Szemészet, 1891 (28. évfolyam, 1-6. szám)

1891-08-30 / 4. szám

40 SZEMÉSZET 1891. 4. sz. sége csak miut meleget-elvonó hat; az pedig a vérereket még jobban összeszűkíti, és az idegeket zsibbasztja; ezért pillanat­nyi enyhülést hoz a betegnek. Azonban ne felejtsük el, hogy a vérerek összeszűkülése esetleg az exudatum által való össze­nyomása a gyuladásos szövet reparálását akadályozza; tehát ezt jeges borogatásokkal elő ne segítsük, mert esetleg a szövet­ben kisebb-nagyobb, de talán csak minutiosus elhalások támad­hatnak. Azt nem hiszem, hogy jeges borogatásokkal a bac­­teriumokat elpusztítjuk, de szaporodásukat sem akadályozzuk meg; ennyire nem szabad a szöveteket lehűtenünk, mert ezek ilyen hidegnél elhalnak. Az első folyadékot akkor használom, ha a cornea is beteg, például paunus van rajta vagy érdes a felszíne, talán kifekélyesedett. T. i. az utóbbi folyadék incrustatiókat okoz a cornea kifoszlott helyein. Az aqua plumbica simplexet haszná­lom, ha a cornea ép, ez kiválóan jó, ha a secretio bő. Bár­melyik folyadékot használjuk is, a borogatásokat a következő módon végezzük: a folyadékkal egy közönséges kávéscsészét töltsünk tele; vegyünk több részbe összehajtogatott ruhácskát, ha csak az egyik szemet borogatjuk úgy kettőt, ha mindkét szemet borogatjuk, úgy négyet. Az egyik ruhácska a szemen, a másik a borogató folyadékban legyen; a ruhácskákat gyor­san váltogatva (a szemen V.t perczig sem hagyjuk) borogassuk reggel, délben és este, mindig 1—í1/» óráig; a ruhácskákat ne csavarjuk ki. Vérelvonást csak kivételesen szoktam használni; ha a conjunctiván igen erős a hyperaemia, a halántékra 4—6 pióczát tétetek. Óva intek mindenkit, hogy a trachomás szemgyuladásnál a fájás csillapítására cocain-csöppeket használjon. Igaz, ez csilla­pítani fogja azt néhány perezre, de ha többször csöpöghetjük a szemre, úgy a cornea epithel-rétege egész darabokban le fog válni, a lecsupaszított cornea inficiálódik és gyorsan elpusztul. Ismerek egy igen szomorú esetet, hol egyszemű ember corneája elpusztult ily úton. A chronikus gyuladásnál. A fentebb leírt orvoslást követem mindaddig, míg a heveny gyuladás tünetei tartanak. Ha a szemhéjak duzzadása megszűnt, a conjunctiva feszes beszűrődése is elmúlt, lötyögő lett, a váladék is közönségesen sok; ekkor elkezdem a con­­junctivát ecsetelni 1 °/0 argentum nitricum oldattal. Ezt a követ­kező módon végzem: az úgynevezett ecsetelő tálezán kis csészébe 1/i % konyhasó-oldatot valamivel nagyobb csészébe közönséges langyos kútvizet, bőszájú üvegecskébe (15 gm.-os) a fentebbi argentum nitricum oldatot és egy nagy úgynevezett hattyú-ecsetet készítek. A kifordított szemhéjakat kissé szét­húzom, hogy az átmeneti redők is töhbé-kevésbé előbujjanak ; a beteget intem, hogy kissé szorítsa össze szemhéjait, ez által elérem, hogy a conjunctiva egészen eltakarja a corneát és megvédi az argentum nitricum ellen. Most az argentum nitri­­cumba mártott ecsetet oldallapjával ráfektetem a conjunctivára, hogy annak szálai szétterjeszkedve a conjunctiva legnagyobb részét érintsék, illetőleg a szálak között levő argentum nitri­cum hasson a conjunctivára. Tehát az ecsetnek nem a szőr végeivel érinteni a conjunctivát, mert ha azok finomak is, mégis szúrnak; nem pemzlizem a conjunctivát ide-oda az ecsettel, mint a mázoló, hanem érintem és rajta tartom. így tudom elérni azt, hogy 1 % argentum nitricummal is tudok erő­sen ecsetelni: t. i., ha tovább tartom az ecsetet a conjunctiván, és gyöngén is tudok ecsetelni, ha a conjunctiván az ecsettel végig futok. Hogy az argentum nitricum fölösleges része, a mely még roncsolni tudna, a corneát ne bántsa, szétbontjuk azt konyhasó-oldattal. Az ecsetet bemártjuk a készített konyhasó­oldatba és gyorsan végig simítjuk vele a conjunctivát; a szét­bontott argentum nitricum mint chloreztist a vízzel tejfehér folyadék alakjában folyik le a beteg álla alatt levő tálezára. Hogy a víz és kényekben oldhatlan chloreztist és ennek rögei ne izgassák a szemet, a készített langyos vízbe mártogatva az ecsetet, leöblítjük a conjunctivárók EÍbocsátjuk a szemhéja­kat, a beteget felszólítjuk, nézzen felfelé, akkor a felső szem­héj is visszafordul és végeztünk a beteggel. Mindig elvem volt, hogy az első ecsetelést nagyon eny­hén végzem, mintegy próbálom, hogy mennyire tűri ezt a szem. Ha az ecsetelés után a könyezés, szemszúrás, szóval a szemek izgatása csak egy negyed óráig tartott, másnap már erősebbeu ecseteltem. 11a az ecsetelés után a szem izgatottsága órákig is eltartott, elhagytam, illetőleg nem folytattam az ccsetelést, csak néhány nap múlva próbáltam meg ismét. En a fentebbinél erősebb oldatot nem használok, és mondhatom igen meg vagyok elégedve eredményeimmel. Én sohasem használom a lapis mitigatust. Az argentum nitricum oldattak ecsetelést szeretem hosszú ideig használni: addig míg a conjunctiva secretiója bő, nem törődöm azzal, hogy az már víztiszta-nyálos. Ha a conjunctiva secretiója már annyira apadt, hogy nem több, mint a normális, úgy a cuprum sulfuricum jegöczöt veszem alkalmazásba. A jegöcz felszíne legyen teljesen sima, ha esetleg kicsorbult, vegyen az orvos nedves ruhát és ezzel dörzsölje a csorbás helyet, a míg az kisimul Ilyen módon készíthet is magának az orvos alkalmas jegöczöt, különben minden gyógyszertárban kapható. A cuprum sulfuricum alkal­mazásánál fordítsuk ki a szemhéjat és így simítsuk végig gyengén vele a conjunctivát, ezt esetleg minden szemhéjnál külön is tehetjük. A cuprum sulfuricumot nem szoktam egy­szerre alkalmazni az argentum nitricum helyett, hanem csak hetenként kétszer és a közbeeső napokon argentum nitricum­mal ecsetelek; később már minden második nap cuprum suT furicumra jön a sor, s végre elmarad az argentum nitricum, de a cuprum sulfuricumot is minden második, harmadik napon, sőt talán hetenként csak egyszer alkalmazom már. Ha a con­junctiva csomói eltűntek és annak képe már megközelíti a normálist, vagy a beteg helyek elhegesedtek, a beteget a keze­lésből elbocsátjuk, csak valami összehúzó szemvizet használjon még egy ideig, például az collyrium adstringens luteumot. Ha a cornea is beteg 1% atropina boracicát is rendelek szemcseppek alakjában, 3—4-szer csöpögesscn a szemére a beteg; különben a csöpögetések száma attól függ, hogyan tágul a pupilla: ha már két cseppre is jól kitágult, úgy mara­dunk ennél, ha nem tágul úgy 4—10 cseppet is kaphat a beteg naponként. Az atropin szemcsepp contra indicálva vau: ha a szem­­golyó kemény, például glaucomás, de ilyen esetben a pupilla, ha nincs benőve (mit a kezelő orvos azonnal felismerhet czik­­czakos alakjáról) tág szokott lenni; itt az orvos atropin szem­­cseppet nem ád, mert az veszedelmesen emelné a szem kemény­ségét. Ne adjon az orvos atropin-csöppet, ha a cornea átsza­kadt és a szakadásba belement az iris; vagy ha az orvos a szemnek bármely helyén tágulást vesz észre. Ez utóbbi esetekben 2% pilocarpiuum muriaticum szem­­cseppet szoktam rendelni naponkint 4—10-szer. A cornea átrepedéseinél nagyon jó lenne a szemet le­kötni, de ezt nem szabad tennünk, inert a sok váladék a le­kötött szemrésből nem távozhatik el és megrekedve nagyon izgatja a szemet. Ilyen esetben a beteget le kell fektetni, hogy teljes nyugalommal pótolja, úgy a hogy a kötést. A váladékot szorgalmasan le kell mosni közönséges lan­gyos vízzel. Sublimat (1: 5000); kálium hypermanganicum és más desinficiensekkel nem volt szerencsém : én semmi hasznu­kat sem vettem; pedig cseppek, de borogatás alakjában is használtam. Ha a beteget nagyon bántja a világosság, a homlokát a szemöldöktől egész a hajas részig 20% belladonna-kenőcscsel (Rp. Extr. belladonnae radicis grta 2. Ungv. simpl. grta 10) kenetem be naponként háromszor, s hogy a kenőcsből semmi se jöjjön a szembe, a kenés után keskeuy papír-, de nem ita­­tóspapir-csíkot köttetek reá. Ha a betegnek nagyon fáj a szeme, de kiválóan, ha arról panaszkodik, hogy a homlok- és halántékcsontok hasogatódznak opiumos kenőcscsel (Extr. opii aquosi grta duó Ungv. simpl. grta 10) kenetem a homlokot épen úgy, mint a fentebbi kenőcscsel. Túlságos nagy fájdal-

Next

/
Thumbnails
Contents