láthatjuk (bár a rajz az alsó fél meredek felületét nem tünteti eléggé híven). A kúp felső felszínén körülbelül magasságának a közepén még egy kisebb másodrendű behajlás is látszik. A mellékelt rajz, melyet Darvas Sándor szigorló orvos úr volt

oly szíves készíteni, meglehetősen visszatükrözi a szemben látható képet, miért is azt hiszem, hogy a leírás segítségével a kép illetőleg a papilla alakjának minősége is érthető lesz.

A kúp határa éles, a mennyiben a felső és alsó széle halványvörös, oldalt nézve pedig élénk fehér éles vonalként tűnik fel, a melyet egy-egy nagyobb véna megkerülve — úgy felül mint alul is — a kúp kifelé néző sima lapjáról jővén a szemfenékre siet. A kúp felfelé mindinkább vékonyodik, úgy hogy legfelül a széle egy teljesen átlátszó vonalat képez, a mit jól látni különösen akkor, ha a beteg erősen befelé néz. A kúp teteje azonban nem csúcsban, hanem szélesebb vonalban, más szóval nyelvszerűen végződik s a kúp a teteje felé mindinkább vékonyodik. Érdekes a véredények lefutása is. A fel- és aláfelé húzódó nagy véna a kúp sima lapján közel a csúcs alatt ered, a mit onnan látunk, hogy a kúp széle mögött előtűnve, csakhamar felülről lefelé (eleinte a kúp szélén) a szemfenék felé hajlik. Mindkét véna még a kúp széle mögött egy-egy ágat bocsát, mely részben fel- és befelé, részben be- és aláfelé tart. Az artériák a kúp legtetejéből erednek. A felfelé haladó még a kúp felső felszínén két ágra oszlik, melyek mindegyike ismét két ágra oszlik. Ezen harmadlagos ágak lefelé haladásukban a kúp felszínén egy nagyobb hajlást mutatnak, jelezvén az ottani mélyedés nagyságát. A lefelé haladó artéria meredeken halad egyenesen lefelé, ekközben azonban két igen kis artériát bocsátva; az egyik vékony erecske még közel a kúp tetejéhez ered, majd a főággal lefelé halad, azután hirtelen a kúp alsó szélét megkerülve eltűnik. A másik erecske közel a papilla határán ered, egy ideig azzal majdnem párhuzamosan halad, majd hirtelen befelé fordulva az orr felé folytatja útját.

Végre meg kell említenem, hogy bármennyire nézetjük is a beteget befelé, a félkúp metszlapját teljességében nem sikerül meglátni, a miből arra következtethetünk, hogy ezen felület .gyorsan íe- és befelé hajlik.

Összevetve ezt a papilla külső felén levő excavatio alapjának sajátszerű alakjával, fel kell tennünk, hogy a két felület a nervus opticus belső felében találkozik, még pedig oly mélységben, mely — 6 0 d.-nak megfelelőnél okvetlen nagyobb. A magassági differentiákat illetőleg a vizsgálat azt mutatta, hogy a magasan fekvő artéria a szemfenékhez képest 3'5 dioptria hypermetropiát mutat. Az excavatio látható legmélyebb része — 6 0 d.-val jól látható.

A bal szemen a papilla hasonló, de kisebb mérvű elváltozásokat mutat- Ha ezek után tekintetbe vesszük, hogy mind