Szemészet, 1891 (28. évfolyam, 1-6. szám)

1891-08-30 / 4. szám

1891. 4. sz.

SZEMÉSZET

45

napon iriselőcsés. Üvegtest háromszor esett elő v = so/70, 2%u) kétszer. Az iris kétszer a kés elé került s kimetszette.

Rendellenességek a gyógyulásban: Iritis ritka a periph. tokrepesztés óta. Súlyos iritis egyszer állott be, '/*oo utólagos operatióval v = 2%oo j könnyű háromszor. —Secundaer vérzés a csarnokba sokszor történt, következmények nélkül. Állandó cornealis zavarodás sublimat-irrigatio után kétszer. Hypostaticus pneumoniában meghalt 2. — Glaucoma háromszor lépett fel, egyszer az extractio után a hatodik napon, a másik kettő a secundaer capsulotomia után. — Iriselőesés és benövés nyolczszor. Egy szem sem ment miatta tönkre, s csak egyszer változott meg lényegesen a cornea görbülése. Genyedés egyszer sem lépett fel, az intercurrens operatiók közül azonban háromszor jött elő. Az egyik az iszákos s acut pustulás egyénnél, a másik kettő iridectomiás extractióknál.

Látás eredményei a következők:

Primaer visus Végleges visus

20 /

/ 20

1

eset

21

eset

2 01 130

5

n

15

51

140

8

5.1

21

11

20/

/ 50

20

n

18

51

20/

/70

18

n

8

»

20hon

17

5

11

29/

'200

16

n

8

11

20/ _

120

20/

/200

85

eset

96 (

3set

Í8<

1200

1

eset

_

eset

U./

/ 200

2

1

1)

1#/ 200

1

—

51

10jo

1

_

0/

/ 200

1

>1

1

11

*/

/ 200

4

51

1

55

3/

/ 200

4

51

—

11

18/ -1200

/ 200

li

eset

T

eset

1/

/ 200

1

eset

/lOOO 1

eset.

A végleges visus az utolsó vizsgálat eredménye, akár volt utólagos műtét, akár nem.

53-szor csinált secundaer cystotomiát. Ennek eredményéről külön táblázatot állít össze. Egynémelyiket lobos izgatás kisérte, de a mely látásban kárt nem okozott. Egyet kivéve, a hol a v ugyanaz maradt, minden esetben javult a látás utána. Az 53 esetnek átlagos optikai eredménye az extractio után 20/7o, s ezt a secundaer cystotomiával 20/;j0-ra lehet emelni. Ha a 20/70-et levonjuk a 20/3o'ból, kapjuk az utólagos műtét eredményét, a mely 2%o> tehát a betegekre nézve nagyobb a nyereség a látásban a discissio után, mint az extractio után.

Végleges eredmény:

JÓ , 96 o,0 ao/20o—a°/20

közép 3 „ /20fl /200

vesztesség 1 „ kézmozgás.

Az egyszerű (iridect. nélkül) liályogkivonás tehát nemcsak a legjobb, de a legbiztosabb methodus is. Facta loquuntur. (Arch. f. Augh. Knapp. XXII. k. 23. f.)

Lippay dr.

— A chinin-amaurosis kérdéséhez. Barábarschew-tői. A szerző hat teljesen egészséges egyénen végzett kísérleteket s tapasztalatai következők: 30—GO cgr. chinin után jelentéktelen hőmérsék-csökkenés, 1'2 gr. többszöri adagja már súlyos mérgezési tüneteket okozott. A chinin adag fokozása után a már mások által is észlelt mérgezési tüneteken kivül találta, hogy 1. nehány óráig tartó centrális látásfokozódás lépett fel; 2. rövid ideig pupillaszűkülés, mely később mérsékelt pupillatágulatba ment át; 3. kezdetben érlökés-szaporodás, ezután gyérülés; 4. rövid ideig tartó bőrérzékenység-fokozódás, azután csökkenés és 5. csekély hőemelkedés, erre hőcsökkenés.

Szerző amaurosist csak egy esetben észlelt, mely fél perczig tartott, de egymásután 5—10 percznyi időközönként körülbelül 10-szer ismétlődött, a szünetek alatt a látásélességrendes volt. Két esetben látótérszűkület is lépett fel. Ezen tünetek egyidejűleg és symmetrikusan léptek fel mindkét szemen. A cornea érzéketlenségét szerző is észlelte, de nem találta

a mások által leírt színvakságot, sem a piros foltot a macula lutean, a retinalis borússág igen múlékony volt. Tengeri nyula| kon és kutyákon tett észleleteiből — mely utóbbiaknál 3'tí gr. chinin süketséget, vakságot, látatágulatot s a retinalis edények fonalszerű szűkületét okozta — a szerző azon következtetést vonja le; hogy a chininmérgezésnél az edényrendszer, főleg pedig a vasomotorikus centrum játssza a főszerepet, de biztosat nem mondhat arra vonatkozólag, hogy a vasomot. centrumra i közvetlenül vagy egyenesen magára a szívre hatna, vagy talán a vérnek megváltoztatása útján fejtené ki hatását. Szerző szerint is a chinin hatás megszűnik annak kihagyása után, de maradandó változások a retinalis edényeken visszamaradhatnak. Ezen elváltozás, melyet Knapp is látott a retinalis edények megszűkülésében állott s okát a szerző Hornerrel az edényfal elváltozásában — endovasculitis ex ischaemia, ex | vacuo — véli. (Knapp Archiv f. Augenhkde XXIII. k. 2. f.)

Kovács dr.

— Erhártyaleválásról. Elschnig A. dr.-tól. — Szerző az ablatio chorioideae pathologikus anatómiájára vonatkozólag közül pár esetet, kiknél a choroidea leválás előtt évekkel retinoehorioiditist talált. Utalva azon esetekre, melyeket ő maga, valamint Graefe és Liebreich is észlelt s hajlandó az ezen betegeknél fellépett ablatio első okául az előbb lefolyt lobos változásokat venni.

Magyarázata ez: körülirt retino-chorioditisáll elő tömeges exsudatummal, mely a choroidea és sclera közé jutva, amazt a retinával együtt leválasztja. E lobos gócz határában a mér- I sékelt lobfolyamat kötőszövetet termel s szorosan rögzíti a choroideát a sclerához, mi által a lobos részlet úgy szólva betokolódik s így az esetleg később kilépő exsudatunmak oldalirányban való terjedhetését meggátolja, midőn a choroidea és vele a retina félgömbszerű csomó alakjában nyomul be az üvegtestbe. Ekkor egy elég éles határú képlet látható, mely fiatal kötőszövetből áll s valódi újképlettől annál kevésbbé lehet elkülöníteni, mert lassan nő.

Kimenetele a szerző szerint kétféle lehet: 1. Az exsudatum lassan felszívódik, a kötőszövet zsugorodik s a leválasztott choroidea a retinával együtt ismét visszafekszik s folytatja működését. 2. A folyamat tovább halad, circulationalis és táplálkozási zavarok lépnek fel a környező részekben is s retinaleválás majd a szemteke sorvadása következik be. (Knapp, Archiv f. Augenhkde XXIII. k. I. f.) Kovács dr.

— Keratitis-kachektica egy másik esetét közli szerzőnek egy szintén előhaladottabb korú nőnél, kinél szintén — mint az előbbi esetben — a keratitis rendszeres kezelése nem vezetett czélhoz; csekélyke javulás mellett új meg új rohamok léptek fel. Az előbbi eset kapcsán szerzőnk előtt gyanússá lévén, e nőt is nőgyógyász által vizsgáltatta meg, a midőn kiderült, hogy a nő két év óta állandóan pessariumot viselt. Szerző ez esetben, a pessarium által visszatartott s evesen szétesett productumok felszívódása által véli magyarázni e gyógyulásra hajlamot nem mutató szemgyuladást. (Klinische Monatsbl. f. Augenheilk. April.) Dutkay dr.

— Kerato-iritis kachektica egy esetét említi a szerző

egy 54 éves nőnél. A nő hosszabb ideig állandóan s pontosan gyógykezeltetett egy szemkórházban. Mindezek daczára baja nem javult, sőt most már általános lesoványodás, láz stb. társult szembajához. A vizsgálat e miatt a szervezet többi részeire is kiterjedt annál is inkább, miután a nő állítása szerint daczára a 4 évi menopausának újabban ismét vérzés jelentkezett nála. Nőgyógyász által megejtett vizsgálat carcinoma colli uterit constatált. Szerzőnk e lelet alapján azt hiszi, hogy e folyton megmeg ujuló makacs szemgyuladás a carcinoma széteséséből származó s a capillárisok útján ^történő eves embólia által volna magyarázható. Dutkay dr.

— Jelenlegi ismeretünk a glaucoma kórboncztanáról, Knies-tői. — A glaucoma kórboncztauának felderítését ozélzó kutatások eredményének chronologikus felsorolása után,