Szemészet, 1892 (29. évfolyam, 1-5. szám)
1892-10-30 / 5. szám
48 SZEMÉSZET 1892. 5. sz. ponálni, rossz eljárás. A hol azonban a legkisebb komplikátió van, vagy a beteg nem elég értelmes s nyugodt, ott az iridectomiát a siker érdekében nem szabad elmulasztanunk (Manolescu, Bagnéris, Chodin, Desjardins, Englebienne, Meyer Ede, Schiess). Sőt Stellwag, a ki annyi évig operált volt iridectomia nélkül, most azt el nem mulasztaná; Sbordonne, Dianoux, Foucher, Hansen-Grutt is visszatértek a kombinált methodushoz. Sattler pedig, ki valóságosan szerelmes volt, mint mondja, az egyszerű extractióba, az utókezelés miatt mégis hűtlen lett hozzá. De legjellemzőbb egy kiváló Operateur válasza, ki dicséretre méltó nyíltsággal bevallja, hogy a klinikán kerek pupillával, a privat praxisban pedig iridectomiával operál. Szóval az iridectomia nagyobb biztonságot kölcsönöz eljárásunknak. A vérzés csillapítható, a coloboma szárainak becsípődését pedig Gayet, Horner, Snellen, Dohnberg spatulával való repositio által kerülik el, míg Landolt nagy coloboma készítése által. (Ez a Schulek tanár eljárása is Graefe-féle extractiónál. Ref.) Nagy coloboma ellen legfeljebb operateurek panaszát hallani, de sohasem az operáltakét! Sőt az igen komplikált esetekben ajánlatos ez iridectomiát előzetesen (4—6 héttel) végezni (Brouner, Eversbusch, Stetfan, Keyser, Sprague, Barraquer) is. Sőt Dór kijelenti, hogy saját szemén így távolíttatná el a hályogot. Ez a Landolt nézete is. Hogy az iridectomia mily veszélytelen beavatkozás, arról minden Operateur meggyőződhetett. Egy másik momentum, melyre szintén eltérők a nézetek, a toknyitás. Gayet és Knapp csak a lencse aequatoránál nyitják a tokot, de ez eljárásnak nincsenek barátai. Mások már a késsel nyitják. De ez nem egyszer a sebkészítés hátrányára történik. Landolt legszívesebben vékony horgot használ, vagy az ugyanazon nyélre helyezett balta alakú eszközt. Lehetséges az elülső tok nagy részét el is távolítani (Colsmann, Weber, Becker, Förster, Wecker, Meyer, Couper, Alessi, Armaignac, Schweigger, Smith.) De azért ez eljárás még nem áll kritikán felül. A lencse luxálhatása s kerek pupillánál az iris megcsípésének eshetősége súlyos veszély. Ezen Kuhnt úgy óhajt segíteni, hogy előbb megrepeszti a tokot kystotommal s a csípőt azután vezeti be. Smithnek pedig egy összetett eszköze van e czélra, mely jónak Ígérkezik. De bárhogyan is nyissuk meg a tokot, végtelenül fontos, hogy jól lássuk milyen a repesztés s jól tájékozhassuk magunkat a viszonyok felől. Erre pedig okvetlen szükséges a jó világítás. Chibret világító készüléke tehát a legnagyobb dicséretet érdemel. Nagyfontosságú ez a tisztogatás érdekében is. A legczélszerűbb s legenyhébb eljárás a szemhéj közvetítésével való surolgatás. Szükség esetére azonban Landolt egy karcsú kis kanalat tart készen, melylyel a maradékokat kihozhatja. (Megbecsülhetetlen eszköz Schulek tanár adlatora. Ref.) Az elülső csarnok kiöblítését némelyek antiseptikus czélból, mások tisztogatás kedvéért gyakorolták. De csakhamar reájöttek, hogy elég erős antiseptikus oldatot az elülső csarnokba juttatni az endothel miatt nem szabad (Graefe, Sattler, Knapp, Hansen, Grutt). Bizonyos óvatosság mellett azonban ott, hol a csarnokvíz nem elégséges, a maradékok kiűzésére közönbös aseptikus (bórsav-oldat, konyhasó-oldat) folyadékok befecskendését Landolt is megengedhetőnek tartja, míg Gayet határozottan ajánlja. Minden igyekezet ellenére nem egyszer utólagos operálásra is szükség van. Nem is említve az iridotomiát, melyre csak akkor van szükség, ha a maradékokon kívül izzadmány is van a pupilla területében, a discissióról kell még bővebben szólnia. Knapp és Kuhnt, kik úgyszólván majdnem minden extractio után végezik, teljesen ártalmatlan beavatkozásnak tartják. Míg mások (Panas) csak végső esetben gyakorolják. Gayet is veszedelmesnek tartja s úgy látszik, nem ok nélkül, mert Trousseau, ki 2% iritissel extrahál, 12’5%-ban találkozott gyuladással discissio után, s míg 300 extractio közül egyet sem veszített el, discissio után 6'25%-ban keletkezett panophtalmitis (17 esetre 1). Ilyen körülmények között alig vádolható az infectio, hiszen a tűalakú eszközt könnyű is aseptikussá tesszi. Az iris és corpus ciliare vongálását vádolják legtöbben. Ez okból ajánlatos Bowmann és Noyes eljárása. (Általánosan ismert. Ref.) Knapp és Haab arra figyelmeztetnek, hogy néha a sebbe belé illeszkedik kis üvegtest s így történik utólag az az infectio. Mindez igazolja, hogy discissióval szemben még pontosabb asepsissel kell eljárni, mint bármely más műtétnél. Ha pedig a seb helyén üvegtest mutatkoznék, galvanocautherrel való elroncsolás lesz ajánlatos. Ha iris prolapsussal van dolgunk, akkor annak teljes kimetszése a legradicaiisabb mód (Panas csakis narcosisban), de azért korántsem ártatlan beavatkozás. Ilyen körülmények között, midőn minden utólagos beavatkozás olyan veszélyes, méltán mondhatjuk, hogy a legtöbb garantiát az iridectomiával végzett extractio nyújtja, különösen, ha az iriskimetszés még előzetesen készül. A mi a kötést illeti, eltekintve egyesektől (Michel, Alt), a legtöbben jó védő kötést s nyugalmat kívánnak. Különösen szükséges ez a kerekpupillával történő extractio után. Gayet is hangsúlyozza ezt. A kötés alakja igen változatos. A fő, hogy egy ideig mindkét szemre kiterjedjen. Snellen csak leragasztja s a fejet szabadon hagyja. Kitűnő a rács, melyet Fuchs s Prout alkalmaznak. (L. Szemészet külföldön. Szemészet, 1888. 5. 6.) A kötés változtatása csak 3—5 nap múlva szükséges, bár Chibret már 24 óra múlva pápaszemet ad s megengedi a betegnek az óvatos fennlételt. Az antisepsis rendkívüli jelentőségét ma már senki sem tagadja. Az infectio lehetőségét azonban még nem sikerült teljesen kizárni, mert az magából a szervezetből is jöhet s ez az úgynevezett antoinfectio. Szerencsére ez igen ritka s legtöbbször az infectio kívülről jön. Ennek elkerülésére, az asepsis elérésére, a legbiztosabb eszközünk a hő, mert 120H-nak nem áll ellent semmilyen Organismus sem. A másik módszer vegyi anyagok alkalmazása. A kezeket meleg vízzel, szappannal, kefével kell lemosni, azután absolut alkoholba mártani és még sublimatoldatba (1 : 1000) áztatni, végül steril destillált vízzel leöblíteni. Sokan így fognak a műtéthez. Landolt ezután steril vászonkeztyűkbe bujtatja még kezeit, melyeket csak akkor húz le, ha az eszközökhöz kell már nyúlnia. A kötszereket, vizet és szemcseppeket 120 foknyi gőznek teszi ki (Chamberland autoclaveja.) Hasonlókép így sterilisálhatók a nem vágó eszközök, míg ezek számára száraz meleg szükséges, de nem több mint 120°. Ezért sokan forró vízbe mártják, de nem szabad felednünk, hogy e hőfok (100°) még nem elégséges. Vegyi szereket vesznek tehát segítségül. Úgy látszik, a legalkalmasabb Chibret oxycianure de mercure (Hydrargirium oxycyanatum)-je 1:100 vagy 1:200 erősségben. Ilyen oldatban 40 perczig álljanak az eszközök s ezután még steril destillált vízbe kell mártani. Újólag ez oldat helyett „cyanure de mercure“-t ajánlja Chibret lu/0-os oldatban. Sokkal nehezebb feladat magát a szemet sterilisálni. Legyünk azonban óvatosak, nehogy a túlerős oldat által mesterséges gyuladást idézzünk elő. Sattler ezért a sublimatot ajánlja 1:5000 oldatban. Panas ! Hydrargirium bijodatumot (1 :20000), Chibret a hydrargirium cyanatumot (l : 1500) dicséri. Schmidt-Rimpler bórsav-oldata nem antisepticum. Különös figyelmet érdemel a könnytömlő. Haab a könycsövecskéket elégeti, Deutschmann aláköti. Jó a mosásokat már előző nap megtenni. Nem szabad azonban elhanyagolnunk az egész test tisztogatását, sőt Inouye s segédei közvetlenül a műtét előtt ők maguk is megfürödnek. Különös figyelmet fordítsunk úgy a beteg, de a saját magunk hajzatára, szakállára is. Mindezek után a következőkben recapituláljaamondottakat: A cataracta operálás biztonsága a cocain és antisepsis által lényegesen emelkedett. Egységes methodus nincs, hanem adott esethez s a körülményekhez alkalmazkodva, kell megválasztani eljárásunkat. így elérjük a czélt, számban s qualitásban a teljes sikert! (Archives d’ophtalmologie. 1892. 7., 8., 9.)
