Szemészet, 1891 (28. évfolyam, 1-6. szám)
1891-08-30 / 4. szám
44 S Z EM ESZE T 1891. 4. sz. pon fejlődik, nem tagadja, hogy esetleg csúzos eredetű is lebet. Syphilis és tuberculosis közti különbségről, ha azok localiter jelentkeznek az iriseu, tartott előadást Gillet de Grandniont. Szerinte mindig az általános állapotot kell tekintetbe venni ezen kérdés eldöntésénél s nem tartja elegendőknek a Parinaud által felállított differentialis jeleket, melyek következők : A tuberkulum az iris ciliaris részén van, rózsás-sárga, környezve sárgás pontocskák által, sohasem fájdalmas. A gamma az iris szabad részében van, barnás s bársonyos küllemű. Egy betegénél keratitis punctata volt s az iris ciliaris sarkában különböző nagyságú fájdalmat nem okozó tumorok ; a pupillát exsudatum tölti ki, mindazonáltal sypliilitikusnak kellett vennie, mert az egyénen a secundaersyphilis minden tünetét constatálhatta. Parinaud fentartja állítását, mert a tumorok nem felelnek meg teljesen a tuberculumoknak s mert ezeknél iritis soha sincs. Despagnet szerint nem lehet tuberculosis, mert ezen esetben nem keratitis punctata, hanem parenchymás gyuladás képében betegedett volna meg a cornea. Gutierrez Ponce a gyógykezelés eredményétől teszi függővé a diagnosist; a mely helyes megállapításának fontosságát Trousseau hangsúlyozza, mert míg a gumma kezelésre gyógyul, addig tuberculosisnál az enucleatio is figyelembe veendő; mi ellenében Parinaud felhozza, hogy a tuberculosis is gyógyulhat önként. Górecki végre megjegyzi, hogy kifejezett tuberculosis mellett nagy s tartós fájdalmak voltak jelen egy esetében, tehát ezek hiánya nem absolut biztos diagnostikus támpont. Könymirigy hypersecretiójának egy ritka esetéről tart előadást Trousseau. Egy negyvenkét éves asszony könymirigy e időről időre megduzzad, mely állapot 20 pereznyi tartamtól egész 2 órányiig elhúzód hátik, míg egyszerre szeméből nagy menynyiségű átlátszó meleg folyadék kiürül, kisérve a megkönnyebbülés érzete s a könymirigytáji duzzanat eltűnése által. Ezen jelenség mindig valami ideges behatás, mint kedélyizgalom, erős fény, szél, por által idéztetik elő. A közti időszakban úgy a könymirigy tájéka mint a könyezés nem mutat rendellenességet. Hasonló ezen idegbefolyás ahhoz, midőn a nervus língualis központi vége izgatása által a salivatio fokozódik. A chorda tympani szerepét itt a nervus lacrymalis viszi, míg egyidejűleg a könymirigy elvezető irtainak izomfalzata contrahálódnak. Parinaud tabeticusoknál s más idegrendszerbeli megbetegedésnél igen különös bynersecretiót észlelt. (Annales d'Oculistique 91. 6. f.) Baumgarten Pál dr. SZEMELVÉNYEK. — Iriskimetszés nélkül való hályogkivonás 100 esetéről tesz jelentést H. Knapp New-Yorkban. 1889. január 5-től 1890. január 20-ig maga operálta meg valamennyit. Megemlékszik 11 operatióról, a melyek nem tartoznak tulajdonképen a tárgyhoz, de számot akar adni összes operatióiról. Két esetben szemfenéki elváltozás, valószínűen reczehártyaleválás volt jelen, nem kapott használható látást daczára a sikertilt operáimnak. Egy esetben totalis reczehártyaleválás és luxált cataractát operált eosmeticus szempontból és az izgatás elkerülése czéljából; a szem vak volt. — Egykét Ízben discindált lencse után maradt vaskos utóhályog kivonásakor, a beteg nyugtalankodott, üveg-test esett elő. A szem tönkre ment; 7 esetben csinált iridectomiát operatio közben. Az első 100 eset közül 17 szer csinált iridectomiát, a második 100 közül 13 szór, a harmadik 100 közül 7-szer. Az operatio technikájára való tekintetben tapasztalatai a következők: 1. A mellső csarnoknak bőséges kiöblítése bárminő folyadékkal úgy látszik, hogy izgat. K. azért nagyon gyenge antiseptienmot (V2°/o konyhasó oldat) használ e czélra. A fecskendő hegyét a csarnokba vezeti, s az áram belülről kifelé hatol, s nem megfordítva, hogy a conjunctiva zsákból semmit se vihessen befelé magával. 2. A sebnek 1: 5000 sublimat-oldattal való bő lemosása 2 esetben állandó cornealis zavarodást okozott, a mely miatt az egyik szemen semmi hasznavehető látás nem maradt, a másikon nagyon csekély. K. a lemosást oly esetekre szorítaná, a hol a conjunctiva septicus állapotban van (chron. dacryocyst.), de ez esetben azután biztosnak kell lennünk az operatio terének asepsiséről, valamint arról is, hogy asepticns eszközökkel jő a szem érintkezésbe. A szemhéjaknak, különösen a ciliaris szélnek szappannal és sublimattal való előzetes tisztogatását fontosnak tartja. Kerülendő minden, a mi congestiót okoz, pl. szél, por, virasztás, izgatok, mint sublimat, erősebb pokolkőoldat, bárminemű exsudatio, epithel lohorzsolás, szóval minden tápanyag a bacteriumok számára gondosan eltávolítandó. Betegei ez okból az operálás előtt több napon át kipihenik magukat s napjában többször megmossák a szemeiket s testüket szappannal, s csak ha ily kezelés után halvány lett egy hyperaemicus conjunctiva, csak akkor tekinti alkalmasnak az operatióra. 3. Nem minden esetben egyformán kötöz. Télen és nyugodt betegek számára alkalmasabbnak tartja a binoculust, míg nyáron és ideges betegeknél sublimatgaze com presset tesz a szemre, erre vattagomoly jön, a mit egy vagy két ragasztócsíkkal megerősít. Angoltapasz közvetlenül a szemhéjra kellemetlen, a levétele bajos, a viza bályogtapasz eddig jónak bizonyult. 4. Hypostaticus pneumoniában meghalt két betege, egy 43 éves férfi és egy 74 éves nő. Mindkettőnél akkor lépett fel, a mikor a szemük tökéletesen meggyógyult, s már az ágyból felkeltek, a férfinál a második szem operatiója után a 7-dik napon, a nőnél a 11-dik napon. Előbb teljesen egészségesek voltak. Nézete szerint, ha a beteg panaszkodik a fekvés miatt, ki kell ültetni az ágyból. 5. Az operatio technikájára vonatkozólag a cornealis metszést azután kevésbbé periphericusau fogja csinálni mint eddig. A Jakobson-félc periphericus cornealis metszést eléggé megismerte már iridocyclitises következményeivel együtt. 1886 óta a sebet mindig az átlátszó cornealis szélben csinálja, igyekezve conjunctivalis lebenyt is kapni. Mindinkább meggyőződik Mackenzie állításának igazságáról, hogy annál több irisprolapsust kapunk, minél távolabb történt a csarnok megnyitása a cornea közepétől. Galezowsky és Bull feltűnő szép eredményeit, a kik alig láttak iriskimetszés nélkül való hályogkivonás után irisherniát, onnan származtatja, hogy mindkettő úgy csinálja a cornealis sebet, hogy annak közepe mindig az átlátszó részbe essék (Galez. 2 mm-re). Conjunctiva lebenyes seb gyorsan záródik, infectio ellen jobban véd. Az átlátszó corneában készült sebeknél a cornealis ajak kiáll a scleialis fölött, így egy a bacteriumokuak kedvező árok jön létre, a seb lassan gyógyul, a csarnok későn áll helyre. 6. Tokrepesztést 64 esetben hályogkéssel csinált, a midőn az a csarnokon keresztül megy cornealis sebkészítés közben. A többi esetben periphericus tokrepesztést csinált. Erre egy finom éles cystotomot használ, a pupilla felől a felső irisrészlet alá vezeti s a tokot horizontálisán bemetszi. így csak egy synechiát kap a felső pupillaris szélen, vagy egyet sem. 7. Komoly figyelmet fordított K. a mellső tok egy részletének eltávolítására. Ez nem mindig sikerült, máskor pedig nagyon is sokat repedt, t. i. a cornealis seb felé, a mikor azután a lencse kibukása után iivegtest esett elő. Általában jobban meg volt elégedve a periphericus tokrepesztéssel, a mikor a lencse távozása után fogóval hozott ki egy tokrészletct a középről. Tokrepesztésre szerkesztett egy fogót is. A szerző táblázatos összeállítást közöl az egyes esetekről. A cataracták különlegességei s complicatiói közül nevezetesek: 2 magsclerosis, átlátszó kéreggel v.= r>/7 ; 4 esetben régi cornealis foltok v = 2%0, 33/ioo kétszer, 2u/auo j 2 látóideg-sorvadás v — 2%00, '%oo > érhártya-sorvadás ötször v = lä/200. Az operálás közben létrejött rendellenességek : 1 esetben a lencse megfordult, hátsó lapja a cornea felé, az eredmény jó. A lencse tokostól távozott kétszer, az egyikben üvegtest is távozott, 20/7o visus, a másiknál üvegtest-zavarok v = 20/70. Egyszer a lencse az iris periphericus részének kimetszése után támadt nyilason távozott v = r,/5. A mellső tokból kétszer hozott ki egy részletet, az egyiknél a harmadik
