Szemészet, 1891 (28. évfolyam, 1-6. szám)

1891-12-20 / 6. szám

1891. 6. sz.

SZEMÉSZET

59

Mikroskopikus kutatások, theoretikus fejtegetések nem képezik az ő terét s operativ működésének eredményeivel sem gyakran találkozunk, de ezen nincs mit csodálkoznunk! Nem ő rajta múlt, hogy nem szentelhette összes képességeit a szemészet művelésének. De ne sirassuk az elvesztettet, hanem örüljünk a megnyertnek ! Működése örök jelentőségű a magyar orvosi tudomány történetében. A „Szemészet“, a mester legkedvesebb alkotása, gondosan fogja megőrizni alapítója emlékét. Egykor még csak a meglevő ismeretek terjesztőjeként szerepelt, majd a külföld újabb vívmányainak közvetítője volt, ma pedig egyszersmind a hazai kutatás és tapasztalás letéteményese is. A feladatok s kötelességek megszaporodtak Mint az „Orvosi Hetilap“ mellékletének, ma sem szabad szem elől tévesztenie a gyakorló orvosok igényeit, de mint egyedüli orgánum az önálló vizsgálatok eredményeinek közlésére a szűkebb értelemben vett szaklap szerepét is teljesíti. Nem kis tért követel pedig a rendkívül termékeny külföldi irodalom ismertetése sem. Vájjon közel az az idő, a mikor ez utóbbi czélokra külön folyóirat létesül s a melléklet tisztán gyakorlati irányúvá válik, alig hiszem. Bármint legyen is, a „Szemészet“ életét biztosítja annak múltja, biztosítja az, hogy az 1874-ben alapított új iskola a munkatársak egész seregét nevelte fel, kik szívvel lélekkel ragaszkodunk tárgyunkhoz! S ha évek hosszú sora után valamelyik utód átlapozza a „Szemészet“ sárguló lapjait, talán sokunk neve ismeretlen lesz előtte, de Hirschlerét ismerni fogja, mert az ő emléke elvá laszthatatlanul összefügg a magyar orvosi tudomány életével.

A hatalmas lombozató fa legbüszkébb koronáját is a gyökér tá piálja!

1850. Trigeminus bénulásból származó cornealis bántalom.

1857. Glaucoma mütevésc. — Cysticercus cellulose a szem mellső csarnokában. — Tárczaczikkek.

1858. A takaros szemlobok felismerése és gyógykezelése.

1859. A járványszerű hártyás köthártyalobról. — A reczeleválásnak egy esete. — üti töredékek.

1800. A szembetegek arczismetanához. — A szemtireg alatti idegzsába egy esetének mireny általi gyógyulása. — Zúzott szaru- és tulkhártyaseb, szivárványhárlya-szakadás, előesés, vérszem, gyógyulás. — A szaruhártya felhasítása, sebzési hályog, glaucoma-féle tünemények, látaképzés vonalas kihúzással, gyógyulás. — Tárczaczikkek.

1881. Csúzos mór. — Vasszálka betokolódás a mellső szemcsarnokba.

— Lőkupaktüredék a mellső szemcsarnokban, genyszcm, műtét, gyógyulás. — Vasszálka 6 éven át a sorvadt szemtekében, izgalom a másik szemen, kiirtás. — Véletlen s műleges sértések, — Született vakság a jobb szemen, — Tárczaczikkek.

1882. Másodlagos iiveghályog-tünemények szaruhártyasipoly után.

1884. Egyszerű hurutos kötháríyalob-járvány. — Szemtekesértés iivegdarábok által, sorvadás, kiirtás. — Újszülöttek genytakárja. — Érhártyarepedés ütés következtében. — Szemsértés varrótű által.

— A láttér vizsgálata. — A külső egyenes szemizom hiidése. — A láterő vizsgálata. — A szemteke zúzódása. — Az oldalvilágítás. — A jéglencse veleszületett helyhagyása. — A szemtükörrel! vizsgálat. — Színvakság. — Szemhiány egy esete. — Cholestearin-jegeezek az üvegtestben. — Adatok a szemsértés tanához.

— Amaurosis saturnina.— Színlelt amaurosis az abducens hiidésével.

1865. A szemtükörreli vizsgálat (szemfenéki bántalmak). — A corrosiv hatása szivárványhártyalob ellen. — Porczhártyasérülés gyermekujj által. — Alkalmazkodási hiidés garateroup után. — Szemiiregbeni csúzos csonthártyalob, idegdombcsa vizenyő, gyógyulás.

— Réteges hályog. — Szemhéj- s szemtekesebzés. — Zsírdag a szemtekén. — Új képlet az agyban. Hemiopia, hemiplegia, halál— A látzavar, mint a szembetegségek egyik tünete. — Terimben szaruhártyalob. — Diphtheritikus köthártyalob. — Calabár papir által okozott idült köthártyalob. — Eágy meleg borogatás és bekötés sikeres alkalmazása a három osztató ideg hüdésónél előforduló szaruhártyalobnál.

1866. Reczeg- és látóidegsorvadás festenyelfajulással. — Kisebb közlemények I—XV. Orvosi (anácskoztnány a mütóteli mód megválasztása iránt egy szürke hályog esetében. — Koponyabeli csontszú, jobboldali dűlszem, kétoldali mór, halál. — A szemhéj másodlagos bujakóros fekélye.

1867. Kisebb közlemények XVI—XXV. — A szemészeti gyakorlatban jelenleg leginkább használt gyógyszerek s gyógyeljárások.

1868. Néhány szó a felületes tülkhártyalobról. Kisebb közlemények a gyakorlatból. — Újabb a háromosztatú idegsértéssel járó mór ismeretéhez.

1869. Értesítés a szemészeti melléklet olvasóihoz. A gyakorlatból (I—II).

1870. A gyakorlatból (I—IV). — Megemlékezés Graefe Albrechtról. — Tapasztalatok a szeszes italokkal, valamint a dohánynyal való visszaélésekről, mint a láttompulat okáról.

1871. A látélesség nyomozásáról. — Kisebb közlemények.

1872. Néhány adat az órhártya újképleteinek felismeréséhez. — Néhány adat a félbenhagyó szemlob ismeretéhez. — Pigment lerakódása a corneában.

1873. Kisebb közlemények. — Mydriasis spastica.

1874. Membrana pupillaris perseverans.

1875. Kisebb közlemények. — Anaesthesia retinae.

1876. Két ritkább porczhártyabántalom.

1883. Az aphakiában szenvedők néhány alanyi észleletéről.

1885. Emlékbeszéd Bókay J. felett.

1886. A trachomái ól tartott beszéd a főrendiházban.

Gross Emil dr. tanársegéd.

A hódmezővásárhelyi városi szemhórházból.

Kimutatás 200 hályogkivétel eredményéről.

Imre József dr.-tól.

Műtéti eredményekről szóló kimutatásokat általában két okból szokás közrebocsátani. Vagy azért, mert a végzett operatiók nagy száma ad alkalmat becses tanulságok kiderítésére, statistikai módszer segítségével, vagy azért, mert a műtéti eljárások maguk újak, sajátosak, esetleg egyénileg fejlesztettek, s ezért ismertetést követelnek. Nekem e mostani jelentésem közlésére ezen okaim nincsenek meg. A végzett műtétek száma csekély (utóbbi 1 év alatt mintegy 50) a fővárosi nagy forgalmú intézetekben végzettekéhez képest; a követett eljárásban sincs semmi eredeti vagy új. Egy harmadik ok: a külső viszonyok sajátságos és nehéz volta teszi az általam végzett szemorvosi munkát némileg érdekessé, remélem, nemcsak az én szememben, s tanulságossá a végzett munka egy részének történetét azok előtt, kik hasonló viszonyok közzé jutnak, vagy a kik ily dolgokban a mívelődés-törtéueti mozzanatot keresik. Bizonyára ilyenféle jelentősége is van annak, ha valaki az orvosi működésnek egy ágát kezdi mívelni oly városban, hol előtte azzal senki sem foglalkozott, hol a viszonyok e munkára nézve egészen kedvezőtlenek. Ha egy olyan helyen, mely nem forgalmi központ, melyen a kórházi működés haszna a lakosság előtt ismeretlen, sőt egészen idegen tőle a lakosság, hol a primitiv kórházi viszonyok, a szakszerűleg képzett segédszemélyzet hiánya, a fárasztó általános gyakorlat, és más körülmények a specialistikus működést igen megnehezítik, végre is sikerül előbb a kórház egy pár szobás osztályán, majd a forgalom emelkedésével a külön szemkórházban elég nagy vidék számára a szemgyógyításnak egy kis, meglehetősen frequentált központot létesíteni: ez bizonyára nemcsak az illető orvosra nézve nagy morális elégtétel, hanem némi közegészségügyi, sőt közmívelődési jelentőséggel is bir. Ezért tartom kötelességemnek, a vezetésemre bizott kórházi szemészeti osztályon s ez év eleje óta a városi szemkórházban végzett szemorvosi munkám egy részének, a hályogoperálásoknak eredményét röviden közzétenni.

E kimutatás csak kórházi hályogmütéteimröl szól. Nem tartottam sem érdekeseknek, sem másként közlésre méltóknak azokat a tapasztalatokat, melyeket vidéki életem 15 éve alatt tettem a magánházaknál végzett hályogműtétek alkalmával; e tapasztalások nem e helyre valók, mert a szem kór- és gyógytanának teréről a társadalmi és közegészségügyi kesergések terére vezetnének el. Ezért szorítkozom az egyenlő viszonyok közt végzett kórházi hályogkivételek adatainak közlésére.

A kórházi szemészeti osztály felállításától, 1885 elejétől 1891 szeptember elejéig végeztem a fent jelzett 200 oxtractiót. A műtétek száma (mindig csak a hályogkivételt és cat. senilist számítva, tehát a gyermekhályogok vagy más mód szerint operált hályogok eseteit, mintegy Í5-öt kihagyva) következő emelkedést mutatja. A műtétek száma volt: 1885 ben 9, 1886 ban 14, 1887-ben 32, 1888-ban 27, 1889-ben 40, 1890- ben 46 s 1891-ben szeptember elejéig 32. Az összes műtétek lefolyásáról és eredményéről a mellékelt tábla számai adják a szükséges adatokat. E tábla rovatai csak a főbb mozzanatokra terjeszkednek ki, nem lévén más czéljuk, mint annak feltüntetése, hogy a hályogoperálásban előttünk levő czélokat