Szemészet, 1892 (29. évfolyam, 1-5. szám)
1892-10-30 / 5. szám
1892. 5. sz. SZEMÉSZET 49 Válasz, „Szemészeti műtéttan“ czím alatt megjelent munkámnak, a „Szemészet“ 3. számában foglalt bírálatára. A folyó év márczius havában „Szemészeti mütéttan“ czím alatt megjelent munkámnak a „Szemészet“ 3. számában foglalt bírálását irodalmi reputáczióm érdekében szó nélkül nem hagyhatom. A kifogásokat, melyeket ezen bírálat tartalmaz, két részre akarom osztani és mindenek előtt azon hibákat fogom felemlíteni, melyek a munkában tényleg előfordulnak és melyekre egy tárgyilagosan ítélő, szigorú bírálat figyelmeztetheti ugyan a szerzőt, de nem olyan hangon, mint az a bírálatban történik; mert ezen hibákról nyilvánvaló, hogy azok a figyelmet elkerült iráshibák. A második csoportban azon kritikai kifogásokkal kívánok foglalkozni, melyek tévedések a bírálat részéről, — helytelen és csonkított idézések az én munkámból, továbbá olyanok, melyek elismert szaktekintélyek nézeteivel és magyarázataival összevágó magyarázataimat és fejtegetéseimet, minden indok nélkül, helyteleneknek és rosszaknak bélyegzik. A nyelvészeti tekintetből tett kifogásokra nem retlectálok. Nézzük a hibákat: Bírálat: „Az iridotomia duplexnél azt mondja, hogy a szarúhártyában lebenyke képződik, mely felgöngyölödik. Ez teljes lehetetlenség.“ Igaza van a bírálatnak, mert szivárványhártya helyett „szarúhártya“ van Írva; ha azonban valaki elolvassa a műtét kivitelét, melyben le van Írva, mint készül az első, mint a második és a harmadik metszés a „szivárványhártyában''1, melynek eredménye egy lebenyke, az bizonyára azonnal észreveszi, hogy a lebenyke nem a szarúhártyában, hanem csak a szivárványhártyában keletkezhetik. Ugyanily hiba fordul elő a 24. oldalon, a hol a pterygium magyarázatánál „kötőhártyai redő“ helyett „kötőszüveti redő“ van irva; a 118. oldalon, a hol egy helyen „skleralis“ metszés helyett „cornealis“ metszés van irva, a 202. oldalon, a hol az van irva „a lebeny felső széléből“ a helyett: „a lebeny felső szélének két végéből“ és végre a 120. lapon, a hol „jobb“ kezünk mutatóujja helyett „bal“ kezünk mutatóujja van irva. Ezen utóbbi hibát a bírálat a következő módon commentálja: „Nagyon szeretném látni, hogyan csinálja azt a szerző, hogy jár a felső szemhéjra tett bal hüvelykujja felett ugyanennek a kéznek mutatóujja az alsó szemhéjon Lássuk a kifogások második csoportját: Bírálat: „Szerző a ehloroformmal általános érzéstelenítésnél a mély altatást tartja szükségesnek, hogy a beteg teljesen nyugodtan tartson (toleráljon). Én a rövid ideig tartó szemoperálásoknál ezt legalább is feleslegesnek tartom.“ A bírálatban hangsúlyozott ezen nézetet mások nem, de én sem osztom, mert ha én akkor kívánok operálni, midőn a beteg még az izgatási állapotban van, fájdalmában ordít, kezével az eszköz felé kapkod és fejét el-elhúzza, akkor az altatás felesleges és könnyen helyettesíthető az által, ha a beteget egyszerűen „lefogatjuk“. Nem gondolhatom, hogy a narcosis ezen neme népszerű lenne, sem azt, hogy humanizmusra vallana és azért ragaszkodom a narcosishoz, a melynél a beteg kötél nélkül nyugodtan tart. Bírálat: ,,Cocain-keratitis képződhetik, akár nyitva, akár csukva tartja a beteg szemeit.“ Ezen nyilatkozat más nézet jogosultságát teljesen kizárja, pedig van olyan. így Fuchs ezen keratitis elkerülése czéljából a munkámban leirt eljárást ajánlja. Würdinger,1 szintén a keratitist elkerülendő, ugyancsak azt ajánlja, hogy a szem minden egyes becsepegtetés után azonnal és teljesen bezárassák. Eversbusch'1 szintén azt hiszi, hogy a cocain-keratitis akkor jön létre, ha a szem a becsepegtetés után 1 2 1 Experimentelle und anatomische Untersuchungen über die Wirkung des Cocains auf die Hornhaut. Münchener mediz. Wochenschrift Nr. 8, 9 und 10. 1886. Auszugsweise : Jahresbericht f. Ophthalm. XVII. Jahrg. Pag. 337. 2 Einige Bemerkungen über die physiologische Wirkung des Cocains. Centralblatt f. praktische Augenheilkunde. 1885. Oktoberheft. Pag. 289. nyitva marad. Michel1 a következőket Írja a cocain-keratitisről: „In ganz ähnlicher Weise kommt eine Vertrocknung und Abstossung des Epithels zustande, durch Einträufelung von Cocain-Lösungen in den Bindehautsack, die sogenannte Cocainkeratitis . . .“ és tovább : „Alldann lässt man, um die Epithelvertroclmung zu verhindern, nach jedesmaliger Einträufelung den Kranken die Augen schliessen und das cocainisirte Auge mit einem feuchten Wattabausch bedecken.11 Bírálat: „Rosszul indokolja az operált beteg, rézsut elhelyezését az ablakhoz, nem lesz: „ily módon jobb a megvilágítás“. Pedig tényleg úgy van, mert ha nem rézsut helyezzük el a beteget, hanem pl. az ablakkal szemközt — s elvégre így is lehet operálni, — akkor az operatio egyes mozzanatainál elárnyékolhatjuk az operatiós területet, a fény bánthatja a beteg szemét stb., ez a rézsut elhelyezésnél nem történik meg, vagyis „a rézsut elhelyezéssel jobb a megvilágítás“. Bírálat: „A conjunctiva peritomiáját így irja le: „kis egyenes ollóval a limbus körül 6—8 sugár irányban elrendezett metszést ejtünk a kötőhártyában.“ Ez nagy tévedés, a peritomia egészen más operatio.“ Jól tudom, hogy a pannus visszafejlesztésére némelyek által ajánlott és peritomia — helyesebben azonban peridektomia — név alatt ismertetett operatio miben áll. Én azonban a „peritomia“ feliratú fejezetben egészen más indicatióval biró operatióról szólok, t. i. arról, melynek én a kötőhártya nagyfokú chemosisánál néha igen jó hasznát vettem és melyet pl. Schmidt-Rimpler2 ily módon ir le: „Tritt eine erhebliche Chemose auf, so macht man kleine Incisionen radial gegen die Hornhaut mit der Scheere etc.“ A kötőhártyának a szarúhártya körül történő ezen bevágására nem találtam alkalmasabb kifejezést, mint „peritomia“. Bírálat: „Az alapjához erősen rögzített s hirtelon duzzadásra nem alkalmas conjunctivának scarificálását, a mit a szerző ajánl, ma senkisem csinálja.11 Én a következőket irom: „a szemhéjak kötőhártyájának scarificatióját a kötőhártya nagyfokú vérbőségénél, duzzadásánál és megragadásánál végezzük. Ritkán van reá szükség.“ Ez nem ajánlás. Arra nézve pedig, hogy azt ma senkisem csinálja, a következőt jegyzem meg: Egyike a legjobb modern szemészeti tankönyveknek, Schmidt- Rimpler a marburgi egyetem hírneves tanárának már fent említett könyve : Ezen könyv 406. oldalán a következő olvasható : „Bei starker Hyperaemie und Schwellung kann man nach dem Aetzen auch noch durch oberflächliche kleine Einschnitte mit dem Scarificateur eine nützliche Entspannung und Blutung herbeiführen.“ Vossius giesseni tanár tankönyvének 140. oldalán a következő mondattal találkozunk: „Wenn die Bindehaut sehr stark geschwellt und blutreich, resp. zum Bluten geneigt ist, so touchirt man dieselbe mit einem mitigirten Argentumstift, spült mit Salzwasser nach und skarificirt die weisse Bindehaut mit einem Graefe'schen Messer ..." és tovább: „Erst... darf die Bindehaut von neuem touchirt werden, Scarificationen können indessen auch noch vor diesem Zeitpunkte wiederholt werden.“ Ez pl. két jónevű modern szemorvos véleménye a scarificatióról. Bírálat: „A pterygium operálásnak módjai is hiányosan vannak leirva. Például a Szokalszky-féle alákötésnél a legfontosabbat, hogy a fonalvégeket nem szabad áthúzni, nem is említi.“ Az olvasó megítélésére bízom, hogy a műtét leírása, melyet még egy kifogástalan rajz is illustrál, nem olyan világos-e, hogy a „legfontosabb“ dolog megemlítése, egyszerű szószaporítás lenne; mert nagyon természetes, hogy a fonalakat, melyeket a pterygium felett csomóra kell kötni, nem szabad áthúzni, hiszen akkor nem lehet őket csomóra kötni. Arit műtéttanának 381. oldalán, Stellwag tankönyvének 476. oldalán, Klein tankönyvének 167. oldalán, Vossius tankönyvének 162. oldalán stb. kimerítően van leirva a Szokalszki-féle műtét és mind a négy szemorvos épen a „leglényegesebb“ dolgot: hogy a fonalakat nem szabad áthúzni, nem említi meg! Bírálat: „A 86. lapon az iridotomiáról azt mondja, hogy „lencsével biró szemen az iridotomiát absolute nem végezhetjük''• 1 Lehrbuch der Augenheilkunde. Wiesbaden. 1890. Pag. 238. 2 Augenheilkunde und Ophthalmoskopie. 1885. Pag. 406.
