Szemészet, 1891 (28. évfolyam, 1-6. szám)
1891-08-30 / 4. szám
1891. 4. sz. SZEMÉSZET 41 máknál jó adni antipyrin-port belsőleg vagy morphiumot subcutan-injectiókban. Hashajtó jót tesz; erős egyéneknél gyenge táplálék, hitvány testűeknél jó táplálék, sőt kevés, de jó erős bor használ. A trachomás szemgyuladás complicatiói közül a pannus corneáb külön orvoslást nem kivan ; az esetek nagy részében a conjunctiva gyógyulásával lépést tart, sőt jóval előbbre is jár. A pannus feltisztulása azonban csak az ideig remélhető, míg abban kötőszövet nem képződött, vagy míg a cornea mélyebb rétegei nem betegedtek meg, általában véve minél nagyobb terjedelmű és minél vastagabb a pannus, annál kevesebb a remény annak feltisztulására. Az egész corneára kiterjedő vastag pannust lapis mitigatussal szokták végigsimítani; ez is kevés eredményt ád. A cornea genyedéses gyuladásai nem contraindicálják a conjunctiva ecseteléseit, csak utána ne legyen a szem túlizgatott, vagy a genyedés ne haladjon előre; különben kezelésük olyan mint egyéb keratitis suppurativáé. A többi complicatiót, minő például a trichiasis, entropium, ektropium sth. stb., a nekik megfelelő és ismert eljárásokkal kell megszüntetni. Magától értetődik, hogy a trachomás beteget a család tagjaitól el kell különíteni. Trachomás szembetegeknek diaetát kell tartani és pedig első sorban szemdiaetát: szemeit csak annyit használja, hogy azokat ne erőltesse, ne zsarolja: tehát ha valakinek csak egy-két trachoma-csomója van, az írhat, olvashat elég sokat; nagyobb megbetegedésnél már ezt arányosan mérsékelni kell. Dohányfüsttel telt, vagy egyébként romlott levegőjű szobában nem szabad tartózkodnia; kerülje a szelet, a port. Egyébként a tiszta friss levegő, de kiválóan a pormentes hegyi levegő igen jót tesz. A trachomás szembetegnek nem szabad szeszes italokat inni, lumpolni, éjjelezni stb. Az ilyen orvoslás mellett a betegség talán lassan, de mégis elég jól szokott gyógyulni. De mint mindenben, úgy itt is lehetnek kivételek. Vannak esetek, hol a pannus, pedig sokszor csak hitvány kicsi, orvoslás és a legszigorúbb magatartás mellett sem akar javulni benne, de a corneának tiszta területében vagy a cornea széleinél apró genycsomócskák támadnak, legtöbbször egyesével, mindig erős izgatottságot okoznak a szemen, a beteg szeme fáj, a világosság nagyon sérti; a szem erősen vörös, könyezik. Általában a betegség rosszul gyógyul, kifárad a beteg, az orvos is megunja az orvoslást; bármit rendel, a szem semmit sem tűr: rosszabbul érzi magát akár meleggel, akár hideggel borogatjuk, ecsetelés után mindig rosszabbodik, ba nem ecseteljük, szinte látjuk, hogy nőnek a trachomacsomók, mint szaporodik a conjunctiva váladéka. Ilyen esetekben csak tapogatódzik az ember, mi lenne jó? Rendeljünk 3% acidum boricum-oldattal borogatásokat, ennek a melege legyen olyan, a minőt a szem legjobban eltűr; borogassuk addig, a míg a szemnek jól esik. Ilyen esetekben jó, sőt néha feltűnő jó az aqua chlori (Rp. aquae chlori recentis parat. grmta viginti), így tisztán, minden hígítás nélkül kell csepegetui a fájós szemre minden negyedórában jó bőven. Az aqua chlori, ha tiszta, nem okoz fájdalmat, csak akkor csíp nagyon, ha acidum muriaticum is van benne, szóval nem tiszta a készítmény. Ilyen esetekre való és ilyen esetekben hozhat javulást az alább tárgylandó operativ eljárás. Nekem nagyon sokszor sikerült merész ecseteléssel a betegeket megtörni: 1, de 2% argentum nitricum-oldattal igen erősen beecseteltem a conjunctivát. Az ember azt hinné, hogy majd nagy reactio jön ; de ez elmarad s a beteg egész megkönnyebbülve érzi magát. Emlékszem még assistens koromból egy szegény asszony esetére: Mindkét szemén trachoma volt kisfoki! pannussal, ecsetelésre igen jól gyógyult, úgy hogy a beteg, teljesen jól érezvén magát, elmaradt; hetek múlva ismét jelentkezett igen erősen izgatott szemmel; valami lényeges elváltozást vagy roncsolást nem láttam a szemen ; eltekintve az izgatottságtól olyan volt, mint mikor elmaradt a kezelésből; csak a pannus és a cornea szélén volt néhány apró sárga csomó, olyan mint a közönséges phlyctaena. Majdnem két hónapig vesződött a szegény asszony; mindent megpróbáltunk és mondhatom, minden csak ártott. Egy alkalommal elhatároztam, hogy erősen beecsetelem mindkét szemét, megtettem és vártam a reactiót; nem jött, sőt a beteg nem győzte dicsérni állapotát. Ilyen erősen ecseteltük vagy 10 napig és a beteget a kórházból elbocsátottuk ambuláns kezelésbe. Hogy a pannus siccust felpuhítsa és feltisztulásra alkalmassá tegye, Jaeger kankós váladékot inoculált a szembe, hogy nagy gyuladás támadjon rajta; ugyancsak ezen czélból Wecker és mások jequirity-magnak lisztjére vizet öntöttek és azt így kiáztatták. A vizet ez után leszűrve a lisztről a szemre csöpögtették, rá öntötték vagy borogatták vele a szemet, szóval engedték, hogy hasson a conjunctivára és a pannusra. A nem csípős folyadék hosszabb vagy rövidebb idő múlva igen heves hártyák képződésével járó ophtalmiát okoz. Eleinte azt hirdették, hogy ez meggyógyítja a trachomás conjunctivitist; később megelégedtek azzal, hogy a pannust felpuhítja; most már elhagyta mindenki. Jaeger eljárása veszedelmes lehet, az inoculatio hatása kiszámíthatatlan; jequirity semmit sem ér. b) Operatív úton gyógyítás. Minket magyarokat annál inkább érdekel a trachomás szemgyuladás operativ úton orvoslása, mert a volt belügyminister úr gróf Teleki azt Ígérte az országházban, hogy hazánkban annyira elterjedt trachomás szemgyuladást operativ úton fogják meggyógyítani (!?) Ily magas fórumról jött Ígéretet nagyjelentőségűnek kell tartanunk. A trachomás szemgyuladás nagyon acut eseteiben, ha a tekei kötőhártya is nagyon chemotikus, feszes, a bulbaris conjunctivát, de kiválóan az átmeneti redőt scarificálni szokták. Pillanatra jó hatású szokott lenni, sőt néha a betegség menetében valóságos fordulópontot hozhat. A scarificálást domború élű szikével vagy a Desmarres által e czélra szerkesztett késsel csinálhatjuk; a fő, hogy a metszéseket a cornea széléből kiinduló radiusok irányában csináljuk, mélyen. A radius irányában haladó metszés nem vág át annyi véreret, mint a harántfutó ; 5—6 metszés teljesen elég. Ugyancsak nagyon acut gyuladásnál, ha a chemotikus conjunctiva nagyon feszes, ráfekszik a cornea szélére, szemhéjak is nagyon ráfeszülnek a szemgolyóra és a corneán genyes gyuladás jelei vannak az úgynevezett incisio canthi externit csináljuk: a külső zúg alá ollónak tompa szárát vezetjük és azt egész vastagságában az orbita széléig egy csapással átvágjuk. A metszésnél arra ügyelünk, hogy annak iránya a szemrés irányával egy vonalban álljon (Graefe Albrecht). Stellwag kissé alá és kifelé metszett. Az incisio után nem feszülhet oly erősen a szemhéj a szemgolyóra; a külső zúgnál futó vérerek erősen véreznek, ezért ez eljárás mint erős vérbocsátó is jól hat. A szemrést tágítani szokták a cantlio-plasticával. Épen olyan eljárás, mint az előbbeni, de ennél még kivarrjuk a conjunctivát a sebszélekre, hogy azok többé össze ne nőhessenek : czélunk a szemrésnek maradó tágítása. Használjuk a trachomás szemgyuladásnál, ha már a szemhéjak is kezdenek zsugorodni és nagyon szorosan reáfeküsznek a szemgolyóra és mechanikus úton fenntartják a cornea izgatottságát. A felsorolt operálások csak egyes tünetek megszüntetésére valók. A granulás szemgyuladásokat operatióval meggyógyítani már az ókorban iparkodtak. Hippokratesről írják, hogy a granulás conjunctivát kis fadarabra csavart pamuttal dörzsölte, hogy az meggyógyuljon; ebből lett később a hires blepliaroxysis. A nagyon gyuladt conjunctivából gyógyítás czéljából már Actius vágott ki egy darabot. Ezt ajánlották Adanus (Gunthers Aufsatz. Ophth. Bibliothek Himly 1816. Bd. 11. St. I. pag. 46.), Yetsch (Geschichte der Ophtalmie, welche in England nach der Rückkehr der britischen Armee aus Egypten herrschte. Aus dem Englischen übersetzt von Michelis, Berlin 1817), Beer (Lehre v. Ophth. 1817 Bd. 2 pag. 137, Bd. 1 p. 125), Walther, Feldmanu, Tyrrel stb. stb. Azonban
